„A hajszárító a barátunk”

Vendégposzt: összecsiszolódás intézetből örökbefogadott gyerekkel.

Ma egy örökbefogadó anyuka naplójából közlök részleteket. Judit és Tamás egy hároméves kisfiút fogadtak örökbe, s gyermektelen párból hirtelen családdá váltak. A kisfiú, Gábor pedig intézeti csoportból családba, erdőszéli, nyugodt környezetből a fővárosba került. Judit naplójában az első hetekről ír. Szó esik a gyermek félelmeiről, összeszokásról, és arról is, hogy lehet leküzdeni a maximalizmust a házimunkában. (A neveket kérésére megváltoztattam, de a fotók a családról igaziak).

*********

Emlékszem arra a napra, amikor megérkeztünk Budapestre. Végighaladtunk az Andrássy úton, majd a Deák tér mellett, és Gábor csak kérdezgette “Az, mi az?” Én pedig türelmesen soroltam, hogy az egy busz, az pedig egy villamos, ismételtem perceken keresztül, ki tudja mennyiszer, hiszen lépten-nyomon láttunk egyet. “Villamosbusz!” – mutatott kissé összezavarodottan a hatalmas járművekre. Mire hazaértünk, teljes extázisban, felpörögve a forgalom ritmusától, félelmében már kiszállni sem akart az autóból. (Azóta nincs nap, hogy Gábor ne kérné legalább háromszor, hogy buszozzunk. Ha pedig azt nem lehet, akkor a legalább hadd ülhessen fel a villamosra!)

Vár

Felküzdve magunkat a lakásajtónkig, a lift, a körfolyosó után várt ránk az új otthonunk. Milyen idilli kép! Azt leszámítva, hogy Gabi nem akarta átlépni a küszöböt. olvasásának folytatása

Honvágy: tanácsok egy kisfiútól

Olvasói kérdés érkezett. „Szívesen olvasnék arról, hogyan fogadtassuk el magunkat az örökbefogadott nagyobb, 3-5 éves gyerekkel. Hogyan nyerjük el a bizalmát? Hogyan vigasztaljuk, ha hiányoznak a nevelőszülei, gondozója, barátai?”

Erről nekem nincs tapasztalatom, de megkérdeztem Angélát, aki pedig megkérdezte kisiskolás fiát. Rolit ötévesen fogadták örökbe, emlékszik a vér szerinti családjára és nevelőszüleire is. Angéla történetét majd részletesen is bemutatom a blogon, egyelőre arról beszél, mi segít, ha a gyereknek hiányzik a korábbi környezete. Át is adom neki a szót. (A neveket megváltoztattam.)

*********

Tegnap este sokat beszélgettünk a kisfiammal és gondoltam, tőle, mint legilletékesebbtől kérek egy kis segítséget. A kérdést úgy tettem fel, hogy egy örökbefogadó anyuka szeretné megvigasztalni a nemrég örökbefogadott gyermekét, akinek hiányzik a régi nevelőszülő családja.

–          Neked mikor hiányoztak Gabi Mamiék, a falu, a szülőanyukád, mi volt az, ami segített, ami megvigasztalt?

Sorrendben a következőket mondta (én a zárójeles részekkel egészítem ki):

–          Az, hogy megnézegettük az albumomat. (Az albumot a nevelőanya készítette, a megelőző időszakról közel egy éven át tartó kutatómunkával én szedtem össze képeket, információkat, majd az album folytatódik az ismerkedésünkkel és mai napig tart folyamatosan).

–          Az, hogy sokat énekeltél nekem.

–          Az, hogy sokat meséltél nekem. (A mesék közül kiemelem Boldizsár Ildikó Királyfi születik című könyvét, amikor a végére érünk a mesének és kimondom „Amikor a Földön világra jön egy kisfiú, odarepülnek hozzá az ég madarai, és elmondják neki a legeslegnagyobb titkot: Te is királyfinak születtél!” minden szomorúság ellenére boldogan elmosolyodik.)

–          Az, hogy tudok levelet írni Gabi Maminak. (Csak nemrég tanult meg írni, az én e-mail címemen leveleznek.)

–          Az, hogy Gabi Mami válaszol.

–          Az, hogy nagyon jó itthon, hogy már nem befogadott vagyok, hanem itthon vagyok.

