Törvényi változások az örökbefogadásban

Március 15-étől az új Polgári Törvénykönyv több változást hoz az örökbefogadás szabályozásában. Várakozók, figyelem: ezek többsége az ezután kötött örökbefogadásokra érvényes. Megpróbálom összeszedni a lényegi módosításokat, ehhez felhasználtam a törvény szövegét, ezt a neten elérhető anyagot, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kérdéseimre küldött tájékoztatását.

Hat hét meggondolás

A sajtóban legtöbbet szereplő módosítás, hogy nyílt örökbefogadásnál a lemondó szülő a gyerek hat hetes koráig meggondolhatja magát. Titkos lemondásnál ez eddig is így volt, az EMMI tájékoztatása szerint 1-2 esetben fordult elő az évi 60 titkos lemondásból. A visszavonás oka titkos és nyílt örökbefogadásnál is csak az lehet, hogy maga a vér szerinti szülő vagy rokona nevelje a gyermeket. (Az például nem, hogy egy másik örökbefogadó kaphassa.) A visszavonásnál az örökbefogadást intéző gyámhivatal vizsgálja, megfelelőek-e a vér szerinti szülő körülményei a gyereknevelésre. Ha nem, akkor más gyermekvédelmi gondoskodási formát keres a gyereknek.

17

Utánkövetés lesz

Az örökbefogadó családot a Tegyesz illetve az erre jogosítványt szerző szervezetek utánkövetik: figyelemmel kísérik a gyerek beilleszkedését a családba, tanáccsal segítik a szülőt. Örökbefogadáskor kell nyilatkozni, hol kéri a szülő az utánkövetést. Az utánkövetés egy évig kötelező, először az örökbefogadás után két hónappal, majd egy évvel történik. Ha a szülő kéri, ez öt évre meghosszabbítható.

Közvetítő kell

Korábban az örökbefogadó és a gyermekről lemondó szülő magánúton is megállapodhattak. Ezután ismeretség útján szerzett örökbefogadásoknál is be kell vonni közvetítő szervezetet. Közvetítést vállal a Tegyesz, és a civil szervezetek közül is több. (Sorban be fogom mutatni a nyílt örökbefogadást közvetítő egyesületeket, alapítványokat, és mindig arra is rákérdezek, vállalják-e magánutas örökbefogadások adminisztrációját.)

25 éves kortól

Örökbe fogadni 25 éves kortól lehet, házaspár esetén legalább az egyik félnek ennyi idősnek kell lennie. Az EMMI tájékoztatása szerint jelenleg két olyan pár várakozik, ahol mindkét fél fiatalabb ennél. A minisztérium szerint az alkalmassági vizsgálatot előbb is el lehet végezni, sorban állhat a jelentkező, de a tényleges örökbefogadásra csak 25 éves kortól kerülhet sor.

Nem az anya kora számít

Továbbra is a gyerek és az egyik szülő között legalább 16, legfeljebb 45 év lehet a korkülönbség. A törvény egy korábbi verziójában felmerült, miszerint az örökbefogadó anya kora számítana. Ezt végül nem vezették be, azaz például egy 48 éves feleség és 41 éves férj továbbra is kaphat újszülöttet.

Változó öröklés

Nyílt örökbefogadásnál eddig a vér szerinti család után is örökölt az örökbefogadott (és azok őutána), a jövőben ez csak a rokoni örökbefogadásokra érvényes.

Egyéb változások

Nem fogadhat örökbe az, akinek a gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben van.

A gyermeket két évre nyilvánítják örökbe fogadhatónak, ezt indokolt esetben két évvel meg lehet hosszabbítani.

A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását.

Egyedülálló örökbefogadásánál a képzelt apa bejegyzése kérelemre történik.

Ha az apasági elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették, az ügyész és a gyámhatóság jogosult annak megtámadására.

 

Nem vagyok jogász, aki hibát talál az összegzésben, vagy jobban ki tudna fejteni valamit, jelezze!

Gyermekvédelem rohamtempóban

Ez az írásom a nevelőszülői rendszer átalakításáról szól, a Figyelő hetilap 2014/1. számában jelent meg kissé lerövidítve. 

A NEVELŐSZÜLŐI STÁTUSZ ÚJ SZABÁLYOZÁSA

Foglalkoztatotti viszonnyá alakítaná a nevelőszülőséget a kormány. A szakma üdvözli, de túl gyorsnak tartja a változásokat.

Nem örül a nevelőszülőség munkaviszonnyá való alakításának Nagy Zsoltné Anita. A 35 éves nő öt gyerekről gondoskodik: három saját iskolás fia mellett két kisebb, öt és két éves nevelt kislányról. Aggodalmát azzal indokolja: eddig a nevelőszülő eldönthette, hogy a neki felajánlott gyermeket tudja-e vállalni, s fél attól, ez a szabadság megszűnik, ha a nevelőszülőség munkaviszonnyá válik. Ő jelenleg a nevelt lányokkal gyesen van korábbi munkahelyéről, s azt tervezte, hogy pár év múlva visszatér dolgozni. Ezzel együtt elfogadná a nevelőszülőséggel ezután kötelezően járó munkaviszonyt is, attól tartva, hogy ha ezt nem vállalná, akkor nem működhetne tovább nevelőszülőként, és a kicsik esetleg másik nevelőszülőhöz kerülnének. „Egy éve küzdök a lányokkal, emiatt nem lenne szívem újabb váltásnak kitenni őket” – indokolja.

