Szerző: Örökbe

Start csoport csütörtökönként

Örökbe1 hozzászólás
  • Még nem tudod eldönteni, való-e neked az örökbefogadás?
  • Jelentkeznél, jelentkeztél, de nem sokat tudsz, mi hogy működik?
  • Még nem kötelezted el magad az örökbefogadás mellett, de szívesen ismerkednél a témával?

Akkor neked szól a Start csoport!

A csoportban átvesszük mindazt, amit a jelentkezés előtt tudni szeretnél:

  • mik az örökbefogadás feltételei
  • melyek az örökbefogadás lépései
  • hány éves korig lehet örökbe fogadni
  • hogy működik a megyei lista, az országos lista, a sorszám
  • miket lehet megszabni a jelentkezésnél
  • hogy zajlik az alkalmasság
  • érdemes-e menni tanfolyamra
  • mitől függ a várakozási idő, mi gyorsítja meg
  • melyik civilhez érdemes jelentkezni
  • mi szerepeljen a bemutatkozó levélben
  • milyenek az esélyek egyedülállóként
  • mi változik a nyári törvénymódosítások után, és ez mit jelent a te helyzetedben.

Beszélgetünk az örökbefogadással kapcsolatos vágyakról és aggodalmakról is:

  • milyen szülők szeretnénk lenni?
  • milyen gyerekre vágyunk?
  • való-e nekünk az örökbefogadás?
  • tartanom kell majd a kapcsolatot a szülőanyával?
  • mindenki látni fogja, hogy nem a vér szerinti gyerekünk?
  • elhagy a párom, ha én még nem állok készen?
  • alkalmatlannak nyilvánítanak?
  • hogy mondom meg a családnak?
  • és természetesen mindarról, ami a jelenlevőket foglalkoztatja a téma kapcsán.

Mit ad ez a csoport?

  • információkat
  • elköteleződés nélkül eldöntheted, való-e neked az örökbefogadás
  • támogatásra találsz hasonló helyzetben lévőktől
  • kialakul egy közösség
  • egymás tapasztalataiból is tudtok tanulni
  • fesztelen, baráti légkört, ahol a sírás és a nevetés is megengedett.

A csoportban elhangzottak bizalmasak, azt ne adjuk tovább másnak. Aki jelentkezik, ezt vállalja.

Vélemények a korábbi Start csoport résztvevőitől:

“A félelmetes helyzetek feldolgozható szintre kerültek, a gyereknevelésre is kaptunk hasznos tippeket, és az örökbefogadásra is.”

“Pont azt kaptam, amire vágytam. Tudtuk, hogy szeretnénk örökbe fogadni. Azt adta meg a csoport, hogy benézhettünk az ajtórésen, és eldönthettük, akarunk-e ide benyitni.”

“Sok hasznos és praktikus információt kaptunk. Amire ráparáztunk, kiderült, hogy nem fontos, és amire nem gondoltunk, az fontos.”

“Azért volt jó, hogy a szoft infókat meghalljam, amiket nem lehet a könyvekből megtudni.”

“Nemcsak Eszterrel és Zsuzsával beszélhettünk, de egyesével beleláthattunk a többiek életébe, akikkel különbözünk és hasonlítunk, mindenki küzd valamivel.”

Mikor: január 14., 21., 28., február 4., 11., mindig csütörtökön 17-19 óra közt.  Ez a csoport betelt, de indul egy csoportot szombat délelőttönként is. Időpontok: január 23., 30., február 6., 13., szombat délelőtt 9-11:45-ig. (Negyed óra szünettel.). Tehát ugyanúgy 10 óra, csak négy alkalomra tördelve, egy héttel később indul, de ugyanakkor ér véget.

Itt mindig megtaláljátok a tervezett Start csoportokat. 

Vezeti: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája, az Akiknek két anyja van című könyv szerzője, örökbefogadó szülő.

Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével.

Ára: 30 ezer forint/fő, ha egy házaspár mindkét tagja részt vesz, akkor 36 ezer forint kettejüknek. 

Jelentkezés: a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen január 10-ig. Várunk szeretettel! Ha érdekel a csoport, de nem érsz rá pont, akkor is írjál, később lesznek más időpontok is. 

Következő indulás: 2021. márciusban.

Amit nem nyújtok:

  • ez nem terápia
  • nem helyettesíti a felkészítő tanfolyamot vagy az alkalmassági eljárást
  • nem beszélek rá senkit az örökbefogadásra
  • nem ígérem, hogy kapsz alkalmasságot vagy gyereket.

