örökbefogadás

„Úgy hívom őket, csoki és vanília”

Örökbe99 hozzászólás

A Történet rovatban szeretnék családokat, sorsokat bemutatni az örökbefogadási háromszög minden oldaláról. Az első család a Bárdos Zsuzsa-Szolláth Dávid házaspár, akiknek vér szerinti és örökbefogadott gyereke is van. 3,5 éves volt a kislányuk, mikor örökbe fogadtak egy másfél éves kisfiút. Emma ma 7, Zozó (Zoltán) 5 éves. A történetet Zsuzsa meséli el. Ő egyébként a klónom, vagy én az övé, a mi családunkban is pont így történt az örökbefogadás, és sok egyéb egyezés van köztünk. A beszélgetésben szó esik nagyobb testvérről, nevelőszülős barátkozásról, cigány származásról, az első hónapok problémáiról. Remélem, a történet másokat is ösztönöz, hogy megosszák itt a blogon tapasztalataikat, kevésbé színes családok jelentkezését is várom.

IMG_7829

– Milyen út vezetett az örökbefogadásig?

– Nagy családból származom, férjemmel mindig is több gyereket szerettünk volna. Három elveszített magzat és sok eredmény nélküli vizsgálat után egyszerre jutottunk arra a döntésre, hogy fogadjunk örökbe egy kisbabát. Nem sokkal ezután azonban újra terhes lettem, és teljesen gondtalan, békés kilenc hónap után megszületett a kislányunk, Emma. Másfél éves kora körül szerettünk volna kistestvért, ám egy újabb vetélés után az orvosok felismertek egy genetikai problémát és megtudtuk, hogy 25 százalék esélyünk van arra, hogy egészséges gyermekünk szülessen. Ez volt az a pont, amikor eldöntöttük, nem kísérletezünk tovább, hanem elébe megyünk a dolgoknak, örökbe fogadunk inkább. Tulajdonképpen csak újra elő kellett venni a korábban már meghozott döntésünket. Jelentkeztünk, elindítottuk a szokásos adminisztratív folyamatokat, elvégeztük az előkészítő tanfolyamot.

– Hogy tudtad feldolgozni a vetéléseket?

– Nem tudom, mi az, amire az ember tényleg úgy tekinthet, hogy feldolgozta. Mi mindenesetre rengeteget beszéltünk erről, sokat segítettek a rokonok, barátok, akik meghallgattak, tengernyi könnyet elsírtam, jártam pszichológusnál. Az idő is sokat simít a sebeken.

– Készültetek az örökbefogadásra?

– Teljesen „rákattantunk” a témára, fórumokat, szakirodalmat olvastunk, megismerkedtünk hasonló helyzetben lévő családokkal. Még tanulmányt is írtunk a férjemmel közösen külföldi örökbefogadós mesekönyvekről. Mindeközben igyekeztünk az akkor már három év körüli kislányunkat is felkészíteni a testvér érkezésére. A családi szókincs részévé vált az örökbefogadás kifejezés.

– Hogy lehet egy háromévesnek elmagyarázni az örökbefogadást? → olvasásának folytatása

Első randi a Tegyesszel

Örökbe111 hozzászólás

Olvasói kérdés érkezett.

“Most jelentkezünk a férjemmel örökbefogadó szülőnek, már van egy időpontunk a Tegyeszhez. A kérésem az lenne, hogy tudnál írni néhány könyvcímet vagy bármit, amit addig is feltétlenül olvassunk el a témában? Illetve leírnád, hogy ezen az első megbeszélésen miről szoktak kérdezni?”

1b

A Tegyesznél az első találkozáson rögtön nyilatkozni kell az elképzeléseitekről. Azaz: hány éves gyereket szeretnétek, milyen egészségi állapotút, elfogadtok-e testvéreket. Van, ahol rákérdeznek, de a papíron mindenképpen van lehetőség leírni, hogy van-e származási kikötésetek. Nyilatkozni kell arról is, a nyílt és a titkos örökbefogadás is elfogadható-e a számotokra, kéritek-e a felvételeteket az országos listára.

