Újabb videóinterjú! Bogár Zsuzsával, az Ágacska Alapítvány pszichológusával két izgalmas témáról beszélgetek:
Zsuzsa nagy tapasztalattal teszi helyre a félelmeket, tévhiteket. 41 perc a felvétel. Az operatőr Rácz Márta. Nézzétek szeretettel!
Itthon tabu, Amerikában szokás, nekem szívügyem. Avagy, amikor az örökbefogadó család tartja a kapcsolatot a vér szerinti szülőkkel, oly módon, hogy a gyerek is rendszeresen találkozik velük. (Ezt fogom nyitott örökbefogadásnak is nevezni, megkülönböztetendő a hazánkban szokásos nyílt örökbefogadástól.)
Miért is jó ez? Kinek jó ez?
Elsősorban a gyereknek. Az örökbefogadás pszichológiájában központi téma a titok, a tabu, az ismeretlen származás, az elutasítottság érzése. Bármilyen szerető családban nő fel a gyerek, érdekli, hogy kitől származik, kire hasonlít, miért nem a vér szerinti család neveli. Az is lehet, hogy úgy érzi, őt elhagyták. Nem feltétlenül beszél ezekről, ha nem olyan az otthoni klíma, de egész biztosan foglalkoztatja. Legtöbben elképzelnek egy fantomcsaládot, fantomanyát, mindez rengeteg energiát vesz el, és az identitásuk egy része homályban marad előttük. Aztán jönnek a felnőttkori gyökérkeresés szorongásai: mi van, ha közben meghalt a szülőanya, ha nem válaszol, ha nem találják meg, ha elutasít, vagy ha az örökbefogadók zokon veszik?
Ha a gyereknek kicsi kortól rendszeres kapcsolata van a szülőanyával (akár testvérekkel, más rokonokkal is), akkor ezen problémák egy része egyszerűen kiesik. Nem kell fantáziálnia, hogy nézhet ki a szülőanyja, mert pontosan tudja. Nem kell spekulálnia, vannak-e testvérei, mert ismeri őket. Nem kell teóriákat kieszelnie, miért adták örökbe, mert pontosan látja a körülményeket. Nem kell aggódnia, hogy az örökbefogadó szüleit megsérti, hisz azok is támogatják, sőt ők szervezik a kapcsolatot. Nem azt érzi, hogy őt eldobták, hanem hogy őt számon tartják a vér szerinti családban, ő fontos, hisz a szülőanya évente eljön meglátogatni. Nincs titok, nincs fantom, eggyel több ember szereti. A vér szerinti család valószínűleg más életstílussal rendelkezik, de ez nem baj, a világ színes, a gyerek lát ilyet is, nyitottságot tanul.
Jó az örökbeadónak, a gyereket nem veszti el teljesen szem elől. Látja, hogy jó dolga van, követi a fejlődését, nem egy idegen a számára. Segíti a feldolgozást a folyamatos kapcsolat, ha be tudja vonni a látogatásokba a férjét, gyerekeit vagy szüleit, akkor nem egy magányos titok lesz az örökbeadott gyerek, hanem az élete része. Neki sem kell azon szorongania, hogy megkeresi-e majd a gyerek és mikor. olvasásának folytatása
Ennek a cikknek van egy frissebb változata.
Frissítettem a táblázatot, melyből kiderül, melyik civil milyen feltételekkel fogad, és egyéb adatokat is megtudhattok. Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.
