jog

Filmklub: Mint a gyermekláncfű bóbitája

Örökbe103 hozzászólás

Nézzük együtt! Ma közösen vesézünk ki egy örökbefogadással kapcsolatos filmet.

A film: Mint a gyermekláncfű bóbitája (Like Dandelion Dust)

Itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=hUpgh_-bbkI (magyar felirattal)

Rövid ismertető a filmről:

Az amerikai filmben két házaspár küzd egy örökbefogadott gyerekért, egy hat év körüli kisfiúért. A vér szerinti anyát, Wendyt súlyosan bántalmazta az alkoholista férje, Rip, ezért börtönbe került. A nő ekkor fedezte fel, hogy terhes, és a férj tudta nélkül örökbe adta a gyereket. A férfi hét év után más emberként szabadul ki a börtönből, leszokott az italról, jó útra tért, Wendy megvárta és új életet próbálnak kezdeni. Wendy elárulja neki, hogy örökbe adta a gyermeküket. A pár elhatározza, hogy visszaszerzik a kisfiút. A kisfiú, Joey eközben mit sem sejt, boldogan nevelkedik egy gazdag, kiegyensúlyozott házaspárnál, Jacknél és Mollynál. A bíróság a vér szerinti szülőknek ad igazat, és az örökbefogadó szülőknek vissza kell adniuk a kisfiút…

like_dandelion_dust_fb_07

Amerikai film, 2009.

Rendezte: Jon Gunn

Főszereplők: Mira Sorvino, Barry Pepper, Cole Hauser, Kate Levering, Maxwell Perry Cotton, L. Scott Caldwell

Beszélgessünk együtt! Várom a véleményeteket!

Néhány szempont a filmhez (és bármely más meglátást is írj le bátran!): → olvasásának folytatása

Juttatások örökbefogadóknak

Örökbe113 hozzászólás

Mi jár az örökbefogadott gyerek után? – ezt a kérdést gyakran felteszik a várakozók. A vendégposztban Angéla kommentelőnk összeszedte a juttatásokat. A nagyon speciális eseteket (őstermelők, hármasikrek örökbefogadása) nem részletezzük, de a megadott linkeken lehet böngészni.

Két alapelv:

  1. Mindig ugyanaz jár, ami egy azonos korú vér szerinti gyerek után járna.
  2. A juttatások a gondozásba vétel napjától járnak, azaz amikor hazavitte a szülő a gyereket (és nem az örökbefogadás anyakönyvezésétől).

Tolvaj-Petra1

Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások

  1. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)

Mikor? A gondozásba vételtől legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. → olvasásának folytatása

Visszakérik a babákat? – az első fél év mérlege

Örökbe101 hozzászólás

Újdonság a hazai örökbefogadásban, hogy nyílt örökbefogadásnál a lemondó szülő a gyerek hat hetes koráig meggondolhatja magát, és visszakérheti gyereket. Ez a lehetőség március közepétől él az új Polgári Törvénykönyv alapján. (Titkos lemondásnál korábban is megvolt ez a lehetőség.) Utánajártam, hogy hatott ez a változás a nyílt örökbefogadásokra az első fél évben. (A bevezetés óta eltelt fél év szeptember közepén járt le, és az erre rászámított hat hét is letelt nemrég).

Kis háttér: nyílt örökbeadásnál a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymást. Eddig kétféle típusa létezett. Az egyik a civil szervezet által közvetített. Ezek a szervezetek gondozzák a hozzájuk forduló krízisterheseket, és ha nincs más megoldás, akkor a náluk várakozóknak örökbe adják a babát. A másik a magánutas megoldás volt: ilyenkor az örökbeadó és örökbefogadó már ismerik egymást máshonnan. Március óta ilyen esetekben is kötelező közvetítő szervezetet bevonni, ami a Tegyesz lehet, vagy valamely civil szervezet. Tavaly összesen 200 nyílt (nem rokoni) örökbefogadás történt az országban, ebből számításaim szerint 60-70 magánutas volt, a többi alapítványon vagy egyesületen keresztül zajlott.

2d

Most megkerestem az összes szervezetet, ami nyílt örökbeadást közvetíthet, és nekik szegeztem a kérdést: hány visszalépés történt az első fél évben? A hét civil szervezet és a húsz megyei Tegyesz kapta meg a kérdést.