Ha érdekel a Start csoport, ezt töltsd ki:

← Back

Your message has been sent

Január 6. Vér szerinti és örökbefogadott gyermek egy családban

ÖrökbeHozzászólás

Folytatódik az Örökbe.hu virtuális rendezvénysorozata! Ezúttal arról fogunk beszélgetni, milyen helyzeteket hoz magával, ha egy családban vér szerinti és örökbefogadott gyerek is nevelkedik. Ezen belül a résztvevők kérdései, tapasztalatai mentén fogunk foglalkozni a témával, de várhatóan szóba kerülnek ezek a szempontok:

  • Hogy élik meg a gyerekek ezt a helyzetet?
  • Lehet-e, kell-e egyformán nevelni a különböző hátterű gyerekeket?
  • Van ideális testvérkorkülönbség?
  • Testvérhelyzetek, testvérféltékenység kezelése

Vezeti: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája, aki maga is ilyen felállású családban él.

Mikor: 2021. január 6-án szerdán 17:30-kor. 

Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. Nem baj, ha közben autózol, fürdetsz vagy csak hallgatod a programot. → olvasásának folytatása

Babaköszöntő, 2020. december

Örökbe1 hozzászólás

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe. 

Nicknév: öem73-ként voltam jelen

Kik vagytok? Házasok vagyunk, mindketten váltunk már, az előző házasságból hoztunk egy-egy most már felnőtt gyereket. Közöset is szerettünk volna, de különböző eü. problémák, és többszöri vetélés után az akkor még velünk élő lányom vetette fel, hogy mi lenne, ha…. Elég rögös volt az út. 2013-ban kezdtük Szolnokon 0-5 éves korig, akár testvérpárra is adtuk be a kérelmünket, aztán onnan sok-sok eljárási és szakmai hiba után 2018 szeptemberében Kecskemétre kerültünk, illetve újra indultunk, ekkor már 3-6 éves korú gyermekre vártunk.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintem semmiben, gyereket szerettünk volna… Talán csak annyiban, hogy bennünket egy pszichológus azért utasított el, mert túl jó a kapcsolatunk….

 

Ki érkezett? Milán Attila, 6 éves, egészséges, okos, nagydumás, gyönyörű kispasi, egy hihetetlen energiabomba, imád a szabadban lenni, utazgatni, nagyon szeret játszani. Megyei listáról, intenzív barátkozást követően, titkos örökbefogadással érkezett.

Mennyit vártatok? a kezdetektől 7 évet.

Mennyit várt a gyerek? 3,5 évesen került a nevelőszülőhöz, az első pár hónapban látogatták, utána nem, tavaly már egy éve nem volt kapcsolattartás, már szerették volna örökbefogadhatóvá nyilvánítani, de akkor a gyámhatóság nemet mondott. Utána nem volt pszichológus, aztán jött a járvány, így csak idén júliusban került sor újra a vizsgálatra, ezt követően szeptember 8-án érkezett az a bizonyos telefon. Eső látásra szerelem volt!

Miért pont ő? 3-6 éves korú gyermekre volt érvényes határozatunk, elsősorban kisfiút szerettünk volna. Előtte tavaly nyáron az országos listán már felmerült a nevünk, illetve az idén januárban volt megyén belül egy kiajánlás, de ott mi mondtunk nemet.

Miért pont ti? Már tavaly októberben mondta a tanácsadónk, hogy lesz egy kisfiú, akihez nagyon passzolnánk, mind az életvitelünk, mind a személyiségünk, de ugye akkor a gyámhatóság nem engedélyezte, hogy örökbefogadható legyen, aztán jött a járvány, aztán végre megkapta az engedélyt, így azonnal szóltak. Tudomásom szerint másra nem is gondoltak.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Két gyerek felnevelése után, azt hittük, könnyebb lesz az első időszak, pont azért, mert tudtuk, mit jelent gyereket nevelni, nagyon meggondoltuk, megrágtuk, hogy az egyes lépésekre biztosan tudjunk igent mondani. Intenzív barátkozás volt, gyorsan haza is hozhattuk egy-egy napra, sőt egy egész hétvégére, viszont mivel későbbre volt időpontunk, a gyámhatóságra a hétvége után vissza kellett vinni. Sajnos kicsit visszavetett, hogy vissza kellett vinni, nem értette, hogy akkor most mi van, tök jól elvontunk, aztán mégis visszavisszük. Végül ez is rendeződött, és elhozhattuk a 30 napra. Na ez volt az a hihetetlen érzelmi hullámvasút, amire nem lehet felkészülni. Olvastuk a blogot, folyamatosan olvastuk a csoportban a tapasztalatokat, lélekben készültünk rá, de átélni egészen más.