| Szervezet neve | Alfa | Baptisták | Bölcső | Együtt az Életért | Fészek | Gólyahír | Várva Várt |
| Mióta közvetít | 1996 | 2013 | 1995 | 2008 | 2008 | 2000 | 2013 |
| Vezető neve | Dr. Téglásy Imre | Szenczy Katalin | Budavári Zita | Fri-valdszky Edit | Katona Andrea | 3 fős vezetőség | Lukács József |
| Interjú linkje az Örökbe.hu-n | Itt | Itt | Itt | Itt | Itt | Itt és itt | Itt |
| Honlapjuk | Link | link | link | link | link | link | link |
| Fennállás óta örökbeadott újszülöttek | kb. 400 | kb. 60 | kb. 630 | kb. 30 | kb. 200 | 918 | 16 |
| Várakozók száma | 175 | 150 | ? | 450 | kb. 250 | kb. 500 | 100 |
| Örökbefogadások száma 2018-ban (zárójelben a 2019-es szám) | 4 (4) | 11 (12) | 12 (15) | 2 (3) | 25* (32**) | 42(31) | 8 (1) |
| Örökbefogadások száma évente | 5-10 | 5-10 | 10-40 | 1-6 | 10-20 | 35-70 | 0-8 |
| Várakozási idő | 18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek) | 4-5 év | igen eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket | 4-5 év | 3 év | 5-6 év | vég-telen 🙂 |
| A jelentkezés feltételei: | |||||||
| korhatár | 45 év | 45 év | 40 év (a nőé) | 45 év | 45 év | 40 év (a nőé) | 45 év |
| gyerekszám | nincs kikötés | max 1. | max 0. | nincs kikötés | nincs kikötés | max 1. | nincs kikötés |
| egyedülállókat fogad? | igen | nem | nem | nem | igen | nem | igen |
| olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár? | nem | nem | nem | nem | igen | nem | nem |
| Egyéb kikötés | Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra | Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni. Keresz-tény családok előnyben vannak. | Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám. | Nincs.
Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre. |
Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). | Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe. | Nincs. |
| Vállal magánutas örökbefogadásokat? | nem | igen | nem | nem | igen | nem | igen |
| A terhesség alatt lehet megismerkedni? | igen | igen | nem | igen | igen | igen | igen |
| Regisztrációs díj | 15 e Ft (egyszeri) | 15 eFt (egyszeri) | 20 e Ft (egyszeri) | nincs | 15 eFt/év | 10 e Ft (egyszeri) | nincs |
| Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál | Nincs | 70 eFt | 85 500 Ft | nincs | 70 eFt/ gyermek | 28 500 Ft | 85 500 Ft |
*Ezen kívül a Fészeknél még 2018 decemberében volt 7 örökbefogadás, amelyek csak 2019-ben lettek jogerősek.
** 32 gyerek, két ikerpár
A költségek tervezésénél vegyétek figyelembe, hogy a nagyobb civil szervezetek még elkérik az egyszeri anyasági támogatás összegét is (64 ezer forint) az aláíráskor, amit majd később megkap a szülőanya. Ezt az örökbefogadók is megigényelhetik, de csak hetek-hónapok múlva fogják megkapni.
Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat (ingyen), évi 30-70 ilyen ügy zajlik le. Ők mindenkit fogadnak. Elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, de egyre több esetben a kismama a Tegyeszre bízza az örökbefogadók kiválasztását is.
Létezik egy frissebb felmérés is: https://orokbe.hu/2024/02/19/mennyit-kell-varni-a-megyei-lista-2020-2022/
Ez a cikk a korábbi, hasonló kutatásom frissített változata. Amaz a 2012 és 2014 közti adatok alapján rendezte sorba várakozási idő szerint a megyéket, most a 2016-2017-es örökbefogadási statisztikák alapján fogom ezt megtenni, kicsit más módszerrel.
Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?
Az elemzés a 2016-os és 2017-es év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Eredményként megyénként eltérő számot kaptam, 1 és 13 között.
Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 13 évet várni sehol! Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy
Meghosszabbíthatja viszont
Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Megismétlem, 2016-17-es adatokból dolgoztam, ebben a két évben rekordmagas volt az örökbefogadások száma. Nem biztos, hogy 2019-ben vagy 2020-ban is ugyanezek lesznek a trendek.
Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. olvasásának folytatása
Az örökbefogadás egyik velejárója, hogy a nagyszülők, távolabbi rokonok is részesévé válnak a gyermek érkezésének, miközben ők nem végeztek felkészítő tanfolyamot, sokszor idejét múlt nézetekkel, tévhitekkel vagy ellenérzésekkel bírnak az örökbefogadással kapcsolatban. Hogy lehet kezelni ezt a helyzetet? A Mózeskosár Egyesület pszichológusaival, Székely Zsuzsával és Dengyel Kingával beszélgettem, akik Örök Nagyi címen az örökbefogadásban érintett családtagoknak tartanak workshopot.
Hogy jött az Örök Nagyi hétvége ötlete?