Az eredmények:

A hét civil szervezet mind válaszolt, náluk nem fordult elő visszalépés az első fél évben.

A húsz megyei Tegyesz közül sajnos nem mindenki felelt, akik válaszoltak, azoknál szintén nem volt ilyen eset. → olvasásának folytatása

A származáskutatás hivatalos útja

Örökbe103 hozzászólás

Az örökbefogadottnak joga van a származása megismerésére. Ma ennek hivatalos útját ismertetem. Tényleg nagyon hivatalos lesz. A tudnivalók a Mózeskosár Klubon hangzottak el, ahol az V. Kerületi Gyámhivataltól Kunszt Róbert vezető és Albert Sándorné Nóra ügyintéző tartott előadást. A fontos részeket vastagítva jelzem.

A gyámhivatalok feladatkörét nemrég átalakították. A lakóhely szerinti gyámhivatal csak az ott élők örökbefogadási alkalmasságát állapítja meg. A megyeszékhely gyámhivatala intézi viszont a tényleges örökbefogadást, az anyakönyvezést és a származás kutatását is. Budapesten az V. kerületet, Pest megyében Szentendrét jelölték ki erre, minden más megyében a megyeszékhely az illetékes.

Fontos változás: 2015-től Budapesten a XI. kerületi gyámhivatal az illetékes származáskutatási ügyekben! A folyamatban levő illetve lezárt ügyek is ide kerülnek át.

Azóta (2023.) a III. kerületbe kerültek át a budapesti ügyek!

5
Felnőtt örökbefogadott rajza: eddigi életem

A származáskutatásról: csak az örökbefogadott gyerek indíthatja el az eljárást. Tehát az örökbeadó nem keresheti a gyermeket, és például a vér szerinti családban vagy állami gondozásban felnőtt testvér sem érdeklődhet örökbeadott testvére sorsáról.

Csak a vér szerinti szülőt és a testvért lehet keresni, más rokont nem.  → olvasásának folytatása

Az örökbefogadás történelmi látószögből

Örökbe51 hozzászólás

Új műfaj a blogon: történelmi tanulmány! Büszkén mutatom be a mai vendégposztot Fónagy Zoltán történésztől, aki a 19. századi társadalom- és művelődéstörténet kutatója, a Mindennapok története blog szerzője. Az Örökbe.hu részére készült írásában az örökbefogadás történeti hátterét mutatja be.

Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az örökbefogadás intézménye egyidős a magántulajdonon, a monogám családon, illetve az írásban rögzített jogrendszeren alapuló európai civilizációval. Az ókori görög városállamokból és a római birodalomból éppúgy fennmaradtak az adoptáció emlékei, mint a közép- és újkori keresztény társadalmakból.

A modernizáció 19-20. századi folyamata azonban éles választóvonalat húzott a „régen” és a „ma” közé a fogalom tartalmában. Az örökbefogadás tekintetében a különbség a hagyományos és a modern társadalom között leginkább annak céljaiban és motivációjában ragadható meg. Mielőtt erről a változásról szólnék, vázlatosan szeretném megrajzolni a hátteret, azaz összefoglalni a gyermekhez való korábbi viszony fő jellemzőit.

Isten elpazarolt ajándéka

A hagyományos társadalom viszonyát a gyerekhez a mai ember számára nehezen feloldható ellentmondás jellemezte.

A gyermeket Isten ajándékának tekintették, s ezt a viszonyulást a kereszténység normái is megerősítették, főképpen a születéskorlátozás tilalmán keresztül. A valláserkölcsi norma egybeesett a gyakorlati megfontolásokkal is: a magas csecsemő- és gyerekhalandóság mellett ugyanis csak a minél több születés biztosíthatta a család fennmaradását. A család hosszú távú, nemzedékeken átívelő fenntartását pedig a hagyományos társadalom az ember legfőbb életfeladatának tekintette. Az egyén elsősorban közösségek (rend, egyház, település stb.) tagjaként határozta meg magát. A közösségi identitások rangsorában pedig első helyen a család állt: az egyes ember ősei és utódai sorát összekötő láncszemként gondolt magára.