Az utolsóhoz egy kis magyarázat: Roli nem szereti az örökbefogadott szót. Úgy magyarázta, hogy ő már annyit volt befogadott, nem akar örökre befogadott lenni. „A befogadott azt jelenti, hogy sosem vagy otthon, mindenhol van ágyad, játékaid, de ha elmész, akkor az másé lesz. Amikor az otthonból eljöttem, az ágyamba más feküdt, csak néhány játékot vihettem magammal. A játékokat, amiket magammal vittem, Klári (keresztnevén szólítja a szülőanyját) elvette és a testvéreimnek adta. Amikor Gabi Mamihoz kerültem, volt ágyam, amiben előttem más aludt és volt sok játék, de azokat nem hozhattam el, csak néhányat belőle. A régi ágyamban most Dávid alszik, az ott maradt játékokkal most más gyerekek játszanak. Itthon az ágy csak az enyém, minden játék az enyém, ha az autómat a polcomra rakom, az mindig ottmarad, senki nem veszi el és senki nem veszi el a fülesemet.”

29

Ami szerintem még segített, de érdekes módon az ő felsorolásából hiányzik, hogy megbeszéltük vele, hogy mikor megyünk el látogatóba a nevelőanyához (fél évvel a hazaérkezés után) és akkor elmentünk. Sok fényképet csináltunk erről a találkozásról és ezt is kis kommentekkel kisérve beragasztottuk az albumába. Kaptunk ajándékba saját készítésű lekvárokat, ezt nagy becsben tartja. Már tudja, hogy legközelebb akkor megyünk, amikor megszületik majd a kisboci.

Még sokat segítenek a Mózeskosár találkozók, ahol találkozhat a sorstársakkal. Erről szoktunk is beszélni. Néha fájdalmasan megszólal: „Hogyan mondhatott le rólam Klári? Egy anyuka nem mondhat le a gyerekéről, ha szereti.” Ilyenkor a beszélgetésekben túl a miérteken, túl a mi szeretetünk hangsúlyozásán, az is szóba kerül, hogy azokkal a gyerekekkel, akikkel a Mózeskosárban találkozik, ez szintén megtörtént. „Attiláról is lemondott az anyukája?” Igen, így gondoskodott róla, hogy biztonságban, szeretetben nevelhesse fel az új családja.

Egyszer, amikor szerelmi vallomást tett nekem, megkérdeztem, mit szeret bennem a legjobban. Nagyon tanulságos volt a válasza: „Azt szeretem benned, hogy nagyon szeretsz engem!”

************

Köszönöm Angélának és kisfiának a válaszokat. 

Testvérek

A gyermekvédelem egyik alapelve a vér szerinti testvérek együtt tartása. Ez az örökbefogadásnál annyit tesz, ha vér szerinti testvérek egyszerre válnak örökbe adhatóvá, akkor olyan családot keresnek nekik, amely mindkettőt vállalja. A jelentkezésnél arra is rákérdeznek, hány gyereket vállal egy körben az illető, de ez csak testvérekre vonatkozik. Testvérpárt sok jelentkező vállalna, de a gyakorlatban ez ritkán fordul elő, főleg, mert a legtöbben úgy képzelik, hogy az idősebb se legyen több 3 évesnél. Alig néhány sorban álló fogadna el három testvért. 3-4-5 testvér együttes örökbe adása Magyarországon szinte lehetetlen, ilyenkor külföldi szülőket keresnek nekik. Ha ilyet sem találnak, akkor vagy maradnak állami gondozásban, vagy szétválasztják őket, és keresnek külön szülőket, például 2-2 gyereknek. Ugyanez érvényes a kicsit idősebb, 6 év fölötti testvérpárokra. A várakozás alatt igyekeztem sikertelen örökbefogadási történetekkel is megismerkedni. Több olyan esetről hallottam, amikor gyermektelen pár nagy lelkesen 3-4 testvért próbált egyszerre befogadni, és még a próbaidő alatt belátták, hogy túl nagy a terhelés. 

Ha egy gyermeket már örökbe fogadtak, és később születik örökbe adható testvére, akkor megoszlik a gyakorlat. A Tegyesz csak akkor szól, ha az örökbefogadó sorban áll újabb gyerekért. Vagy akkor se. Megyénként eltér. Az alapítványok esetleg akkor is, ha nem is jelentkezett. Persze, közel sem biztos, hogy a döntéshozónak egyáltalán tudomására jut a korábbi örökbe adás. Titkosnál, ha az életadó másik megyében szül, nyíltnál pedig, ha másik alapítványhoz fordul, akkor nem fognak összefutni a szálak. Vagy ha az elsőt titkosan, a másikat nyíltan adja örökbe. Mindenesetre, aki szeretné a gyereke később születendő testvérét is vállalni, az minél előbb szerezzen újabb alkalmasságit, és minden papírra írassa rá, hogy vállalják a vér szerinti testvért, és az első örökbe adást közvetítő szervezetnél is érdeklődjön. 