Dengyel Kinga: Eredetileg egy egyetemi kurzusom dolgozatának készült a tréning terve, és immár harmadszor kerül megrendezésre a workshop. Az egyik Mózeskosár szülőklubon hallottam, hogy lenne igény a nagyszülőknek is valamilyen felkészítő tanfolyamra, mivel ők is tele vannak kérdésekkel, hitekkel-tévhitekkel, félelmekkel az örökbefogadással kapcsolatban. Innen jött az ötlet, hogy valami hasznosat csináljak, készítettem egy tréningtervet, elküldtem Zsuzsának, ő visszaírt,hogy mikor tartjuk meg. Az első workshopra öt örök nagyi jött el, várakozók is, és egy nagymamapáros, azaz egy leendő örökbefogadott gyermek két nagymamája. Ez is sokat adott a dologhoz, fantasztikusan sikerült a hétvége. Tavaly eljöttek párban is nagyszülők, tehát a nagypapák is. De ez nemcsak nagyszülőknek szól, bárki részt vehet, rokon, szomszéd, aki azt gondolja, számára fontos a téma, mert ott lesz a gyermek körül.
Székely Zsuzsa: Egy nagynéni is majdnem eljött.
Az interjúra készülve körbekérdeztem örökbefogadókat a bloghoz tartozó zárt csoportban, milyen ellenvetésekkel, előítéletekkel találkoztak a nagyszülőktől. Egy aranybánya gyűlt össze a válaszokból. Mindjárt idézek ezekből. Viszont rögtön beleütközünk a téma paradoxonába, hogy akik a leginkább ellenzik, azok nem fogják rászánni a pénzt egy tréningre, és egy hétvégét sem, ők nem hajlandóak elmenni egy kétórás találkozóra sem.
Dengyel Kinga: Azt látjuk, ezt nem lehet erőltetni. Egyébként a workshopra tényleg minden – leendő – nagyszülőt a gyermekeik küldtek.
Székely Zsuzsa: Ide azok a rokonok jönnek, akiknek a gyerekének tetszett a 40 órás örökbefogadói tanfolyam, sikerült velük kiépíteni a bizalmat, hisznek abban a megközelítésben, hogy az egész család hasonlóan gondolkodjon, ők tudták elküldeni a szüleiket. Magától ebben a fázisban nem talál meg egy ilyen eseményt egy rokon. Tehát a gyerekeik fizették ki.
Eszerint akik eljöttek, nem a legellenségesebbek voltak.
Székely Zsuzsa: Sőt, nagyon jól lehetett velük dolgozni, és már sokat tudtak a gyerekeiktől az örökbefogadásról. Amivel a tréningen kifejezetten foglalkozunk, és ez nem is kerül elő a felkészítő tanfolyamon, hogy mit tegyen a rokon, amikor az adott korú örökbefogadott gyerekkel együtt van.
Dengyel Kinga: A résztvevők tipikusan a nevelési forró helyzetekre kíváncsiak.
Székely Zsuzsa: Például ha a gyerek emlegeti a nevelőszülőt. Ebben a nagyszülők még nem tartottak ott, mint sok örökbefogadó szülő, hogy a gyerek élettörténetét egységében kell elképzelni. Ők azt szeretnék, hogy legyen egy vasfüggöny, ez egy új élet, ne is emlékezzen a gyerek a régire, nem kell visszalátogatni. Az ellenkezője elfogadásában kell őket segíteni. olvasásának folytatása
Az örökbefogadásra várakozók egyik kedves témája a sorszám, azaz, hogy ki hányadik a gyerekre várók sorában. Két helyen értelmezhető ez a fogalom: a saját megyében illetve a nyílt örökbefogadást közvetítő civileknél. Gyorsan előrebocsátom, hogy nem hiszek a sorszám fetisizálásában, mindjárt kiderül, miért.
A megyék közül van, amelyik közli a sorszámot, van, amelyik nem, vagy csak a jelentkező nógatására. Ez azt mutatná, az adott megyében hány gyerekre váró van még előttünk, tehát hány embert kellene kivárni, ha mindenki a “megyei listán” kerülne sorra. Önmagában nem sokat mond az esélyekről. Két szélsőséges példa: 2017 végén Nógrád megyében 22 család, Budapesten meg egy híján 800 állt sorban. Nagy az eltérés abban is, melyik megye hány gyereket ad örökbe egy évben, a kisebb megyékben ez évi néhány, a nagyobbakban több tucat is lehet. Tehát nem nagyon érdemes összehasonlítani, ki hány év alatt hány helyet lépett előre. Ha közli a tanácsadó, hogy a 70. helyen állunk, ez sem jelenti azt, hogy 69 embert kell kivárnunk, mert
Ma azt járom körül, milyen szempontokat érdemes mérlegelni annak, aki társ nélkül örökbefogadáson gondolkodik. A szakirodalom a házaspárokat tekinti többnyire alapesetnek, a kibővített felkészítő tanfolyam anyagában sem térnek ki külön az egyedülállók sajátos helyzetére, holott ők teszik ki a jelentkezők 10-12 százalékát.