A tanfolyam után még lehet módosítani az elképzeléseken, a pszichológus pedig a jellemzésében az általatok leírtaknál szűkebb paramétereket is javasolhat (például ti testvéreket is elfogadtok, de ő csak egy gyereket javasol).

Az első megbeszélés előtt érdemes átgondolni

  • Milyen korú gyereket vállaltok? (Például 0-3 évesig)
  • Fiú, lány vagy mindkettő?
  • Csak egészséges lehet, elfogadtok kisebb problémákat vagy nagyobb betegségeket is? Van, ahol csak az egészséges, korrigálható, nem korrigálható jelzők közül lehet választani. Egyes megyékben egy hosszú listát adnak a betegségekről, rendellenességekről, és abból kell ikszelgetni, mit vállaltok.
  • Vállaltok roma gyermeket?
  • Testvéreket is elfogadtok? Hány éves korig?
  • Nyílt örökbefogadásra is vállalkoztok?
  • Meg tudjátok oldani, hogy országon belül utazzatok a gyerek kedvéért (országos lista)?
  • Mi az, ami kizáró tényező lehet? Mit nem vállalnátok?
  • Milyen egyéb elképzeléseitek vannak?

Elolvasásra ajánlom Bogár Zsuzsa: Az örökbefogadás lélektana című könyvét.

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre!

„Az örökbefogadás is szülői identitás”

Örökbe28 hozzászólás

Beszélgetés Mészáros Krisztina pszichológussal

Mészáros Krisztina az örökbefogadással kapcsolatos segítséget és információkat nyújtó Ágacska Alapítvány szakmai vezetője. A pszichológus szakemberrel a meddőség lelki hátteréről, lombik és örökbefogadás viszonyáról, az örökbefogadott gyermek elfogadásáról és az életadók lelki folyamatairól beszélgettem.

Mensmentis_fotozas_130722k-32 (1)

– Mesélj magadról!

– Klinikai szakpszichológus vagyok, 2003 óta foglalkozom az örökbefogadással, az Ágacska Alapítvány szakmai vezetőjeként. Eredetileg közgazdász a végzettségem, később lettem pszichológus, de ez a terület jobban érdekel. Az örökbefogadás mellett a Mens Mentis endokrinológiai meddőségi központ pszichológusaként dolgozom, ott a meddőség pszichoterápiás kezelésével foglalkozom. Ugyanolyan izgalmasnak érzem a vér szerinti gyerekért való küzdelmet, mint hogy az örökbefogadás felé induljanak el. Egyik irányba sem nyomok senkit, mindkettőt egyformán jónak érzem, és egyformán küzdök érte a pácienseimmel együtt. Ez a kettősség a személyes életemben is megjelenik, van vér szerinti és örökbefogadott gyermekem is, és mindkét utat pozitívnak látom.

– Mivel foglalkozik az Ágacska?

– Az örökbefogadó családokat segítjük. Ennek egyik módja a közösségfejlesztés, önsegítés, itt a családok és az örökbefogadott gyermekek illetve a várakozók egymással kapcsolatot találnak, önkéntes segítőket is képzünk. A másik a professzionális segítő részleg, ahol pszichés segítséget adunk, szülőcsoportok, gyermek pszichodráma, családterápia, egyéni terápia formájában. Konferenciákat, képzéseket szervezünk, örökbefogadásra felkészítő tanfolyamot is tartunk. Összesen évi ezer ember eljön hozzánk. Emellett könyvet is írunk, hogy minél több emberhez eljuttassuk az információkat.

– Sokan küzdenek ma meddőségi problémákkal?

– Nagyon sokan. Ennek az lehet az egyik oka, hogy viszonylag későn kezdik el az emberek a próbálkozást a vér szerinti gyerekért, általában harminc fölött, pedig korábban könnyebb lenne teherbe esni. A meddőségi szakemberek szerint minden a petesejt minőségén múlik, és minél idősebb valaki, annál több probléma merülhet fel.

– Milyen lelki folyamatokkal jár az érintetteknél a meddőség illetve a kezelése?