24 ÓRÁS SZOLGÁLAT.

A nevelőszülő egy a vér szerinti családjából kiemelt, traumatizált gyereket illeszt be a saját családjába, s a nevelés, gondozás mellett gondoskodik arról, hogy a gyerek találkozhasson a szüleivel, illetve, ha úgy alakul, felkészíti az örökbefogadásra, eközben hivatalos személyek is ellenőrzik. Magyarországon jelenleg 5500 nevelőszülő tevékenykedik, s 12900 állami gondozottnak nyújt családias elhelyezést. Ez az állami gondozottak 60 százaléka, a többiek különböző intézményekben – csecsemő- és gyermekotthonban, lakásotthonban – élnek. „Nincs még egy foglalkozás, ami napi 24 órás elkötelezettséget igényel” – jegyzi meg Nagy Zsoltné. A november 25-én megszavazott módosított gyermekvédelmi törvény számos területen változtat a nevelőszülők eddigi működésén. 2017. január elsejétől 12 évnél fiatalabb gyermek már csak nevelőszülőnél és nem gyermekotthonban élhet (kivéve a speciális szükségletűeket). 2014. január 1.-től pedig a családjukból kiemelt gyermekek már csak nevelőszülőhöz kerülhetnek. olvasásának folytatása

Testvérek

A gyermekvédelem egyik alapelve a vér szerinti testvérek együtt tartása. Ez az örökbefogadásnál annyit tesz, ha vér szerinti testvérek egyszerre válnak örökbe adhatóvá, akkor olyan családot keresnek nekik, amely mindkettőt vállalja. A jelentkezésnél arra is rákérdeznek, hány gyereket vállal egy körben az illető, de ez csak testvérekre vonatkozik. Testvérpárt sok jelentkező vállalna, de a gyakorlatban ez ritkán fordul elő, főleg, mert a legtöbben úgy képzelik, hogy az idősebb se legyen több 3 évesnél. Alig néhány sorban álló fogadna el három testvért. 3-4-5 testvér együttes örökbe adása Magyarországon szinte lehetetlen, ilyenkor külföldi szülőket keresnek nekik. Ha ilyet sem találnak, akkor vagy maradnak állami gondozásban, vagy szétválasztják őket, és keresnek külön szülőket, például 2-2 gyereknek. Ugyanez érvényes a kicsit idősebb, 6 év fölötti testvérpárokra. A várakozás alatt igyekeztem sikertelen örökbefogadási történetekkel is megismerkedni. Több olyan esetről hallottam, amikor gyermektelen pár nagy lelkesen 3-4 testvért próbált egyszerre befogadni, és még a próbaidő alatt belátták, hogy túl nagy a terhelés. 

Ha egy gyermeket már örökbe fogadtak, és később születik örökbe adható testvére, akkor megoszlik a gyakorlat. A Tegyesz csak akkor szól, ha az örökbefogadó sorban áll újabb gyerekért. Vagy akkor se. Megyénként eltér. Az alapítványok esetleg akkor is, ha nem is jelentkezett. Persze, közel sem biztos, hogy a döntéshozónak egyáltalán tudomására jut a korábbi örökbe adás. Titkosnál, ha az életadó másik megyében szül, nyíltnál pedig, ha másik alapítványhoz fordul, akkor nem fognak összefutni a szálak. Vagy ha az elsőt titkosan, a másikat nyíltan adja örökbe. Mindenesetre, aki szeretné a gyereke később születendő testvérét is vállalni, az minél előbb szerezzen újabb alkalmasságit, és minden papírra írassa rá, hogy vállalják a vér szerinti testvért, és az első örökbe adást közvetítő szervezetnél is érdeklődjön. 

Török-Bernadett

Egy örökbefogadott gyereknek az anya szó két vagy három jelentéssel bírhat (hisz nevelőanyja is volt esetleg), a “testvér” fogalma még tágasabb: 

– lehetnek vér szerinti testvérei, akik a vér szerinti szülőknél nevelkednek, 

– vér szerinti testvérei, akik nevelőszülőknél vagy intézetben élnek, 

– vér szerint testvérek más örökbefogadó családnál, 

– vér szerinti testvérek, akik már felnőttek, önállóan élnek, 

– élhetett nevelőszülőnél valamennyit a gyerek, és ott együtt nevelkedhetett testvérként más, nem rokon gyerekkel, 

– és az örökbefogadó családban is lehetnek új testvérei, akár a szülők vér szerinti gyerekei, akár örökbefogadottak. (A féltestvéri relációkba már nem is megyek bele.) 

Az örökbefogadott gyermek az új családjába tartozik, az utolsó csoportot kivéve a többiekkel nincs kapcsolata. Viszont, ha kérdez, válaszoljunk neki őszintén. Az örökbefogadás során érdemes a közvetítő szervezetet, alapítványt, vagy ha találkozunk vele, az életadót kikérdezni a gyermek testvéreiről. 

Az örökbefogadott gyereknek felnőve nemcsak szüleit, de vér szerinti testvéreit is joga van megkeresni. 

Külföldi örökbefogadás

Néha megkérdezik tőlünk, nem akartunk-e külföldről örökbe fogadni.