A cikk megírása óta az egyedülállókat érintő jogi szabályozás szigorodott, erről itt olvashattok: https://orokbe.hu/2020/12/23/egyedulallok-szigoritas/
Az alapok:
I. A jelen magyar örökbefogadási rendszer a házaspárokat részesíti előnyben, egyedülálló emiatt jellemzően olyan gyereket kaphat, akiért a házasok nem tolonganak. Ez jellemzően már nem csecsemő, hanem kicsit idősebb, roma származású vagy egészségi gonddal küzdő gyerek. Tehát akkor érdemes belevágni, ha ilyen gyereket elfogadsz. Az általam ismert egyedülálló örökbefogadók többsége egyévesnél idősebb, roma (a rendszer által romának vélt) gyereket vitt haza. A jó hír, hogy nem vártak sokat, jellemzően 1-2 év alatt sorra kerültek. És egy gyereket kaptak (nem testvéreket). Előfordult, hogy újszülött érkezett egyedülállóhoz, de csak erre nem érdemes berendezkedni.
II. Ki az egyedülálló? A magyar örökbefogadási gyakorlatban e címke alatt szerepelnek
Többségük nő, de vannak sikeres példák egyedülálló férfi örökbefogadására is.
A gyerekvállalást előre elképzelni szinte lehetetlen, de van pár szempont, amire ebben a helyzetben érdemes felkészülni, amiben más ez az út, mint a házaspárok örökbefogadása. A cikkben azokra koncentrálok, akik tényleg egyedül lesznek a gyerekkel. Az idézetek egyedülálló örökbefogadóktól származnak.
Mikor? Házaspároknál a jellemző út ez: megismerkedés, párkapcsolat, gyerekvállalási szándék, meddőségi problémák, feldolgozás, örökbefogadás. Persze, akadnak jócskán eltérő pályák is, nem mindenki infertilitás miatt vág bele, de van egy íve. Egy egyedülálló esetleg el se jut oda, hogy kiderüljön, meddőségi problémája van. Sokféle egyéni út állhat amögött, hogy valaki egyedül (vagy a magyar rendszer szerint „egyedül”, lásd II. pont) jelentkezik örökbefogadásra, lehet, hogy nem volt olyan kapcsolata, amiben felmerült a gyerekvállalás, lehet, hogy most is kapcsolatban él, de a partner nem akar gyereket, lehet, hogy már kifutott a szülési korból és így tovább.
„Valószínűleg a legtöbben akkor jutnak el odáig, amikor a gyerek utáni vágy erősebb lesz a társ utáni vágynál, közeledik vagy elmúlt a 40. év, az összes barátnőnek már van gyereke, és már jobban hiányoznak a gyerekes programok, mint a századik egyforma bulizós este, a sorra rosszul sikerülő ismerkedések, vagy az ugyanoda tartó baráti beszélgetések. Sarkítottam, de egy idő után mindenki beszorul valahogy a saját körébe, és a gyereknevelés egy szemlélet- és életmódváltást tud hozni, amit más kevésbé. Ez valószínűleg egyfajta kapuzárási pánik az egyedülállóknál, amikor még van energia és erő gyereket nevelni, de a klasszikus modellből már valahogy kicsúsztunk.”
