örökbefogadó

Beszélgetés Mórucz Lajosnéval, 1. rész

Örökbe100 hozzászólás

Blogomban szeretném bemutatni a hazai örökbefogadás fő szereplőit. Mórucz Lajosné – ahogy mindenki hívja, Gabika – a Gólyahír Egyesület elnöke. A Gólyahír az egyik legnagyobb nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezet, fennállása alatt 700 gyermeket adtak örökbe. Az elnökkel az egyesület százhalombattai irodájában beszélgettem. A kis helyiségben mindenütt gyerekek fotói, az örökbefogadó családoktól kapott ajándékok, és egy térkép, amin gombostűk mutatják azokat a településeket, ahol a Gólyahír által örökbeadott gyerekek élnek. A beszélgetés alatt többször cseng a mobil, egy pár a gyámhivatalból telefonál: megvan a 701. örökbefogadás.

Az interjút két részletben közlöm, az első részben az egyesület munkájáról, az örökbefogadókról és a hat hetes meggondolási időről lesz szó. 

Móruczné 4
Mórucz Lajosné a Parlamentben

– Mesélj magadról!

– 1951-ben születtem, védőnő vagyok, van két gyerekem, öt unokám. Dolgoztam Budapesten, Százhalombattán és kis faluban védőnőként, dolgoztam bölcsődében is, és gondozónői végzettséget is szereztem. 2000-ben örökbefogadó családokkal és szakemberekkel alapítottuk a Gólyahír Egyesületet.

– Honnan jött az ötlet? Volt már tapasztalatod az örökbefogadással?

– Korábban egy másik hasonló szervezetnél egy védőnő kolléga megkért, hogy átmenetileg helyettesítsem, legyen nálam a megyei telefon. Az édesanyám akkor halt meg, és gondoltam, a gondolataim elterelésére jó lesz.

– Jelenleg hét civil szervezet foglalkozik Magyarországon nyílt örökbeadással. Miben más a Gólyahír, mint a többi? → olvasásának folytatása

Mit válogatsz? Ez nem piac!

Örökbe33 hozzászólás

“Te csak egészséges, fehér bőrű gyereket akarsz? Mit válogatsz, ez nem piac!” 

“Nem akarsz sérült gyereket örökbe fogadni?! De ha te szülnéd, akkor is lehetne ilyen!”

1 (1)

Néha hallani ilyen megjegyzéseket az örökbefogadás kapcsán. Én még csak olyanoktól hallottam, akik maguk nagyon messziről szemlélik az örökbefogadást. Mint írtam, meg lehet mondani a jelentkezésnél, hogy milyen gyereket kér az ember (kor, nem, egészségi állapot, származás, testvérek száma), és kivétel nélkül mindenki meg is mondja. Még a legelfogadóbb szülőjelöltek is szabnak határokat. Nincs “általános” gyerek, a rendszerben található mindenféle örökbe adható gyerek nullától tizennyolc évesig, egészségestől vegetatív állapotúig, egy gyerektől ötös testvérsorig.

Igen, kell válogatni. Előre el kell dönteni, mit tud vállalni és elfogadni a család. És ha felajánlanak egy gyereket, aki valamiért nem megfelelő, akkor kell tudni nemet mondani. Még ha meg is szakad a szívünk a szegény másfél éves gyerekért, aki egy féléves szintjén van mozgás- és értelmi fejlődésben.

Miért fogadunk örökbe? Hogy boldog családdá váljunk. Nem szabad sajnálatból, bűntudatból igent mondani egy gyerekre. Fogok itt bemutatni olyan családot, akik Down-szindrómás gyereket fogadtak örökbe, de ők erre vágytak, erről álmodtak. Szabad beteg gyereket örökbe fogadni, de csak önként, dalolva. A gyerek is akkor boldog, ha őt maradéktalanul elfogadják, és nem fogcsikorgatva, erőik megfeszítésével nevelik.