Magyar állampolgárnak külföldről adoptálni kisgyereket drága és bonyolult, de jogilag lehetséges a hazai örökbefogadási engedély birtokában. A gyermekek külföldre vitelét szabályozó Hágai Egyezményt aláíró országoknál csak a magyar hatóságon keresztül lehet jelentkezni, de a tömegesen örökbe adó fejlődő országok nem foglalkoznak az évi 1-2 magyar megkereséssel, nem is válaszolnak. Azon országokba, amelyek nem tagjai az Egyezménynek, közvetlenül is elutazhat az érdeklődő. Van pár lelkes család, aki nekifut, de minden ügyintézést és költséget nekik kell állniuk: ügyvéd, tolmács, többhavi kinntartózkodás az országban. Ez összesen pár millió forintocskára felmegy. A tanfolyamon azt mondták, tőlünk keletre már nem feltétlenül adnak megbízható információt a gyerek egészségi állapotáról, múltjáról. S nem is rövidebb, mint az itthoni procedúra, viszont utána itthon is el kell fogadtatni az örökbefogadást a hatóságokkal. Itt egy cikk olyan családokról, akik végigvitték, kapcsolatokkal, helyismerettel, nyelvtudással, és így is nagyon nehéz volt. Nekem nem csináltak kedvet.

1

Meglepően sok emberbe botlom itt a Kárpát-medencében, aki kifejezetten színes bőrű (afrikai, ázsiai) gyereket szeretne örökbe fogadni. Néha a magyar rendszerben is felbukkan egy-egy ilyen, de ez ritka, mint a fehér holló. És sokkal többen elfogadnának ilyen gyereket. Ezzel szemben roma gyerekek nagy számban keresnek szülőket, és rájuk nem is kell sokat várni. Bár kicsit javult a helyzet e téren, de a magyarországi jelentkezők nyolcvan százaléka még mindig csak fehér bébit óhajt. Aki pont a bőrszín tekintetében elfogadó, az idehaza is gyorsan gyerekhez jut.

Magyarország viszont sikeres exportőr a témában: az összes örökbe adott gyerek negyedét külföldi házaspárok viszik el, évi 150 gyereket. (A házastársi örökbefogadásokat nem számoltam bele a végösszegbe.)

Nyugat-Európában jellemzően nincs, vagy nagyon szerény a belföldi örökbefogadás. A krízisterheseknél a rendszer sokkal hamarabb beavatkozik, nem születnek nem kívánt gyerekek. Ezért a nyugatiak tényleg külföldről tudnak csak örökbe fogadni. A tanfolyam, az engedélyezés viszont sokkal hosszabb és alaposabb, mint nálunk, és sokat kell várni. Aztán lehet menni Kínába, Afrikába, milliókért.

Hazánkba amerikai, skandináviai, nyugat-európai, spanyol és olasz örökbefogadó szülők érkeznek barátkozni. Olyan gyereket kaphatnak csak, aki a magyar örökbefogadóknak nem kell, azaz egy vagy több tulajdonsággal rendelkezik az alábbi listából: beteg, sérült, elmúlt hat éves, roma, többen vannak testvérek. Míg a magyar családok nem túl toleránsak, a külföldiek lelkesen fogadják az idősebb vagy beteg gyerekeket is. A külföldi család a barátkozás és az egy hónapos próbaidő idejére Magyarországra költözik, eleinte tolmács segíti őket, aztán az egy hónap után véglegesítik a gyereket és haza lehet menni.

Külföldön élő magyar állampolgárok a külföldiekkel azonos feltételekkel tudnak idehaza örökbe fogadni, azaz olyan gyereket kaphatnak csak, aki sem a megyéjében, sem az országos listán nem kelt el.

Aki próbálkozott külföldi örökbefogadással, netán sikerült is neki, mindenképpen mesélje el nekünk!

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre!

A civil szervezetek

Magyarországon kétfelé ágazik az örökbefogadás útja. A Tegyesz, az állami szervezet intézi a titkos örökbefogadásokat, ahol mindenféle korú gyerekek vannak, a civil szervezetek pedig nyílt örökbefogadást közvetítenek, újszülöttekkel. (A harmadik út, hogy közvetítő nélkül megtalálja egymást örökbeadó és örökbefogadó, ez hamarosan tilos lesz, vagy ilyen esetben is be kell vonni egy közvetítő szervezetet.)

Az alapítványok és egyesületek krízisterhes nőkkel foglalkoznak. Segítenek nekik a terhesség során, elkísérik vizsgálatokra, ha kell, szállást biztosítanak az utolsó hetekre. Ha megtartja a babát, próbálják ebben is támogatni. Ha nincs más lehetőség, mint az örökbe adás, akkor pedig keresnek neki örökbefogadót. Ez nem nehéz, minden szervezetnél hosszú várólistát vezetnek a jelentkezőkről. Az örökbeadó és az örökbefogadó ebben a konstrukcióban ismeri egymást, ha máshol nem, a gyámhivatalban találkoznak.

22

Az újszülött nyílt örökbefogadása sok szempontból ideális. A baba rögtön a végleges családjába kerül, ők viszik haza a kórházból, nem tölt el hónapokat-éveket átmeneti helyszíneken, állami gondozásban. Az örökbefogadók egy újszülöttet kapnak, kezdettől építhetik a kötődést, a gyerek ebben a konstrukcióban szerzi a legkevesebb sérülést. Lehet kérdezni az életadótól, ami segít majd később a gyerek kérdéseire válaszolni. Az életadó pedig tudja, hogy jó helyre kerül a gyerek.