Török-Bernadett

Egy örökbefogadott gyereknek az anya szó két vagy három jelentéssel bírhat (hisz nevelőanyja is volt esetleg), a “testvér” fogalma még tágasabb: 

– lehetnek vér szerinti testvérei, akik a vér szerinti szülőknél nevelkednek, 

– vér szerinti testvérei, akik nevelőszülőknél vagy intézetben élnek, 

– vér szerint testvérek más örökbefogadó családnál, 

– vér szerinti testvérek, akik már felnőttek, önállóan élnek, 

– élhetett nevelőszülőnél valamennyit a gyerek, és ott együtt nevelkedhetett testvérként más, nem rokon gyerekkel, 

– és az örökbefogadó családban is lehetnek új testvérei, akár a szülők vér szerinti gyerekei, akár örökbefogadottak. (A féltestvéri relációkba már nem is megyek bele.) 

Az örökbefogadott gyermek az új családjába tartozik, az utolsó csoportot kivéve a többiekkel nincs kapcsolata. Viszont, ha kérdez, válaszoljunk neki őszintén. Az örökbefogadás során érdemes a közvetítő szervezetet, alapítványt, vagy ha találkozunk vele, az életadót kikérdezni a gyermek testvéreiről. 

Az örökbefogadott gyereknek felnőve nemcsak szüleit, de vér szerinti testvéreit is joga van megkeresni. 

„Úgy hívom őket, csoki és vanília”

A Történet rovatban szeretnék családokat, sorsokat bemutatni az örökbefogadási háromszög minden oldaláról. Az első család a Bárdos Zsuzsa-Szolláth Dávid házaspár, akiknek vér szerinti és örökbefogadott gyereke is van. 3,5 éves volt a kislányuk, mikor örökbe fogadtak egy másfél éves kisfiút. Emma ma 7, Zozó (Zoltán) 5 éves. A történetet Zsuzsa meséli el. Ő egyébként a klónom, vagy én az övé, a mi családunkban is pont így történt az örökbefogadás, és sok egyéb egyezés van köztünk. A beszélgetésben szó esik nagyobb testvérről, nevelőszülős barátkozásról, cigány származásról, az első hónapok problémáiról. Remélem, a történet másokat is ösztönöz, hogy megosszák itt a blogon tapasztalataikat, kevésbé színes családok jelentkezését is várom.

IMG_7829

– Milyen út vezetett az örökbefogadásig?

– Nagy családból származom, férjemmel mindig is több gyereket szerettünk volna. Három elveszített magzat és sok eredmény nélküli vizsgálat után egyszerre jutottunk arra a döntésre, hogy fogadjunk örökbe egy kisbabát. Nem sokkal ezután azonban újra terhes lettem, és teljesen gondtalan, békés kilenc hónap után megszületett a kislányunk, Emma. Másfél éves kora körül szerettünk volna kistestvért, ám egy újabb vetélés után az orvosok felismertek egy genetikai problémát és megtudtuk, hogy 25 százalék esélyünk van arra, hogy egészséges gyermekünk szülessen. Ez volt az a pont, amikor eldöntöttük, nem kísérletezünk tovább, hanem elébe megyünk a dolgoknak, örökbe fogadunk inkább. Tulajdonképpen csak újra elő kellett venni a korábban már meghozott döntésünket. Jelentkeztünk, elindítottuk a szokásos adminisztratív folyamatokat, elvégeztük az előkészítő tanfolyamot.

– Hogy tudtad feldolgozni a vetéléseket?

– Nem tudom, mi az, amire az ember tényleg úgy tekinthet, hogy feldolgozta. Mi mindenesetre rengeteget beszéltünk erről, sokat segítettek a rokonok, barátok, akik meghallgattak, tengernyi könnyet elsírtam, jártam pszichológusnál. Az idő is sokat simít a sebeken.

– Készültetek az örökbefogadásra?

– Teljesen „rákattantunk” a témára, fórumokat, szakirodalmat olvastunk, megismerkedtünk hasonló helyzetben lévő családokkal. Még tanulmányt is írtunk a férjemmel közösen külföldi örökbefogadós mesekönyvekről. Mindeközben igyekeztünk az akkor már három év körüli kislányunkat is felkészíteni a testvér érkezésére. A családi szókincs részévé vált az örökbefogadás kifejezés.

– Hogy lehet egy háromévesnek elmagyarázni az örökbefogadást? olvasásának folytatása

Mese: Nekem két születésnapom van

A klasszikus. A kevéske magyar nyelvű örökbefogadós gyerekkönyv közül. Marie-Claude Monchaux mesekönyve 1990-ben jelent meg magyarul. Sokáig az egyetlen volt a piacon, aztán az elmúlt években kicsit bővült a választék. Majd szép sorban bemutatom az összeset.