A legnagyobb problémátok most: A folyamatos tesztelés, és hantázás, mellébeszélés miatt állandóan készenlétben kell állnunk, és ez nehéz. Nehéz eldönteni, hogy simán hozza a gyerek formát, vagy csak azért csinálja, hogy teszteljen, vagy épp azért beszél mellé, mert meg akar felelni. A nevelőszülőnél 7 másik gyerek közt élt, ott a füllentéssel próbálhatott kitűnni közülük.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Nálunk az ismerkedést a gyerek oldotta meg, már teljesen be volt sózva, hogy mikor megyünk, rengeteget beszélt rólunk a nevelőszülő, szinte ismerősök voltunk, mire végre találkozhattunk Vele, így nem volt gond, hogyan vegyük fel Vele a kapcsolatot. Azonnal egy hullámhosszon voltunk, olyannyira, hogy a gyám is és a tanácsadónk is mondta, hogy ilyet nem láttak még, ahol ennyire azonnal megvan az összhang.

Miről olvasnál szívesen? Mindenről 😀 A felmerült problémákról, azok megoldásáról azoknál, aki túl vannak az örökbefogadás utáni 0-12 hónapon. → olvasásának folytatása

Az egyedülállókat érintő jogi változás

Örökbe15 hozzászólás

Tovább szigorodott az egyedülállók örökbefogadásának a szabályozása. A friss törvénymódosítások szerint a jövőben csak házaspárok fogadhatnak örökbe és szerezhetnek alkalmasságot, az egyedülállók csak ” törvényben meghatározott, különös méltánylást érdemlő esetben és kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával” lehetnek alkalmasak, a családpolitikáért felelős miniszter döntése alapján.

Kis visszatekintés:

  1. 2003-ban került a Polgári Törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni.
  2. A 2016-os baranyai leszbikus ügy után jelent meg lopakodó módon a rendelkezés, hogy a megyei listán váró egyedülállóhoz képest előnyt élvezzen az országos listán váró házaspár, ám ezt nem minden megye alkalmazta.
  3. 2020 októberében pedig törvénybe iktatták, hogy a gyermeket előbb a megyében élő házaspároknak kell kiajánlani, ezután jönnek az egész országban élő házaspárok, és ha köztük sem sikerül szülőt találni, akkor kerülhet egyedülálló szülőhöz.
  4. Erre egy hónappal került nyilvánosságra a még drasztikusabb szigorítás.

Egyelőre nem készültek el a magyarázó, végrehajtó rendeletek, nem világos, milyen szempontok alapján fog a miniszter alkalmasságot adni egyedülállóknak, és az sem, hogy ők utána milyen módon fogadhatnak örökbe, honnan lesz gyerekük. Ha pár hónapja működik az új rendszer, akkor már többet fogunk látni.

A törvény március 1-jén lép hatályba, aki addig határozatot szerez, arra nem vonatkozik, ő még a mostani rendszerben fogadhat örökbe (3. pont). Ennyi idő alatt, ha a Tegyesz is partner, lehet határozatot szerezni, főleg, hogy a tanfolyam már nem kötelező. → olvasásának folytatása

Egy szív szerinti gyermek története

Örökbe2 hozzászólás

Vendégposzt. Rostás Bianka képes riportja. 

Azt mondják, a családunkat nem mi választjuk. Mi van akkor, ha valaki mégis választ magának gyereket? Valóban terhet és egy életen át tartó küzdelmet jelent egy Down-szindrómás gyerek?

 

Ezek és ehhez hasonló ezeregy kérdés járt a fejemben, amikor megismertem Jásper Évát, aki 43 éves, egyedülálló nőként döntött az örökbefogadás mellett és kimondottan Down-szindrómával született gyereket szeretett volna. Néhány hónappal később, titkos örökbefogadás útján lett a most négyéves Tamás édesanyja, akiről a vér szerinti szülei a Down-szindróma és egy veleszületett szívrendellenesség miatt lemondtak. 2016 óta követem az életüket fotósként.