Ugyanakkor minden szereplőtől nagyobb tudatosságot is követel a nyílt örökbefogadás. Az örökbeadó és az örökbefogadó találkoznak, és ehhez mindkét részről kell bátorság. Tudják egymás nevét, címét. Ha mindkét fél egyetért, kapcsolatban is maradhatnak. Ez a gyakorlatban a közvetítő szervezeten keresztül szokott történni, s általában arra szorítkozik, hogy évente egyszer képet küldenek a gyerekről. De semmi sem kötelező. A gyerekéről lemondó szülőanya tudatosságáról emlékezzünk meg külön. Ismerjük az életadók rossz társadalmi megítélését, ezeknek a nőknek (és néha férfiaknak, az apák ritkábban szerepelnek a történetben) van merszük felvállalni az alapítvány és a leendő örökbefogadók előtt is helyzetüket. Ezt a gyerek érdekében teszik. Mert ha életadó nem mond le papíron is a gyerekről, csak kisétál a kórházból, akkor a gyerek fél-egy-két év állami gondozás után kerül végleges családba.

Az örökbefogadásra jelentkezésnél nyilatkozni kell, a nyílt örökbefogadást vállalja-e a gyermekre vágyó pár vagy személy, s ha igen, akkor bejelentkezhet az alapítványoknál. Jelenleg hét civil szervezet közvetíthet örökbefogadást. Vannak köztük nagyok és kicsik, régik és újak, vannak egyházhoz kötődő vagy vallásos és világi szervezetek. Van, ahol a törvényben megszabottnál jóval szigorúbb feltételekkel lehet csak jelentkezni, (mivel nagy a kereslet, válogathatnak,) van, ahol még a kritériumoknak megfelelőket se fogadják mind, van, ahol mindenkivel szóba állnak. Van, ahol a jelentkezés sorrendje számít, és van, ahol minden gyerekhez egyedileg keresnek szülőket. Van, ahol a szülőre hasonlító gyereket adnak, van, ahol a kisebbségi örökbefogadást támogatják. Van, ahol már a terhesség alatt össze lehet ismerkedni az anyával, és együtt járni vizsgálatokra (persze csak ha mindkét fél egyetért ebben), van, ahol csak a szülés után szólnak.

A civilek munkája végtelen. Hisz nemcsak a folyamatban levő ügyeket kísérik, de ha lezajlott az örökbefogadás, akkor is gyakran fordulnak az alapítványhoz segítségért, tanácsért az örökbefogadók, nekik találkozókat, programokat is szerveznek.  Az örökbeadók pedig sokszor a saját családjuk elől is eltitkolták a terhességet, és ha bármi gondjuk van, vagy szeretnének csak valakivel beszélgetni a történtekről, akkor ők csak az alapítványt tudják hívni.

A fejlécben találtok egy Hasznos linkek fület, ott felsorolom a hét örökbefogadást közvetítő civil szervezetet, weblapjukkal együtt, aztán majd el is látogatok hozzájuk.

Mennyit kell várni a gyerekre?

A leggyakoribb kérdés fórumokon: milyen hosszú a várakozás, amíg gyereket kap az ember?

Ez három dologtól függ: ki vagy, milyen gyereket akarsz és hány helyen állsz sorban. És ezek meg egymástól.

Ki vagy: a rendszer előnyben részesíti a házaspárokat, ők előbb kapnak gyereket, mint az egyedülállók. Nem mindegy, hol laksz. Szegényebb megyékben több az örökbe fogadható gyerek és kevés a jelentkező, gazdagabb megyékben fordítva. A két leghíresebb civil szervezet csak 40 év alatti házasokat fogad, nulla vagy egy gyerekkel. Aki nem fér ebbe bele, az kevesebb helyen állhat sorban (lásd harmadik pont).

Milyen gyereket akarsz: életkor, egészségi állapot, származás, nem, testvérek. Minél elfogadóbb valaki, annál hamarabb jut gyerekhez. Legnagyobbat a roma származás elfogadása lendít az ügymeneten, akinek ez nem gond, az a 3-4 év “átlagos” várakozás helyett akár egy év alatt szülővé válhat. Érdekes módon az életkor tágítása nem feltétlenül gyorsít, már észszerű kereteken belül. Azaz, egy újszülöttre nem feltétlenül kell többet várni, mint egy 3 évesre. (4-5 éves kor felett már tényleg kevesen vállalnak gyereket.) A csavar az, hogy újszülötteket elsősorban alapítványok adnak, és ők nem fogadnak mindenkit (lásd harmadik pont). Lányt többen akarnak, mint fiút, viszont általában több a fiúgyerek. Gyorsan olyan gyereket lehet kapni, akit mások valamiért nem vállalnak, például súlyos betegsége miatt. Fehér bőrű, egészséges újszülöttet a jelentkezők 99 százaléka elfogadna, erre ki kell állni a sort. És ugye a felajánlott gyereket nem kötelező elfogadni, aki nemet mond ilyenkor, az ismét vár pár hónapot a következő felajánlásig.