Persze, ha te szülöd, akkor is lehet mindenféle. Így igaz. De akit te szülsz,az egy veled azonos rasszba tartozó, a génjeidet hordozó újszülött lesz, és jó esetben örülsz neki, várod, már a várandósság alatt alakul a kötődés. Nem fogsz egy más rasszba tartozó kétévest szülni, aki már számos sérülést begyűjtött rövidke életében. De egy újszülöttként örökbefogadott babának is megvannak már a veszteségei. És igen, ha te szülöd, akkor is lehet sérült. Sok család remekül megoldja, mások meg összeroppannak a teher alatt, elválnak. Különböztessük meg azt, amit kényszerből megoldunk, ha ezt dobja az élet, és amit önként vállalunk.

Örökbe fogadni annyit jelent, mint tisztában lenni a határainkkal. Önismeret, háromszor aláhúzva. A Tegyesz és az Ágacska tanfolyamain és általában az egész jelentkezés során hangsúlyozzák, hogy ne vállaljunk többet, mint amit el tudunk fogadni. Lesz még itt szó a sikertelen örökbefogadásokról, a kudarc oka szinte mindig az, hogy túlvállalták magukat a szülők – gyerekszámban, túl gyorsan érkező testvérekben, egészségi állapotban. Egy felbontott örökbefogadás tönkreteszi a gyerek további esélyeit a sikeres életre. Akit nem tudsz vállalni, arra nemet kell mondani, a gyerek érdekében is. A gyereknek is ezzel adod meg az esélyt, hogy egy következő, aki el tudja fogadni, hazavihesse.

A magyar örökbefogadók toleranciaszintje valóban nem túl magas. Kevesen vállalnak idősebb, roma vagy sérült gyereket. A blogban szeretnék majd ilyen családokat is bemutatni, egyik célom kicsit népszerűsíteni az atipikus örökbefogadásokat. De nem gondolom, hogy bárkinek a torkán le kéne nyomni egy ilyen gyereket, ha ő nem érzi magát késznek.

Egy egészséges, fehér bőrű újszülöttel is lesz épp elég nehézség. Az örökbefogadás szülői pluszfeladatokkal jár: megmondani, hogy nem én szültem, közvetíteni a vér szerinti szülő képét, segíteni a gyökerei keresésében, elfogadni a gyerek veszteségeit. Egy más népcsoportból származó, vagy beteg gyerek adoptálása ehhez képest is pluszfeladatokat jelent. Erre van, aki nagyszerűen képes, de aki nem, azt nem kötelezzük rá.

Egyébként a tekintetben tényleg piaci elven működik az örökbefogadás, hogy a várakozási idő a kereslet-kínálat viszonytól függ. Amit sokan keresnek, arra többet kell várni. (De csak azért nem szabad idősebb, beteg vagy roma gyereket vállalni, hogy hamarabb sorra kerüljünk!) Viszont mindenki azt kapja, amit kér, csak ki kell állnia a sorát.

Örökbefogadás után összejön a gyerek?

Örökbe54 hozzászólás

Én is ismerek valakit, aki x év sikertelen próbálkozás után örökbefogadott y darab gyereket, és utána még spontán született neki z darab. 

Ezt a történetet minden második ismerősünk elmeséli, változatos számbeli paraméterekkel, némi biztató felhanggal. Hogy majd nekünk is sikerülni fog.

A meddőség az örökbefogadásnak nem szükséges és nem elégséges feltétele. Eleve, a meddőség szó súlyos általánosítás, fekete-fehér, igen-nem dichotómiát sugall. Közelebb áll az igazsághoz, ahogy Charlotte fogalmaz a Szex és New York-ból, hogy ő “reprodukciós kihívásokkal küzd”. Aztán egyéne válogatja, milyen nehezek ezek a kihívások, és mennyire megy bele az ember a küzdelembe. Akad, aki kétévi eredménytelen próbálkozás után minden további nélkül belenyugszik a gyermektelenségbe, és van, aki 6-8-10 év, lombik vagy vetélés után sem adja fel. Ha orvos mondja ki, hogy nem lehet gyerek, akkor sem vezet nyílegyenes út az örökbefogadásig. Számos más lehetőség van: másik orvost, beavatkozást, kezelést keresni; lombik, petesejtdonor, ukrán béranya; rokongyereket, szomszédgyereket pátyolgatni; bébiszitterkedni; harmadik világbeli kisgyereket támogatni; kutyát, macskát tartani; elfogadni a gyermektelenséget és megtalálni az életforma előnyeit. És fordítva, nemcsak meddő párok fogadhatnak örökbe. A jelentkezésnél rákérdeznek a motivációra, de a lényeg, hogy az örökbefogadással járó komplex csomagot vállalni tudja az illető. Ismerek négygyerekes családokat is, akik egy ötödikért álltak sorba és kaptak is.

4

Az “örökbefogadás után majd összejön a vér szerinti gyerek is” olyan széles körben elterjedt nézet, hogy a szakirodalom is foglalkozik vele. Hogy sokan ezzel a titkos motivációval adoptálnak, és csalódottak, ha mégse.

Mindenre van statisztika, erre is. Idézek:

“Gyakran lehet olyan történeteket hallani (médiából, kezelésen résztvevő pároktól), hogy azok a nők, akik lemondtak a saját gyermek utáni további küzdelemről és örökbefogadás mellett döntöttek, spontán módon teherbe estek. Pszichológiai vizsgálatokkal azonban mindez nem támasztható alá.

Aronet és társai 133 párt vizsgált, akik a sikertelen kezelések után örökbe fogadtak egy gyermeket. A kontroll csoport azon párokból állt, akik folytatták a meddőségi kezeléseket. Az örökbefogadó párok 20%-ánál jött létre terhesség, míg a 400 párból álló kontrollcsoportban 66%-nál.

T. Wischmann 204 párral végzett kutatása során 32 pár többszörös próbálkozás után nem vállalta tovább a kezeléseket.. Ezek közül egy nő, több évig tartó szekunder sterilitás diagnózissal, örökbefogadás után spontán teherbe esett. Az örökbefogadás utáni teherbeesés esélye jóval a kezelések által létrejött terhességi esély alatt van.”

Ismeretségi körömben sok, hozzánk hasonló vegyes család van. A nagy többségnél a vér szerinti gyerekek idősebbek, alig néhányat ismerek, ahol tényleg az örökbefogadás után fogant meg a vér szerinti testvér. Van sok pár, akiknek egy gyerek nagy nehezen még összejön, a második már nem, esetleg a szülésnél lépett fel komplikáció, és akkor fordulnak ehhez a lehetőséghez. De olyan is akad, aki egy sikeres örökbefogadás után erőt érez magában, hogy nekifusson egy újabb lombiknak. Egyre több céltudatos pár a lombikkal párhuzamosan indítja el az örökbefogadást, biztosra mennek, és ha az egyik sikerült is, a másikat folytatják a testvérre várva. A pszichológiai vizsgálatnál néha rugóznak rajta, lombikozik-e még a pár, de igaziból az a lényeg, hogy az örökbefogadást ne pótléknak, vészforgatókönyvnek tekintsék, hanem el tudják fogadni maradéktalanul az érkező kisembert. És a korábbiakban idézett, népszájon forgó történetben pont ez a bántó. Hogy azt sugallják a jó szándékú mesélők, az örökbefogadás csak amolyan pótlék, csali a sors horgára, amivel igazi halat foghatunk. Holott ez is igazi.