Apja neve. Szerencsére már nem kötelező a képzelt apa bejegyzése, ha egyedülálló nő fogad örökbe (a képzelt anyáé igen, ha férfi). Az örökbefogadásnál dönteni kell, kéri-e az egyedülálló anya képzelt apa bejegyzését. Ha igen, akkor egy életen át magyarázni kell, hogy ő képzelt személy, ha nem, akkor hivatalosan nincs apja a gyereknek. A gyerekkel való őszinte kommunikációban talán szerencsésebb az utóbbi verzió. Jó hír, hogy ezt elég a gyerek tényleges érkezésekor eldönteni, és hogy a többi nehézséghez képest eltörpül. Egyébként a gyerek előbb-utóbb meg fogja kérdezni, hogy neki miért nincs apja (anyja), és az intézmények is meg fogják kérdezni. Lehet, hogy emiatt kicsit több embert kell beavatni az örökbefogadásba, mint egy házaspárnál.
Pénz. Az I. pont alapján az egyedülállók jellemzően két év feletti gyerekre számíthatnak, akivel csak a havi 25 ezres gyes jár (meg persze a családi pótlék). Miből fogod megoldani az otthonmaradást? Tudsz félretenni a fizetésedből? Ha most se tudsz, hogy fogod a gyereket is eltartani? (Ez házaspároknál, sőt nem örökbefogadóknál is probléma, nagyon kevés embernek van megtakarítása váratlan helyzetekre. Természetesen, aztán valahogy megoldják, de jobb előre gondolkodni.) Változás: az idősebb gyerekeinek is jár fél év örökbefogadói díj, mely a cseddel azonos összegű. olvasásának folytatása
Ma arról a napról írok, mikor a friss család másodszor is elmegy a gyámhivatalba, és immár a végleges örökbefogadásról nyilatkoznak. Ez egy kevésbé látványos esemény, hiszen ekkor már túl vannak a „kötelező gondozási időn”, azaz legalább egy hónapja az otthonukban nevelgetik a gyereket, fizikai változás nem történik. De ekkor készül az örökbefogadási határozat, aminek a jogerőssé válásától a bébi hivatalosan is a gyerekük (nem feltétlenül kapják meg aznap a határozatot). Az örökbefogadók ekkor mondják ki az utolsó igent a gyerekre, ekkor nyilatkoznak, hogy örökbe akarják fogadni. Illetve, ekkor van az utolsó lehetőség a visszalépésre, ha az otthon töltött idő alatt úgy látták, mégsem fognak boldogulni együtt. Ha újszülött a baba, akkor már letelt a hat hét, azaz a szülőanya már nem kérheti vissza többet, ott ez egy elég jelentős esemény, de ők valószínűleg a 42. nap estéjén már kibontották a pezsgőt.
Alapvetően ugyanabba a gyámhivatalba kell menni, ahol a kihelyező határozatot megírták, ha ez igen messze van, lehet kérni, hogy az iratokat küldjék át az örökbefogadók lakóhelye szerintibe. Erre nem minden megye hajlandó, és némi időbeli késedelemmel jár.
Update: 2020. március 1-től a megyeszékhely szerinti kormányhivatal az illetékes.
Milyen dokumentumokra lesz szükség?
Mit írjak a bemutatkozó levélbe? Az örökbefogadáshoz néha szükség lehet egy írásos bemutatkozásra vagy “családi önéletrajzra”, a Baptista Szeretetszolgálat, a Bölcső Alapítvány, a Várva Várt Alapítvány, és egyes megyei Tegyeszek szoktak ilyet kérni a jelentkezéshez. Ennek nincs hivatalos formája, arra szolgál, hogy jobban megismerjék az örökbefogadásra jelentkezőket. A Tegyesznél csak formalitás, a Bölcsőnél viszont van tét, a levél alapján dől el, kit hívnak be a személyes találkozóra. Nincs univerzális recept, ma azt szedtem össze, én mit írnék bele ebbe a dolgozatba.
Nyílt örökbefogadásnál merül fel ez a kérdés. Ilyenkor az örökbeadó szülők (általában az anya) és az örökbefogadók (általában egy házaspár) találkoznak, van lehetőség ismerkedni, kérdezni. A mai cikk az örökbefogadók szemszögéből veszi át, mire érdemes odafigyelni a nagy találkozásnál. Én nem voltam ilyen helyzetben, bár nyitottak voltunk a nyílt örökbefogadásra is, de végül titkosan érkeztek a fiaink. Megpróbálom összeszedni, én milyen kérdéseket tartanék fontosnak, ha találkoznék a gyermeket örökbeadó anyával. Ez csak egy vázlat, a konkrét helyzet dönti el, mely témákra van idő, bizalom és nyitottság.
A keretek
Örökbe.hu 