14

Hány helyen állsz sorban: a megyei listára mindenki felkerül, itt a megyén belül lehet örökbe fogadni. A jelentkezésnél nyilatkozni kell arról, óhajt-e az országos listára felkerülni a jelentkező, és vállalja-e a nyílt örökbefogadást is. Az országos listán olyan gyerekek vannak, akik a saját megyéjükben nem kellettek, ide akkor érdemes feliratkozni, ha nem csak egészséges, fehér bőrű újszülöttet vállal az illető, és kész kicsit utazgatni is. Viszont a megyénél lényegesen gyorsabb lehet. Nyílt örökbeadást hétkilenc szervezet közvetít jelenleg, hozzájuk külön kell jelentkezni. Némely alapítvány nem fogad mindenkit (lásd első pont), és 45 év felettieket már egyik sem, hisz akkor már nem jogosult újszülöttre a jelentkező. Minél több helyen áll sorban valaki, annál hamarabb jut gyerekhez. Ha például csak újszülöttet akar, de nem jelentkezik alapítványokhoz, akkor hosszabb a várakozás.

Akkor mennyit is kell várni? Jelentkezésnél az ügyintéző fog mondani egy számot, de az csak a megyei listára és átlagos várakozóra vonatkozik, az országos listán vagy alapítványnál előbb is sorra lehet kerülni. Minden sztori más, a gyerekek sem egyenletes sebességgel potyognak. Van, aki két hónappal a határozat után szülővé válik, és van, aki hat éve vár hiába. És van, aki maga kiszáll menet közben: meggondolja magát, elválik, vagy vér szerinti gyereke születik. A határozatot szerzők kétharmada fogad végül ténylegesen örökbe.

Pár szám iránymutatásnak: alapítványoknál 3-5 év alatt lehet újszülöttet kapni.

A megyei listán megyétől függően 2-5 évet kell várni (már ha a standard 0-3 éves, nagyjából egészséges, fehér bőrű gyerekben gondolkozol).

Aki csak lányt fogad el, az picit adjon hozzá ezekhez.

Aki roma gyereket is elfogad, az a fentieket felejtse el, 1-2 év alatt sorra fog kerülni, de az is lehet, hogy pár hónap alatt.

Természetesen ettől nagy egyedi eltérések lehetnek. Felelősséget nem vállalok.

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, ajánlom a Start csoportot, ahol a döntés előtt állók összes kérdését átvesszük.

A láthatatlan szülők

Milyen ember az, aki lemond a gyerekéről? – szokták kérdezni. A mai posztból megtudjuk.

Életadó, örökbeadó, vér szerinti szülő. Szerintem még a szülőanya titulus is őket illeti. Az édesanya viszont én vagyok!

Most a másik oldalra látogatunk. Örökbefogadó családot majdnem mindenki ismer. De olyan nőt, aki örökbe adta a gyerekét?

Személyesen én sem találkoztam még életadóval, mi titkosan fogadtunk örökbe, írásom mások elbeszélésein meg olvasmányokon alapul.

5

Magyarországon, amilyen jó az örökbefogadók megbecsültsége, olyan rossz az örökbeadóké. Nagyjából ez az, amit nyilvánosan nem lehet felvállalni. Egy netes portálra egy örökbeadó leírta történetét, kapott hideget-meleget az olvasóktól. Az örökbefogadós tanfolyamokon vetítik a Gólyamese című dokumentumfilmet, egy nyílt örökbefogadás történetét. A filmben a gyerekéről lemondani készülő szülő nővel a kórház személyzete igen barátságtalanul bánt, a kamera jelenlétében. Nem engedték neki, hogy a szülés után megnézze a csecsemőt, nem adtak információt a gyerekről, pedig akkor még nem írta alá a lemondó nyilatkozatot. Pedig a film mutatja, milyen helyes házaspár vitte haza a boldogan várt újszülöttet. A tanfolyamon megsúgták, hogy ők meg azóta elváltak, ennyit a klisékről. (A filmről itt beszélgetek Mórucz Lajosnéval, a közvetítő szervezet elnökével.)

A vér szerinti szülőtől több úton kerülhet az örökbefogadókhoz a gyerek.

  1. A klasszikus nyílt örökbeadás, mikor az életadó a szülés után lemond másvalaki javára, akivel találkoznak, ha máshol nem, a gyámhivatalban. Itt közvetítenek az alapítványok a krízisterhesek és a sorban állók között. A gyerek nem járja meg az intézetet, a kórházból már az új szülei vihetik haza. A legvidámabb eset egy keserű történetben.
  2. Innentől a titkos örökbefogadás esetei jönnek, a szülőanya nem tudja meg, kihez került a gyerek, abban sem lehet biztos, hogy örökbe fogadták. A szülő nő lemondhat titkosan is a gyermekről, be kell menni egy gyámhivatalba és lemondó nyilatkozatot tenni. Ekkor az életadó nem tudja, kihez fog kerülni a gyerek, a hatóság majd elrendezi. Van, hogy másnap családba kerül, van, hogy pár hónapig is tököl a hivatal, de a gyerek sorsa viszonylag hamar megoldódik.
  3. Ha a szülő egy kórház előtti inkubátorba teszi a csecsemőt, az is lemondásnak minősül, a gyerek örökbe adható.
  4. Az anya a kórházban hagyja a gyereket, nem érdeklődik utána, de nem is mond le róla. Ilyenkor a hatóság kivárja az időt, amíg megszűnik a szülő felügyeleti joga, aztán örökbefogadót keres a gyereknek, ez fél évtől akár két évig is eltarthat. Itt már nem a szülő “adja örökbe” a gyereket.
  5. Van az az eset, mikor a gyerek valamennyi időt eltölt a vér szerinti családjában, aztán kerül állami gondozásba. Vagy épp rögtön intézetbe, nevelőszülőkhöz kerül a család rossz helyzete miatt, ott egy darabig látogatják, aztán kisiklik a kezükből… Örökbe adható csak akkor lesz, ha a szülei három hónapig nem látogatják.
  6. Végül előfordul, hogy a hatóság a szülői jogot azonnal megvonja a vér szerinti szülőtől, például mert súlyosan bántalmazták ezt vagy egy másik gyereket, extrém esetben egy korábbi gyermek halálért felelősek. Ilyenkor a gyerek rögtön örökbe adható lesz.
  7. Oka lehet az örökbe adásnak a szülő halála is, de ez elég ritka, ilyenkor többnyire egy másik családtag neveli tovább a gyereket.