1c

A Nekem két születésnapom van A sehány éves kislány párdarabja, ugyanazokkal a finom rajzokkal. “Megmondós” mese: egy kisfiú meséli el benne örökbefogadásának történetét. A könyvhöz még egy kis útmutatót is mellékeltek, hogyan és miért beszéljünk a gyerekkel az örökbefogadásáról.

A könyv az örökbefogadós mesék tipikus történetét beszéli el: házaspár – aki meddő – hosszú, keserves várakozás után – első gyerekként – újszülöttet fogad örökbe. Ahol nem pont ilyen a történet, ott a gyereknek extra kérdései merülhetnek fel. De a könyv ad egy jó fogódzót, hogyan beszéljünk pozitívan, örömteli eseményként a gyermek családba érkezéséről. Az életadó anyának csak a körvonalai látszanak, arcát elfordítja. A könyv bemutatja a kisfiú életének hétköznapi eseményeit is: játék az unokatesóval, kanyaró, óvoda. A végén pedig a testvérre várva színes bőrű gyerekek képeit , így az interkulturális örökbefogadás felé is kinyitja a témát.

Ma nem kérdés, hogy el kell mondani a gyereknek, hogy örökbe fogadtuk, méghozzá pici kortól. Az ilyen mesék segítenek ezt a gyerekek nyelvén megfogalmazni.

A nevelőszülőkről

Tőlünk sokan megkérdezték: a nevelőszülők miért adták oda a gyereket, nekik már nem kell?

A nevelőszülőséget szokták keverni az örökbefogadással. Annyi a hasonlóság, hogy mindkét esetben olyan gyerekkel él az ember, akit nem ő szült/nemzett. De: a nevelőszülő szerény fizetést kap a munkájáért és fedezik a gyerekkel kapcsolatos költségeit, a hatóság rendszeresen ellenőrzi. Köteles tartani a kapcsolatot a vér szerinti családdal. A nevelőszülő a gyermekotthoni elhelyezés alternatívája, az állami gondozott gyerek így családban él, az államnak pedig jóval olcsóbb, mint a gyermekotthoni elhelyezés.

3

Egy nevelőszülőnél élő gyermek számára több kimenet lehetséges.

1. A vér szerinti családjánál megjavulnak a körülmények és visszakerül hozzájuk.

2. Nagykorúságáig a nevelőcsaládnál marad, közben a vér szerinti szülei időnként látogatják.

3. Örökbe adható lesz (többnyire azért, mert a szülők nem jelentkeznek). Előfordul, hogy ilyenkor a gyereket a nevelőszülő fogadja örökbe, de ezt nem mindig engedélyezik. Ha igen, ő lesz a “végleges” szülője a gyereknek, de onnantól nem kap pénzt. Sőt, van, ahol innét nevelőszülőként sem dolgozhat tovább. Ha ő nem  akarja a gyereket, vagy nem engedélyezik, akkor elkezdik a gyermeket kiajánlani, és számítani lehet rá, hogy elkerül a nevelőktől. Ők viszont majd kapnak másik gyereket.

4. Előfordulhat, hogy másik nevelőszülőhöz vagy intézetbe helyezik át, és nem is feltétlenül azért, mert a nevelőszülő rosszul végezte a munkáját. Elég, ha a vér szerinti szülő, aki látogatja a gyereket, másik megyébe költözik (és be is jelentkezik) – a gyerek nem lakhat 50 km-nél távolabb tőle.

5. És van, hogy a nevelőszülő nem bír már a gyerekkel (például kamaszkorban) és visszaadja.

A nevelőszülőnek olyan dolgokat is vállalnia kell, amit az örökbefogadónak nem: hogy időnként eljön a vér szerinti szülő, akitől ugye valamiért elvették a gyereket, és akiről rosszat sem mondhat a gyereknek, illetve, örökbeadás vagy hazagondozás esetén az évek óta nevelt kicsit el kell engednie, és segíteni beilleszkedését az új helyre. Mindezt úgy, hogy több, különböző családból származó gyerkőcöt nevel, köztük esetleg problémásakat is, a sajátjai mellett. Mindezek miatt a nevelőszülők felkészítése, tanfolyama jóval hosszabb, mint az örökbefogadóké. Az itt felnövő gyerekek pedig személyre szóló törődést kapnak, családban élnek, és sokkal jobb esélyekkel indulnak az életben, mint egy intézetből.