A családközpontú világképpel szoros összefüggésben állt az ősök tisztelete, sőt kultusza (aminek egyes elemeit, a maga képére formálva a kereszténység is fenntartotta). Ahhoz pedig, hogy az ember maga is bevonulhasson a tisztelettel őrzött emlékű ősök közé, neki is utódokra volt szüksége. → olvasásának folytatása

Törvényi változások az örökbefogadásban

Örökbe55 hozzászólás

Március 15-étől az új Polgári Törvénykönyv több változást hoz az örökbefogadás szabályozásában. Várakozók, figyelem: ezek többsége az ezután kötött örökbefogadásokra érvényes. Megpróbálom összeszedni a lényegi módosításokat, ehhez felhasználtam a törvény szövegét, ezt a neten elérhető anyagot, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kérdéseimre küldött tájékoztatását.

Hat hét meggondolás

A sajtóban legtöbbet szereplő módosítás, hogy nyílt örökbefogadásnál a lemondó szülő a gyerek hat hetes koráig meggondolhatja magát. Titkos lemondásnál ez eddig is így volt, az EMMI tájékoztatása szerint 1-2 esetben fordult elő az évi 60 titkos lemondásból. A visszavonás oka titkos és nyílt örökbefogadásnál is csak az lehet, hogy maga a vér szerinti szülő vagy rokona nevelje a gyermeket. (Az például nem, hogy egy másik örökbefogadó kaphassa.) A visszavonásnál az örökbefogadást intéző gyámhivatal vizsgálja, megfelelőek-e a vér szerinti szülő körülményei a gyereknevelésre. Ha nem, akkor más gyermekvédelmi gondoskodási formát keres a gyereknek.

17

Utánkövetés lesz

Az örökbefogadó családot a Tegyesz illetve az erre jogosítványt szerző szervezetek utánkövetik: figyelemmel kísérik a gyerek beilleszkedését a családba, tanáccsal segítik a szülőt. Örökbefogadáskor kell nyilatkozni, hol kéri a szülő az utánkövetést. Az utánkövetés egy évig kötelező, először az örökbefogadás után két hónappal, majd egy évvel történik. Ha a szülő kéri, ez öt évre meghosszabbítható.

Közvetítő kell

Korábban az örökbefogadó és a gyermekről lemondó szülő magánúton is megállapodhattak. Ezután ismeretség útján szerzett örökbefogadásoknál is be kell vonni közvetítő szervezetet. Közvetítést vállal a Tegyesz, és a civil szervezetek közül is több. (Sorban be fogom mutatni a nyílt örökbefogadást közvetítő egyesületeket, alapítványokat, és mindig arra is rákérdezek, vállalják-e magánutas örökbefogadások adminisztrációját.)

25 éves kortól

Örökbe fogadni 25 éves kortól lehet, házaspár esetén legalább az egyik félnek ennyi idősnek kell lennie. Az EMMI tájékoztatása szerint jelenleg két olyan pár várakozik, ahol mindkét fél fiatalabb ennél. A minisztérium szerint az alkalmassági vizsgálatot előbb is el lehet végezni, sorban állhat a jelentkező, de a tényleges örökbefogadásra csak 25 éves kortól kerülhet sor.

Nem az anya kora számít

Továbbra is a gyerek és az egyik szülő között legalább 16, legfeljebb 45 év lehet a korkülönbség. A törvény egy korábbi verziójában felmerült, miszerint az örökbefogadó anya kora számítana. Ezt végül nem vezették be, azaz például egy 48 éves feleség és 41 éves férj továbbra is kaphat újszülöttet.

Változó öröklés

Nyílt örökbefogadásnál eddig a vér szerinti család után is örökölt az örökbefogadott (és azok őutána), a jövőben ez csak a rokoni örökbefogadásokra érvényes.

Egyéb változások

Nem fogadhat örökbe az, akinek a gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben van.

A gyermeket két évre nyilvánítják örökbe fogadhatónak, ezt indokolt esetben két évvel meg lehet hosszabbítani.

A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását.

Egyedülálló örökbefogadásánál a képzelt apa bejegyzése kérelemre történik.

Ha az apasági elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették, az ügyész és a gyámhatóság jogosult annak megtámadására.

 

Nem vagyok jogász, aki hibát talál az összegzésben, vagy jobban ki tudna fejteni valamit, jelezze!