Néha megkérdezik, mi visz rá egy anyát, hogy lemondjon a gyerekéről?

Lemondásról csak az 1.-3. pontig beszélhetünk. És a gyerek akkor jár jól, ha lemondanak róla! Mert ha például nem mond le a szülőanya, csak egyszerűen nem látogatja, akkor a gyerek egy-másfél évesen kerülhet a végleges családjába. Azt gondolom, tisztelet illeti azt a nőt, aki belátja, hogy nem képes felnevelni a gyereket, és megadja neki a lehetőséget, hogy születésétől szerető családba kerüljön, és ezért a hatóságok és a leendő örökbefogadók szemébe is bele mer nézni.

Kezdjük az elején: ezek a nők az esetek többségében nem akartak gyereket. Aztán valahogy az abortuszról is lemaradtak, vagy nem vették észre időben a terhességet, vagy nem volt rá pénzük. Ritka, hogy valaki abortusz helyett tudatosan a gyerek örökbeadását válassza. A szegénység, a nyomorúság gyakran szerepel a történetekben. 2-3-4-6 gyereket még valahogy nevel a család, de egy sokadikról nem tudnak gondoskodni. Gyakori a párkapcsolati csapda is: a gyerek nem a partnertől van, aki nem hajlandó a másét nevelni, de már vannak közös gyerekek, akiknek érdekében a nő marad. Előfordulnak extrém helyzetek: az anya tizennégy éves, az anya ötven éves, az anya hajléktalan, drogos, börtönben ül, egy földbe vájt kunyhóban él, tízen laknak egy kis lakásban, a meglevő gyerekeket is az állami gondozás fenyegeti, vagy épp már onnan próbálja őket visszakapni, és nem vihet haza még egyet. Vagy ez mind nincs, de akkor sem akarja a gyereket. Vagy ő épp akarná, de a férje, a szülei, a család hallani sem akar róla. A lényeg: ezek a nők nehéz helyzetbe kerültek, és általában egyedül maradtak benne. Gyakori a titkolt terhesség, mikor a környezet, esetleg a család és a partner sem tud a magzatról. Ezek a nők végigrettegik a terhességet, hisz ha kiderül az örökbeadás, számíthatnak környezetük megvetésére, kapcsolatok megszakadására. Sztori: egy örökbeadásra készülő szülő nő annyira félt a lelepleződéstől, hogy a kórházban ugyanazt a nevet diktálta be az újszülöttnek, mint a nagyobb gyerekéé. Hogy ha kapna valami hivatalos papírt a gyerekről, azt kimagyarázhassa.

Anyákról írok. Az esetek többségében csak anya van, az apa nem szerepel a történetben. Ha az örökbeadó nő férjnél van, a férjnek is le kell mondania a gyerekről, még ha nem is ő az apa. A szakirodalom szerint a nők ijesztően egyedül maradnak a döntésükkel, s gyakran egy életen át nem tudják feldolgozni, hogy lemondtak a gyermekről, eltemetik magukban a titkot.

Az örökbefogadást szokták háromszögként ábrázolni, az egyik könyvnek is ez a címe: Az örökbefogadás háromszöge. A csúcson ott a gyerek, a szárak végén az életadó és az örökbefogadó. Ez a háromszög nem egyenlő szárú. Az örökbefogadó szülőt felmérik, képzik, eljárhat rendezvényekre, szakemberhez, könyvekhez, sorstársakhoz fordulhat. Ők a legaktívabbak a háromszögből, az ő hangjuk a leghangosabb. Az örökbefogadott gyerekeknek is vannak klubjaik, ritkábban, de lehet velük találkozni. Az életadók viszont láthatatlanok, egyedül cipelik traumájukat, pedig nekik is elkélne a segítség. A két nagy civil szervezet, az Ágacska és a Mózeskosár is fogad életadókat, mindkettőnél eddig kettő-kettő jelentkezett.

Szeretném, ha blogomat az életadók is olvasnák, és az ő szempontjaik, hozzászólásaik is megjelennének. Nagyon örülnék, ha egy életadó hajlandó lenne itt megosztani a történetét.

A nevelőszülőkről

Tőlünk sokan megkérdezték: a nevelőszülők miért adták oda a gyereket, nekik már nem kell?

A nevelőszülőséget szokták keverni az örökbefogadással. Annyi a hasonlóság, hogy mindkét esetben olyan gyerekkel él az ember, akit nem ő szült/nemzett. De: a nevelőszülő szerény fizetést kap a munkájáért és fedezik a gyerekkel kapcsolatos költségeit, a hatóság rendszeresen ellenőrzi. Köteles tartani a kapcsolatot a vér szerinti családdal. A nevelőszülő a gyermekotthoni elhelyezés alternatívája, az állami gondozott gyerek így családban él, az államnak pedig jóval olcsóbb, mint a gyermekotthoni elhelyezés.