A téma szempontjából fontos, hogy a fogyatékossággal, tartós betegséggel, fejlődési nehézséggel, speciális ellátási igénnyel élő gyerekekről életadó szüleik nagyobb eséllyel mondanak le, nagyobb eséllyel maradnak a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében örökbefogadók nélkül, mint egészséges társaik. Az elmúlt tíz évben évente kevesebb mint tíz fogyatékossággal élő gyereket fogadtak örökbe. Már a számok alapján is különleges a történet, meghatározó szála mégis az lett, amit az Örökbe blogon olvastam még a kezdetekben, hogy az örökbefogadott gyereket szív szerinti gyereknek is nevezik. Aligha kérdőjelezhető ez meg Éva és Tomi esetében. → olvasásának folytatása

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2018-2019

Örökbe12 hozzászólás

Létezik egy frissebb felmérés is: https://orokbe.hu/2024/02/19/mennyit-kell-varni-a-megyei-lista-2020-2022/

Már volt két hasonló írás, most a friss, 2018-19-es adatokból dolgoztam.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

A szokásos saját módszertannal, a Központi Statisztikai Hivatal adataival dolgoztam. Minden megyénél megnéztem a várakozó családok (házasok + egyedülállók) számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Az eredmény megyénként igen eltért, a leggyorsabb megyében 1 alatt volt, a leglassabban 30 fölött.

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze azért ennél kevesebbet kell várni jellemzően. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Kis mértékben torzítja az adatokat az is, hogy az egyes gyerekeket számoltam, és előfordul testvérek együttes örökbefogadása is, meg néha a megyei listán nyílt örökbefogadásra is sorra lehet kerülni, de ez csak évi pár eset.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. 2020-ban masszív törvényváltozások történtek, az egyedülállók helyzetét például megbonyolították, ők a jövőben csak olyan gyereket kaphatnak, akit előtte sem a megyében, sem az országban nem vállaltak a házaspárok. De itt a múltból dolgozunk.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. → olvasásának folytatása

Finisben csoport januárban csütörtökönként

Örökbe2 hozzászólás

8 órás zárt csoport indul azoknak, akik vélhetően már az örökbefogadásra várakozás finisében vannak. Egy praktikus úticsomagot szeretnék nyújtani, ami segít felkészülni a következő időszak helyzeteire, teendőire, nehézségeire, hogy magabiztosan vágjatok neki az örökbefogadásnak.

helena-lopes-PGnqT0rXWLs-unsplash

Kinek: azoknak, akik örökbefogadásra várakoznak, és úgy tudják, gondolják, érzik, vagy remélik, hogy a következő hónapokban sorra kerülhetnek. Például, mert

  • sok éve várakoznak
  • a paramétereik olyanok, hogy rövid várakozásra számíthatnak
  • a lista elején vannak, alacsony a sorszámuk
  • megismerkedtek egy krízisterhessel
  • már volt kiajánlásuk
  • szóba kerültek egy gyereknél
  • elkezdtek barátkozni, de ez a vírus miatt megszakadt.

Azaz, az örökbefogadás jó eséllyel közel van, a tanfolyam meg rég volt.

→ olvasásának folytatása

Bartos Erika: Örök ölelés

Örökbe1 hozzászólás

Vendégposzt, Székely Zsuzsanna pszichológus írása.

Az ismert mesekönyvíró, Bartos Erika sokféle témát tárgyaló közkedvelt mesekönyvei után jelent meg az Örök ölelés című, úgynevezett segítő témájú mesekönyve az örökbefogadásról.

Az utóbbi években más szerzőktől is több, különböző stílusú és más-más aspektusból közelítő gyerekkönyv is napvilágot látott itthon  a témában, némelyekben az állatvilágba helyezve a szereplőket, másokat olvasva meg az örökbefogadó (ember)családok életébe pillanthatunk be.

Ez a könyv négy különböző életkorú és élettörténetű gyermek örökbefogadását meséli el külön fejezetekben. A szerző vélhetően – és jó érzékkel – ezzel arra törekedett, hogy minél több örökbefogadottat megszólítson, és minél szélesebb körben ismerhessék fel saját történeteiket a gyermekek és örökbefogadó szüleik. Az első történet szereplőjét újszülöttként kórházból, a másodikat 2,5 évesen csecsemőotthonból, a harmadikat pedig 4 évesen nevelőszülőtől vitték haza az örökbefogadók. A negyedik történetben egy 10 éves kisfiú meséli el örökbefogadását a barátainak.

Pszichológusként arra nem vállalkozom, hogy grafikai, tipográfiai, szerkesztési és egyéb általános könyvkritikusi szempontból elemezzem a kötetet, de az örökbefogadásban jártas szakemberként szeretnék néhány örökbefogadási szakmai-pszichológiai vonatkozású észrevételt tenni a könyvvel kapcsolatban.