Fehéret, feketét, tarkát…

Örökbe16 hozzászólás

Forró téma, de kikerülhetetlen. Magyarországon a várakozási idő tekintetében a döntő szempont, van-e a jelentkezőnek származási kikötése. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, elfogad-e cigány kisgyereket. Egyéb színes bőrű gyerekek oly ritkák a rendszerben, mint a khm, fehér holló. Azonos elvárások esetén mindig sokkal gyorsabban kerül sorra, akinek nincs származási feltétele. Épp ezért a 3-4 éves “átlagos” várakozás nagyon megtévesztő. Aki elfogad roma gyereket, az nagyon sokszor egy éven belül bővítheti a családot, és ilyen esetekben fordul elő néha, hogy már 2-3 hónappal a határozat megszerzése után csörög a telefon. Aki 3-4-5-6 éve vár, az nagy valószínűséggel fehér bőrű gyereket akar, kivételek vannak.

Ma Magyarországon az örökbe fogadni szándékozók 20 százaléka fogad el roma gyereket. Az érintett gyerekek aránya ennél vélhetően nagyobb a rendszerben, erről végképp nincsenek számok.

23

Jogilag érdekes a helyzet. A jelentkezésnél a hivatal elvileg nem kérdezhet rá, milyen származású gyereket óhajt az illető, de aztán van, ahol  mégis megkérdezik. Mindenesetre a papíron van egy “Egyéb megjegyzés” rovat, oda be lehet írni. A megfogalmazás sem evidens. Van, aki “magyar” vagy “magyar származású” gyermeket kér, vagy csak fehér bőrű, szőke hajú babát fogad el, vagy kiköti, “félroma” lehet, de egészen nem. Néha-néha meg kifejezetten roma babát kér valaki, vagy színes bőrű gyereket. De egy papírra bármit le lehet írni.

A Tegyesz hivatalosan csak akkor tekinthet cigánynak egy örökbe adható gyermeket, ha vér szerinti szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy ők is azok. Ilyen nyilatkozat elég ritkán van kéznél, sokszor viszont nem tudni semmit az apáról. Alapítványnál az anyával lehet beszélni, az apa sokszor ott is ismeretlen. De nem biztos, hogy az élete legfájdalmasabb döntése előtt álló nőt szerencsés arról faggatni, ő roma-e és félig vagy mennyire az. Esetleg nem is mondja el az igazságot, nem akarja rontani a gyermek esélyeit. S nem minden roma sötét bőrű, és nem minden sötét bőrű ember roma. Meg ott vannak a keveredések. És egy születésnél szőke baba is besötétedhet később.

Nem könnyű döntések.

A budapesti Tegyesznél és az Ágacska tanfolyamán teljes nyíltsággal kezelték a témát. Mindenki pontosan tudta magáról, neki mi a preferenciája a kérdésben, a tanfolyamon már a bemutatkozáson el kellett mondani, senki nem kapott győzködést vagy dorgálást. Az örökbefogadás egyik alapelve: ki-ki csak olyat vállaljon, amit maradéktalanul el tud fogadni, sőt, a tágabb család és a környezet is. Hisz ez a döntés életre szól.

Még lesz itt szó a származási kérdésről, most csak annyit: olyan önbizalommal kell felvértezni az örökbefogadott gyereket, hogy a csúfolásokat ne vegye fel, aztán majd békén hagyják.

Gyorstalpaló: utána

Örökbe14 hozzászólás

Ott tartottunk, hogy hazaviszi az ember a várva várt gyermeket. Mikor egy hónapja él új szüleinél, akkor kell véglegesen nyilatkozni, örökbe akarják-e fogadni. Innentől a gyermek minden szempontból az örökbefogadóké lesz. Kap új születési anyakönyvi kivonatot, amiben az örökbefogadók szerepelnek apaként meg anyaként. Megkapja az örökbefogadók családnevét. A tanfolyamon minket arra intettek, már egy újszülöttnek sem illik megváltoztatni a keresztnevét, nagyobb gyereknek meg szinte tilos, de lehet adni második keresztnevet. Pár hónap alatt szépen az összes papír átfut a rendszeren. Jár minden juttatás, ami azonos korú vér szerinti gyereknél, gyes, gyed, hasonlók, ezen felül aki 3 és 10 év közti gyereket adoptál, az elmehet fél év örökbefogadói gyesre.