3

Egy nevelőszülőnél élő gyermek számára több kimenet lehetséges.

1. A vér szerinti családjánál megjavulnak a körülmények és visszakerül hozzájuk.

2. Nagykorúságáig a nevelőcsaládnál marad, közben a vér szerinti szülei időnként látogatják.

3. Örökbe adható lesz (többnyire azért, mert a szülők nem jelentkeznek). Előfordul, hogy ilyenkor a gyereket a nevelőszülő fogadja örökbe, de ezt nem mindig engedélyezik. Ha igen, ő lesz a “végleges” szülője a gyereknek, de onnantól nem kap pénzt. Sőt, van, ahol innét nevelőszülőként sem dolgozhat tovább. Ha ő nem  akarja a gyereket, vagy nem engedélyezik, akkor elkezdik a gyermeket kiajánlani, és számítani lehet rá, hogy elkerül a nevelőktől. Ők viszont majd kapnak másik gyereket.

4. Előfordulhat, hogy másik nevelőszülőhöz vagy intézetbe helyezik át, és nem is feltétlenül azért, mert a nevelőszülő rosszul végezte a munkáját. Elég, ha a vér szerinti szülő, aki látogatja a gyereket, másik megyébe költözik (és be is jelentkezik) – a gyerek nem lakhat 50 km-nél távolabb tőle.

5. És van, hogy a nevelőszülő nem bír már a gyerekkel (például kamaszkorban) és visszaadja.

A nevelőszülőnek olyan dolgokat is vállalnia kell, amit az örökbefogadónak nem: hogy időnként eljön a vér szerinti szülő, akitől ugye valamiért elvették a gyereket, és akiről rosszat sem mondhat a gyereknek, illetve, örökbeadás vagy hazagondozás esetén az évek óta nevelt kicsit el kell engednie, és segíteni beilleszkedését az új helyre. Mindezt úgy, hogy több, különböző családból származó gyerkőcöt nevel, köztük esetleg problémásakat is, a sajátjai mellett. Mindezek miatt a nevelőszülők felkészítése, tanfolyama jóval hosszabb, mint az örökbefogadóké. Az itt felnövő gyerekek pedig személyre szóló törődést kapnak, családban élnek, és sokkal jobb esélyekkel indulnak az életben, mint egy intézetből.

Ma az állami gondozott gyerekek 60 százaléka nevelőszülőnél él, egy új elgondolás szerint pedig a jövőben 12 év alatti gyerek már csak nevelőszülőkhöz kerülhet. Tehát aki nem újszülöttet fogad örökbe, az jó eséllyel egy nevelőcsaládtól kapja a kicsit.

Fehéret, feketét, tarkát…

Forró téma, de kikerülhetetlen. Magyarországon a várakozási idő tekintetében a döntő szempont, van-e a jelentkezőnek származási kikötése. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, elfogad-e cigány kisgyereket. Egyéb színes bőrű gyerekek oly ritkák a rendszerben, mint a khm, fehér holló. Azonos elvárások esetén mindig sokkal gyorsabban kerül sorra, akinek nincs származási feltétele. Épp ezért a 3-4 éves “átlagos” várakozás nagyon megtévesztő. Aki elfogad roma gyereket, az nagyon sokszor egy éven belül bővítheti a családot, és ilyen esetekben fordul elő néha, hogy már 2-3 hónappal a határozat megszerzése után csörög a telefon. Aki 3-4-5-6 éve vár, az nagy valószínűséggel fehér bőrű gyereket akar, kivételek vannak.

Ma Magyarországon az örökbe fogadni szándékozók 20 százaléka fogad el roma gyereket. Az érintett gyerekek aránya ennél vélhetően nagyobb a rendszerben, erről végképp nincsenek számok.

23

Jogilag érdekes a helyzet. A jelentkezésnél a hivatal elvileg nem kérdezhet rá, milyen származású gyereket óhajt az illető, de aztán van, ahol  mégis megkérdezik. Mindenesetre a papíron van egy “Egyéb megjegyzés” rovat, oda be lehet írni. A megfogalmazás sem evidens. Van, aki “magyar” vagy “magyar származású” gyermeket kér, vagy csak fehér bőrű, szőke hajú babát fogad el, vagy kiköti, “félroma” lehet, de egészen nem. Néha-néha meg kifejezetten roma babát kér valaki, vagy színes bőrű gyereket. De egy papírra bármit le lehet írni.

A Tegyesz hivatalosan csak akkor tekinthet cigánynak egy örökbe adható gyermeket, ha vér szerinti szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy ők is azok. Ilyen nyilatkozat elég ritkán van kéznél, sokszor viszont nem tudni semmit az apáról. Alapítványnál az anyával lehet beszélni, az apa sokszor ott is ismeretlen. De nem biztos, hogy az élete legfájdalmasabb döntése előtt álló nőt szerencsés arról faggatni, ő roma-e és félig vagy mennyire az. Esetleg nem is mondja el az igazságot, nem akarja rontani a gyermek esélyeit. S nem minden roma sötét bőrű, és nem minden sötét bőrű ember roma. Meg ott vannak a keveredések. És egy születésnél szőke baba is besötétedhet később.

Nem könnyű döntések.