Ma az állami gondozott gyerekek 60 százaléka nevelőszülőnél él, egy új elgondolás szerint pedig a jövőben 12 év alatti gyerek már csak nevelőszülőkhöz kerülhet. Tehát aki nem újszülöttet fogad örökbe, az jó eséllyel egy nevelőcsaládtól kapja a kicsit.

Gyorstalpaló: a kínálat

Axióma: minden örökbefogadás mögött egy tragédia lapul.

Tévhitek:

Az állami gondozott gyerekek örökbe adhatók.

Aki örökbe fogadni akar, bemehet egy intézetbe válogatni a gyerekek között.

Az állami gondozottaknak nem élnek a szüleik.

Mantra: Nem a szülőnek keresnek gyereket, hanem a gyereknek szülőket.

Ma Magyarországon több, mint húszezer gyerek él állami gondozásban. Miért is kell éveket várni az örökbefogadásra? Mert a nagy többségük nem örökbe adható, a szüleik élnek és tartják is velük a kapcsolatot. Csak akkor lesz a gyerek örökbe adható, ha a szülő hat hónapig nem jelentkezik. És örökbe fogadni értelemszerűen csak örökbe adható gyereket lehet. Egyébként a várakozók és az örökbe adható gyerekek száma nagyjából megegyezik (2023: a várakozók kétszer annyian vannak, mint az örökbe fogadható gyerekek), csakhogy a gyerekek nagy része elmúlt három vagy hat éves, míg a legtöbben minél kisebb gyereket szeretnének.

16

Nem lehet elhallgatni, hogy az örökbe adható gyerekek előtörténete, családi háttere mindig szomorú. Mindig. Mélyszegénység, kilátástalanság, hajléktalanság, alkoholizmus, drog, prostitúció, sok gyerek, az anya is intézetben nőtt fel, az anya kiskorú… Nem minden esetben, de gyakran előfordul egy vagy több elem a listából. Néha a család középosztálybeli, és valamilyen magánéleti probléma miatt nem vállalják a gyereket (például nem a férj az apa). Gyakori ebben a körben, hogy az anya esetleg nem veszi észre időben a terhességet, nem jár terhesgondozásra, nem kórházban szül. Lehet, hogy a gyerek eltöltött valamennyi időt intézetben, esetleg élt a vér szerinti családjában is, vagy sikertelen örökbefogadási próbálkozáson esett át, és ezek is megviselhették. “Nálunk az egészséges gyerekek se olyanok, mint odakint” – mondta lakonikusan a családgondozónk.

Ha egy kisgyerek örökbe adhatóvá válik, összeül egy “team” szakemberekből, és megvizsgálják, hogy az adott korú, egészségi állapotú gyereket elfogadó várakozók közül ki lenne a legalkalmasabb a felnevelésére. Ez nem feltétlenül azonos azzal, hogy ki várakozik a legrégebben. Mert a gyereknek keresnek szülőket, nem fordítva. A szóba jövő szülőkről készítenek egy listát, és felajánlják az első helyen állónak. Ha neki nem kell, akkor a sorban következőnek és így tovább. Aki pedig elutasította a gyereket, az szépen vár tovább, amíg megint hívják egy újabb gyerekkel. Van megyei lista meg országos lista, első körben a saját megyéjében próbálnak szülőt találni a kicsinek, ha ez nem sikerül, akkor kerül az országos listára és a máshol lakóknak is kiajánlják. Ha a magyar várakozók elfogytak, akkor külföldre ajánlják ki a gyermeket.

A fentiek az állami rendszerre vonatkoznak, ahol a titkos örökbefogadásokat intézik (ez annyit jelent, hogy a vér szerinti és az örökbefogadó szülő nem ismerik egymást). Ennél kicsit vidámabb az alapítványokon keresztül való örökbefogadás. Ezek a civil szervezetek krízisterhes nőkkel foglalkoznak, segítik őket a várandósság során, eközben listát vezetnek a várakozókról. Ha az anya biztos benne, hogy nem akarja felnevelni a gyerekét, összehozzák egy örökbefogadásra várakozóval, és a szülés után annak javára lemond a gyerekről. Ez a nyílt örökbefogadás, ahol a két fél találkozik. Ily módon csecsemőt lehet örökbe fogadni, aki megússza az állami gondozást és a vele járókat, rögtön családba kerül, a kórházból az új szülők vihetik haza. Ma hét kilenc ilyen alapítvány működik Magyarországon, alkalmassági határozattal lehet náluk jelentkezni, és ők is szűrik a várakozókat. Mindegyiknél külön várólista van, valamint a megyei és az országos listát is külön vezetik.

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre.