Tőlünk sokan megkérdezték: a nevelőszülők miért adták oda a gyereket, nekik már nem kell?
A nevelőszülőséget szokták keverni az örökbefogadással. Annyi a hasonlóság, hogy mindkét esetben olyan gyerekkel él az ember, akit nem ő szült/nemzett. De: a nevelőszülő szerény fizetést kap a munkájáért és fedezik a gyerekkel kapcsolatos költségeit, a hatóság rendszeresen ellenőrzi. Köteles tartani a kapcsolatot a vér szerinti családdal. A nevelőszülő a gyermekotthoni elhelyezés alternatívája, az állami gondozott gyerek így családban él, az államnak pedig jóval olcsóbb, mint a gyermekotthoni elhelyezés.
Egy nevelőszülőnél élő gyermek számára több kimenet lehetséges.
1. A vér szerinti családjánál megjavulnak a körülmények és visszakerül hozzájuk.
2. Nagykorúságáig a nevelőcsaládnál marad, közben a vér szerinti szülei időnként látogatják.
3. Örökbe adható lesz (többnyire azért, mert a szülők nem jelentkeznek). Előfordul, hogy ilyenkor a gyereket a nevelőszülő fogadja örökbe, de ezt nem mindig engedélyezik. Ha igen, ő lesz a “végleges” szülője a gyereknek, de onnantól nem kap pénzt. Sőt, van, ahol innét nevelőszülőként sem dolgozhat tovább. Ha ő nem akarja a gyereket, vagy nem engedélyezik, akkor elkezdik a gyermeket kiajánlani, és számítani lehet rá, hogy elkerül a nevelőktől. Ők viszont majd kapnak másik gyereket.
4. Előfordulhat, hogy másik nevelőszülőhöz vagy intézetbe helyezik át, és nem is feltétlenül azért, mert a nevelőszülő rosszul végezte a munkáját. Elég, ha a vér szerinti szülő, aki látogatja a gyereket, másik megyébe költözik (és be is jelentkezik) – a gyerek nem lakhat 50 km-nél távolabb tőle.
5. És van, hogy a nevelőszülő nem bír már a gyerekkel (például kamaszkorban) és visszaadja.
A nevelőszülőnek olyan dolgokat is vállalnia kell, amit az örökbefogadónak nem: hogy időnként eljön a vér szerinti szülő, akitől ugye valamiért elvették a gyereket, és akiről rosszat sem mondhat a gyereknek, illetve, örökbeadás vagy hazagondozás esetén az évek óta nevelt kicsit el kell engednie, és segíteni beilleszkedését az új helyre. Mindezt úgy, hogy több, különböző családból származó gyerkőcöt nevel, köztük esetleg problémásakat is, a sajátjai mellett. Mindezek miatt a nevelőszülők felkészítése, tanfolyama jóval hosszabb, mint az örökbefogadóké. Az itt felnövő gyerekek pedig személyre szóló törődést kapnak, családban élnek, és sokkal jobb esélyekkel indulnak az életben, mint egy intézetből.
Ma az állami gondozott gyerekek 60 százaléka nevelőszülőnél él, egy új elgondolás szerint pedig a jövőben 12 év alatti gyerek már csak nevelőszülőkhöz kerülhet. Tehát aki nem újszülöttet fogad örökbe, az jó eséllyel egy nevelőcsaládtól kapja a kicsit.







