Csupa tesós sztori! Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: “Két csoda egy évben”

Kik vagytok? Lassan négyfős család: harmincas éveik végén járó házaspár, 8 hónapos, újszülöttként örökbe fogadott kislányunkkal és 5 hónapos picúrral a pocakomban.  

Miben vagytok mások, mint mások? A mi történetünk nem klasszikus történet. Szeretnénk reményt és hitet adni mindazoknak, akik hosszú ideje várakoznak.

Épp 10 évet vártunk arra, hogy családunk legyen. Mindig is abban gondolkodtunk, hogy gyerekeket szeretnénk, nem csak egyet. 5 inszemináció és 5 sikertelen lombik, sikertelen örökbefogadási kiajánlások után idén márciusban, a covid első hónapjában fogadtunk örökbe egy tündéri kislányt. Rengeteg hullámhegy és hullámvölgy, remény és kudarc kísérte az idáig vezető utunkat. Sokat tanultunk magunkról, egymásról, ha lehet, ma még jobban szeretjük egymást, mint valaha. Bár folyamatosan törekedtünk arra, hogy teljes életet éljünk kettesben is a várakozás alatt, de egyre nehezebb volt felállni a sorozatos csalódások után.

És akkor megérkezett a kislányunk. A boldogság, amit az érkezése okozott, minden korábbi kételyt, nehézséget egy szempillantás alatt feledtetett velünk. Igazi csodaként éltük meg az első heteket és az azóta eltelt időt is. Sokat meséltünk neki a családról, arról is, hogy nagyon szeretnénk majd neki kistestvért. De arra legmerészebb álmainkban se mertünk gondolni, hogy a kislányunk ilyen gyorsan testvérvarázslóvá avanzsál. Legnagyobb meglepetésünkre 3 hónap után, teljesen váratlanul, és mindeddig példátlan módon, bekopogtatott a kistestvér. A kislányunk egy éves korára érkezik a kisöccse. Ami kettőnknek 10 év alatt nem sikerült, azt Ő pillanatok alatt elintézte és úton az idei második csodánk.

Ki érkezett? Egy kis kíváncsi mosolygombóc, még nem volt egy hetes, amikor haza hozhattuk a kórházból. Előbb a vér szerinti anyukájával találkozhattunk, akivel hosszan volt alkalmunk beszélgetni. Korábban sokat készültünk az első találkozásra, hogy ne feszengős legyen. Szeretetteli volt, megható pillanatokkal. → olvasásának folytatása

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe. 

Nicknév: öem73-ként voltam jelen

Kik vagytok? Házasok vagyunk, mindketten váltunk már, az előző házasságból hoztunk egy-egy most már felnőtt gyereket. Közöset is szerettünk volna, de különböző eü. problémák, és többszöri vetélés után az akkor még velünk élő lányom vetette fel, hogy mi lenne, ha…. Elég rögös volt az út. 2013-ban kezdtük Szolnokon 0-5 éves korig, akár testvérpárra is adtuk be a kérelmünket, aztán onnan sok-sok eljárási és szakmai hiba után 2018 szeptemberében Kecskemétre kerültünk, illetve újra indultunk, ekkor már 3-6 éves korú gyermekre vártunk.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintem semmiben, gyereket szerettünk volna… Talán csak annyiban, hogy bennünket egy pszichológus azért utasított el, mert túl jó a kapcsolatunk….

Ki érkezett? Milán Attila, 6 éves, egészséges, okos, nagydumás, gyönyörű kispasi, egy hihetetlen energiabomba, imád a szabadban lenni, utazgatni, nagyon szeret játszani. Megyei listáról, intenzív barátkozást követően, titkos örökbefogadással érkezett.

Mennyit vártatok? a kezdetektől 7 évet.

Mennyit várt a gyerek? 3,5 évesen került a nevelőszülőhöz, az első pár hónapban látogatták, utána nem, tavaly már egy éve nem volt kapcsolattartás, már szerették volna örökbefogadhatóvá nyilvánítani, de akkor a gyámhatóság nemet mondott. Utána nem volt pszichológus, aztán jött a járvány, így csak idén júliusban került sor újra a vizsgálatra, ezt követően szeptember 8-án érkezett az a bizonyos telefon. Eső látásra szerelem volt!

Miért pont ő? 3-6 éves korú gyermekre volt érvényes határozatunk, elsősorban kisfiút szerettünk volna. Előtte tavaly nyáron az országos listán már felmerült a nevünk, illetve az idén januárban volt megyén belül egy kiajánlás, de ott mi mondtunk nemet.

Miért pont ti? Már tavaly októberben mondta a tanácsadónk, hogy lesz egy kisfiú, akihez nagyon passzolnánk, mind az életvitelünk, mind a személyiségünk, de ugye akkor a gyámhatóság nem engedélyezte, hogy örökbefogadható legyen, aztán jött a járvány, aztán végre megkapta az engedélyt, így azonnal szóltak. Tudomásom szerint másra nem is gondoltak.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Két gyerek felnevelése után, azt hittük, könnyebb lesz az első időszak, pont azért, mert tudtuk, mit jelent gyereket nevelni, nagyon meggondoltuk, megrágtuk, hogy az egyes lépésekre biztosan tudjunk igent mondani. Intenzív barátkozás volt, gyorsan haza is hozhattuk egy-egy napra, sőt egy egész hétvégére, viszont mivel későbbre volt időpontunk, a gyámhatóságra a hétvége után vissza kellett vinni. Sajnos kicsit visszavetett, hogy vissza kellett vinni, nem értette, hogy akkor most mi van, tök jól elvontunk, aztán mégis visszavisszük. Végül ez is rendeződött, és elhozhattuk a 30 napra. Na ez volt az a hihetetlen érzelmi hullámvasút, amire nem lehet felkészülni. Olvastuk a blogot, folyamatosan olvastuk a csoportban a tapasztalatokat, lélekben készültünk rá, de átélni egészen más.

A legnagyobb problémátok most: A folyamatos tesztelés, és hantázás, mellébeszélés miatt állandóan készenlétben kell állnunk, és ez nehéz. Nehéz eldönteni, hogy simán hozza a gyerek formát, vagy csak azért csinálja, hogy teszteljen, vagy épp azért beszél mellé, mert meg akar felelni. A nevelőszülőnél 7 másik gyerek közt élt, ott a füllentéssel próbálhatott kitűnni közülük.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Nálunk az ismerkedést a gyerek oldotta meg, már teljesen be volt sózva, hogy mikor megyünk, rengeteget beszélt rólunk a nevelőszülő, szinte ismerősök voltunk, mire végre találkozhattunk Vele, így nem volt gond, hogyan vegyük fel Vele a kapcsolatot. Azonnal egy hullámhosszon voltunk, olyannyira, hogy a gyám is és a tanácsadónk is mondta, hogy ilyet nem láttak még, ahol ennyire azonnal megvan az összhang.

Miről olvasnál szívesen? Mindenről 😀 A felmerült problémákról, azok megoldásáról azoknál, aki túl vannak az örökbefogadás utáni 0-12 hónapon. → olvasásának folytatása