A budapesti Tegyesznél és az Ágacska tanfolyamán teljes nyíltsággal kezelték a témát. Mindenki pontosan tudta magáról, neki mi a preferenciája a kérdésben, a tanfolyamon már a bemutatkozáson el kellett mondani, senki nem kapott győzködést vagy dorgálást. Az örökbefogadás egyik alapelve: ki-ki csak olyat vállaljon, amit maradéktalanul el tud fogadni, sőt, a tágabb család és a környezet is. Hisz ez a döntés életre szól.

Még lesz itt szó a származási kérdésről, most csak annyit: olyan önbizalommal kell felvértezni az örökbefogadott gyereket, hogy a csúfolásokat ne vegye fel, aztán majd békén hagyják.

Gyorstalpaló: utána

Ott tartottunk, hogy hazaviszi az ember a várva várt gyermeket. Mikor egy hónapja él új szüleinél, akkor kell véglegesen nyilatkozni, örökbe akarják-e fogadni. Innentől a gyermek minden szempontból az örökbefogadóké lesz. Kap új születési anyakönyvi kivonatot, amiben az örökbefogadók szerepelnek apaként meg anyaként. Megkapja az örökbefogadók családnevét. A tanfolyamon minket arra intettek, már egy újszülöttnek sem illik megváltoztatni a keresztnevét, nagyobb gyereknek meg szinte tilos, de lehet adni második keresztnevet. Pár hónap alatt szépen az összes papír átfut a rendszeren. Jár minden juttatás, ami azonos korú vér szerinti gyereknél, gyes, gyed, hasonlók, ezen felül aki 3 és 10 év közti gyereket adoptál, az elmehet fél év örökbefogadói gyesre.

2

Az első hónapokban zárkózzon be az új család. Ne hívjunk vendégeket, ne utazzunk – a kisembernek meg kell szoknia az új életet, és főleg, hogy ő ide tartozik. A nagymamák, rokonok csak azután rohanják meg a babát, hogy már egyértelművé vált számára: a szüleivel marad, az új emberek nem fogják megint elvinni. Nem illik rögtön bölcsibe, oviba adni a gyerkőcöt, pár hónapig érdemes otthon maradni vele. Lehetnek meglepetések – egy isten háta mögötti intézetben felnőtt gyerek esetleg még nem látott forgalmas utcát, nem ült autóban, nem látott kenyeret egészben, csak felszeletelve, nincs tisztában egy átlagos lakás veszélyeivel, hisz nem ilyenben élt eddig. Aztán pár hónap alatt összeszokik a kis család és onnantól már csak élni kell.

Ha a család újabb gyereket szeretne örökbe fogadni, akkor újra jelentkeznek és megszerzik az alkalmasságit a leírt módon, (tanfolyamot már nem kell végezni), majd újabb sorállás jön. Ha a gyermeknek vér szerinti testvére születik, azt soron kívül megkaphatják.

Megmondjuk-e a gyereknek, hogy örökbefogadott? A szakemberek szerint (és szerintem is) mindenképpen. A rosszul végződő örökbefogadási sztorik jelentős részében az a probléma, hogy eltitkolják a gyerek elől az igazságot. A mai iskola szerint ezt nem is egy nagy tisztázó beszélgetésnek kell elképzelni, hogy leülünk a tizennégy évessel és felvilágosítjuk. Mert, ha addig azt mondtam neki, hogy a hasamban volt, akkor bizony évekig hazudtam, amit joggal sérelmez. Tehát a kezdetektől kell csepegtetni, mondogatni, valahányszor felmerül a téma, látunk egy terhes nőt, rákérdez a születésére, elsétálunk a kórház előtt, ahonnan hazahoztuk. Eleinte nem fogja fel, de mire megérti, természetes lesz a számára. Vannak ilyen témájú mesekönyvek is, például a Nekem két születésnapom van, és sok család valóban megünnepli azt a napot is, mikor a gyermek megérkezett hozzájuk.

Megmondjuk-e a környezetnek, hogy örökbe fogadtuk a gyereket? A mai világban, ahol már a magzat első ultrahangos képeit felteszik a Facebookra, elég nehéz eltitkolni, pláne, ha nem újszülött érkezik. Persze sok emberrel később ismerkedünk meg. Nyitottság/zárkózottság kérdése, ki milyen kört avat be. Fontos kapcsolatokban, mint a gyerek óvónője, érdemes lehet, egy játszótéri csevejnél nem kell rögtön comingoutolni. Ha viszont a gyereknek már van akarata a kérdésben, azt tartsuk tiszteletben.

Jelentkezhet-e a vér szerinti szülő? Ha a gyermek örökbe adható lett, akkor az életadóknak már semmilyen joga nincs. Titkos örökbefogadásnál nem is fogja megtudni, hogy kihez került a gyerek. Nyílt örökbefogadásnál a szülőanya és az örökbefogadó ismeri egymást, itt, ha mindkét fél egyetért, kapcsolatban maradhatnak. Ez a ritkább eset. Ez általában a közvetítő alapítványon keresztül történik, és abból áll, hogy évente egyszer az örökbefogadók fényképet küldenek a gyerekről.

A 14. évét betöltött gyermeknek joga van megismerni származását, a gyámhivataltól kikérheti vér szerint szülei, testvérei adatait, és ha azok beleegyeznek, felkeresheti őket. A tapasztalatok szerint ez jóval később, a fiatal felnőttkorban szokta foglalkoztatni az örökbefogadottakat, de a vér szerinti család megismerése inkább identitásuk kialakításához fontos, nem tartanak fenn rendszeres kapcsolatot velük.