Szakemberként az jól látható, hogy Bartos korrekten – talán szakirodalomból is -, mondhatni naprakészen igyekezett tájékozódni arról, hogyan történik ma nálunk a gyermekek örökbefogadása. A gyermekek és örökbefogadó szüleik közt zajló bemutatott barátkozások folyamatában és részleteiben is több helyen megjelennek a szakmai protokoll elemei. Amennyire – ez részemről legalábbis – dicsérendő törekvés, ugyanannyira sajnálatos, hogy mégis maradtak benne nem jelentéktelennek tűnő tévedések, melyeket szerintem legfeljebb csak kerülendő példaként szabadna említeni leendő örökbefogadók számára.

Az új szülők és szándékuk bemutatása az örökbe fogadandó gyermekek számára például mindegyik történetben elmarad a gyermekkel történő első találkozásukkor, amit pedig szakemberként alapvetőnek tartunk a folyamatban. Nem csoda, ha ez után az új családjában „bizonytalanul érzi” sokáig magát a gyermek. Soha nem tudhatja ugyanis, ha vendég jön, nem elvinni akarja-e őt, mert kommunikáció nélkül honnan tudná, kinek mi a szándéka, még akkor is, ha csak a szobában beszélgetnek a felnőttek, amíg ő játszik az udvaron, ahogy ez történt Dorottya történetében a nevelőszüleinél az örökbefogadók első felbukkanásakor.

A csecsemőotthonban meg, ahol Zoli az első perctől, mint egy igazi hospitalizált gyermek, – amilyennel azért egy jól működő csecsemőotthonban már nemigen találkozunk, – teljes nyitottsággal, bizalommal fogadja el a két idegen közeledését az első perctől, akikről pedig még a távozásakor sem mondják meg neki, hogy ők lesznek az új szülei, és most haza költözik örökre velük. Vajon mit gondolt, hova viszik új ismerősei és mikor hozzák vissza a csecsemőotthonba? Csoda, hogy „nehéz időszak következett” ennyi bizonytalanság mellett? → olvasásának folytatása

December 9. Down-szindrómás gyerekek örökbefogadása

Örökbe1 hozzászólás

Nemrég a Down Alapítvány is jogosultságot szerzett nyílt örökbefogadások közvetítésére Magyarországon, elsősorban sérült gyermekekkel fognak foglalkozni. Vendégünk Steinbach Éva lesz, a program szakmai vezetője, aki már összesen közel 30 Downos gyereknek talált örökbefogadó- vagy nevelőcsaládot. Arról fogunk beszélgetni, kik és miért vállalnak sérült gyereket Magyarországon, milyen történetek lapulnak egy-egy ilyen örökbeadás hátterében, és mivel jár egy Downos gyerek felnevelése.

Mikor: december 9-án, szerdán 17:30-kor – a szokásos Örökbe.hu virtuális időpontban.

→ olvasásának folytatása

Babaköszöntő, 2020. november

Örökbe1 hozzászólás

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe. 

Nicknév: tundyke85

Kik vagytok? Szüleimmel élünk együtt egy családi házban. Első gyermekünk. Előtte lombik programon vettünk részt, de 2016-ban volt egy méhen kívüli terhességem.

Miben vagytok mások, mint mások? Néha azt érzem, egy olasz család a mienk.

Ki érkezett? Kisfiunk nevelőszülőnél volt, lakóhelyünktől nem messze, megyei listán. 2,5 évesen került hozzánk, egészségesen, de nem a legjobb állapotban. Nagyon sovány volt mindössze 9 kg, az alapvető dolgokat nem tudta (pohárból inni, rágni).

Mennyit vártatok? 4 évet vártunk rá, ősszel kellett volna újból beadni a kérelmet.

Mennyit várt a gyerek? 4 hónapos korába került a nevelőszülőhöz, 7 hónapos korában látta ez életet adó szülő, utána nem látogatta.

Miért pont ő? 0-2,5 éves korig szerettünk volna picit, nem nem volt megszabva. Ő volt az első kiajánlásunk.

Miért pont ti? Annyit mondtak nekünk, pont egy ilyen család kell neki.

A tanács, ami jól jött volna utólag: ha őszinte velünk a nevelőszülő…

A legnagyobb problémátok most: jelenleg a szobatisztaság.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: nálunk az hogy a nevelőszülő szépítette a dolgokat és nem volt őszinte.

Miről olvasnál szívesen? Óvodába szoktatás, napi nehézségek.

******* → olvasásának folytatása