2

Az első hónapokban zárkózzon be az új család. Ne hívjunk vendégeket, ne utazzunk – a kisembernek meg kell szoknia az új életet, és főleg, hogy ő ide tartozik. A nagymamák, rokonok csak azután rohanják meg a babát, hogy már egyértelművé vált számára: a szüleivel marad, az új emberek nem fogják megint elvinni. Nem illik rögtön bölcsibe, oviba adni a gyerkőcöt, pár hónapig érdemes otthon maradni vele. Lehetnek meglepetések – egy isten háta mögötti intézetben felnőtt gyerek esetleg még nem látott forgalmas utcát, nem ült autóban, nem látott kenyeret egészben, csak felszeletelve, nincs tisztában egy átlagos lakás veszélyeivel, hisz nem ilyenben élt eddig. Aztán pár hónap alatt összeszokik a kis család és onnantól már csak élni kell.

Ha a család újabb gyereket szeretne örökbe fogadni, akkor újra jelentkeznek és megszerzik az alkalmasságit a leírt módon, (tanfolyamot már nem kell végezni), majd újabb sorállás jön. Ha a gyermeknek vér szerinti testvére születik, azt soron kívül megkaphatják.

Megmondjuk-e a gyereknek, hogy örökbefogadott? A szakemberek szerint (és szerintem is) mindenképpen. A rosszul végződő örökbefogadási sztorik jelentős részében az a probléma, hogy eltitkolják a gyerek elől az igazságot. A mai iskola szerint ezt nem is egy nagy tisztázó beszélgetésnek kell elképzelni, hogy leülünk a tizennégy évessel és felvilágosítjuk. Mert, ha addig azt mondtam neki, hogy a hasamban volt, akkor bizony évekig hazudtam, amit joggal sérelmez. Tehát a kezdetektől kell csepegtetni, mondogatni, valahányszor felmerül a téma, látunk egy terhes nőt, rákérdez a születésére, elsétálunk a kórház előtt, ahonnan hazahoztuk. Eleinte nem fogja fel, de mire megérti, természetes lesz a számára. Vannak ilyen témájú mesekönyvek is, például a Nekem két születésnapom van, és sok család valóban megünnepli azt a napot is, mikor a gyermek megérkezett hozzájuk.

Megmondjuk-e a környezetnek, hogy örökbe fogadtuk a gyereket? A mai világban, ahol már a magzat első ultrahangos képeit felteszik a Facebookra, elég nehéz eltitkolni, pláne, ha nem újszülött érkezik. Persze sok emberrel később ismerkedünk meg. Nyitottság/zárkózottság kérdése, ki milyen kört avat be. Fontos kapcsolatokban, mint a gyerek óvónője, érdemes lehet, egy játszótéri csevejnél nem kell rögtön comingoutolni. Ha viszont a gyereknek már van akarata a kérdésben, azt tartsuk tiszteletben.

Jelentkezhet-e a vér szerinti szülő? Ha a gyermek örökbe adható lett, akkor az életadóknak már semmilyen joga nincs. Titkos örökbefogadásnál nem is fogja megtudni, hogy kihez került a gyerek. Nyílt örökbefogadásnál a szülőanya és az örökbefogadó ismeri egymást, itt, ha mindkét fél egyetért, kapcsolatban maradhatnak. Ez a ritkább eset. Ez általában a közvetítő alapítványon keresztül történik, és abból áll, hogy évente egyszer az örökbefogadók fényképet küldenek a gyerekről.

A 14. évét betöltött gyermeknek joga van megismerni származását, a gyámhivataltól kikérheti vér szerint szülei, testvérei adatait, és ha azok beleegyeznek, felkeresheti őket. A tapasztalatok szerint ez jóval később, a fiatal felnőttkorban szokta foglalkoztatni az örökbefogadottakat, de a vér szerinti család megismerése inkább identitásuk kialakításához fontos, nem tartanak fenn rendszeres kapcsolatot velük.

Gyorstalpaló: a kereslet

Örökbe138 hozzászólás

Az első néhány bejegyzésben a téma alapjait foglalom össze, ezeket “Gyorstalpaló” címen találjátok. Utána elmélyedünk a részletekben! Pirossal beírtam a 2020-as törvényváltozások utáni helyzetet. 

Az örökbefogadásig vezet egy út, a párnak általában megvan a maga előtörténete: meddőség, lombikok, műtétek, vetélések, veszteségek. Az lesz jó szülő, aki ezeket feldolgozta, a meddőség tényét elfogadta, és az örökbefogadást nem pótléknak, vészforgatókönyvnek tekinti, hanem teljes értékű megoldásnak tartja.

18

Magyarországon az örökbefogadásra a helyi Tegyesznél (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) kell jelentkezni. Először nyilatkozni kell, milyen gyereket szeretne az illető: életkor, egészségi állapot, nem, vállal-e testvéreket is. Megnézik a lakást, a jövedelmet, van pszichológusi vizsgálat, és a háziorvostól kérnek egészségi igazolást. Első örökbefogadásnál kötelező Ajánlott a 40 órás felkészítő tanfolyam elvégzése, ez 3 vagy 4 napot vesz igénybe, és a Tegyesz mellett az Ágacska Alapítvány is tart ilyet. Itt nem a pelenkázást tanítják, hanem csupa olyan témát, ami nem jön elő egy vér szerinti gyereknél – például, hogy megmondjuk-e a gyereknek, ő örökbefogadott (mindenképpen!). Végül a Tegyesz elküldi a helyi gyámhivatalnak a papírokat, és az állítja ki az alkalmassági határozatot.

Aki idáig eljutott, annak már papírja van róla, hogy alkalmas gyereknevelésre. Hurrá!

Ha megvan a határozat, nincs más dolgunk, mint várakozni. Hogy mennyit, az nagyban függ az igényektől. Az átlag 3-4 év, de lehet pár hónap és van, aki 6-7 éve vár. Nemet bármikor lehet mondani: a várakozás alatt kiszállni, vagy x időre felfüggeszteni a dolgot. Ha felajánlanak egy gyereket, nem kötelező elfogadni, akkor majd később ajánlanak egy másikat. A hosszú várakozási idő alatt sokan tényleg ki is szállnak, megváltozik közben az életük, elválnak, gyerekük születik.

Magyarországon a házaspárokat preferálja a rendszer, az egyedülállók alkalmasságát a családügyi miniszternek kell jóváhagynia, és csak olyan gyereket kaphatnak, akit egy házaspár sem vállalt az országban (mindazonáltal ez nem lehetetlen!) mellett egyedülállók is jelentkezhetnek, de a rendszer a házasokat részesíti előnyben. A gyereknél a szülő legalább 16, legfeljebb 45 évvel lehet idősebb, (3 év feletti gyerek örökbefogadásánál indokolt esetben akár 50 év is lehet a korkülönbség), és a jelentkezőnek legalább 25 évesnek kell lennie. Nem akadály, ha már van gyermek a családban.

A várakozók között a jolly joker a fehér bőrű, egészséges újszülött. Ilyet szinte mindenki elfogadna, így értelemszerűen erre kell legtöbbet várni. Kevesen akarnak három évesnél idősebb gyereket örökbe fogadni, kevesen akarnak beteg gyereket, és lányt többen szeretnének, mint fiút. Nem lehet elhallgatni, hogy Magyarországon a várakozók többsége nem óhajt roma gyereket hazavinni, pláne nem olyat, akinek a külsején ez nagyon szembeötlő. Tehát, minél kevesebb megkötése van az embernek, annál hamarabb sorra kerülhet.

Legközelebb megtudjuk, honnan érkeznek a gyerekek. Kérdezzetek bátran!

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, az összes kérdésedre választ kaphatsz a Start csoportban!