– Legkésőbb három lombik után mindenki összeomlik. Addig bírják, bár egyre romló lelkiállapotban. Pedig a lombikoknak is vannak tanulságai, hány petesejt termékenyül meg, hány napig maradnak életben az embriók. Orvosi szempontból ez kísérletezgetés, tehát a harmadik-negyedik lombikra már jobb lenne az esély, csak közben lelkileg olyan rossz állapotba kerül az illető, ami megakadályozza a sikert. Sokan már a beültetés után egy héttel azt érzik, hogy ez nem sikerült, védik magukat a csalódás ellen, és ez nem segít a magzatnak, hogy beágyazódjon.

– A lombiknak kitüntetett jelentősége van a meddőségi kezelések között? Más lelkileg, mint az egyéb eljárások? → olvasásának folytatása

Beszélgetés Mórucz Lajosnéval, 1. rész

Örökbe100 hozzászólás

Blogomban szeretném bemutatni a hazai örökbefogadás fő szereplőit. Mórucz Lajosné – ahogy mindenki hívja, Gabika – a Gólyahír Egyesület elnöke. A Gólyahír az egyik legnagyobb nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezet, fennállása alatt 700 gyermeket adtak örökbe. Az elnökkel az egyesület százhalombattai irodájában beszélgettem. A kis helyiségben mindenütt gyerekek fotói, az örökbefogadó családoktól kapott ajándékok, és egy térkép, amin gombostűk mutatják azokat a településeket, ahol a Gólyahír által örökbeadott gyerekek élnek. A beszélgetés alatt többször cseng a mobil, egy pár a gyámhivatalból telefonál: megvan a 701. örökbefogadás.

Az interjút két részletben közlöm, az első részben az egyesület munkájáról, az örökbefogadókról és a hat hetes meggondolási időről lesz szó. 

Móruczné 4
Mórucz Lajosné a Parlamentben

– Mesélj magadról!

– 1951-ben születtem, védőnő vagyok, van két gyerekem, öt unokám. Dolgoztam Budapesten, Százhalombattán és kis faluban védőnőként, dolgoztam bölcsődében is, és gondozónői végzettséget is szereztem. 2000-ben örökbefogadó családokkal és szakemberekkel alapítottuk a Gólyahír Egyesületet.

– Honnan jött az ötlet? Volt már tapasztalatod az örökbefogadással?

– Korábban egy másik hasonló szervezetnél egy védőnő kolléga megkért, hogy átmenetileg helyettesítsem, legyen nálam a megyei telefon. Az édesanyám akkor halt meg, és gondoltam, a gondolataim elterelésére jó lesz.

– Jelenleg hét civil szervezet foglalkozik Magyarországon nyílt örökbeadással. Miben más a Gólyahír, mint a többi? → olvasásának folytatása

Mit válogatsz? Ez nem piac!

Örökbe33 hozzászólás

“Te csak egészséges, fehér bőrű gyereket akarsz? Mit válogatsz, ez nem piac!” 

“Nem akarsz sérült gyereket örökbe fogadni?! De ha te szülnéd, akkor is lehetne ilyen!”

1 (1)

Néha hallani ilyen megjegyzéseket az örökbefogadás kapcsán. Én még csak olyanoktól hallottam, akik maguk nagyon messziről szemlélik az örökbefogadást. Mint írtam, meg lehet mondani a jelentkezésnél, hogy milyen gyereket kér az ember (kor, nem, egészségi állapot, származás, testvérek száma), és kivétel nélkül mindenki meg is mondja. Még a legelfogadóbb szülőjelöltek is szabnak határokat. Nincs “általános” gyerek, a rendszerben található mindenféle örökbe adható gyerek nullától tizennyolc évesig, egészségestől vegetatív állapotúig, egy gyerektől ötös testvérsorig.

Igen, kell válogatni. Előre el kell dönteni, mit tud vállalni és elfogadni a család. És ha felajánlanak egy gyereket, aki valamiért nem megfelelő, akkor kell tudni nemet mondani. Még ha meg is szakad a szívünk a szegény másfél éves gyerekért, aki egy féléves szintjén van mozgás- és értelmi fejlődésben.

Miért fogadunk örökbe? Hogy boldog családdá váljunk. Nem szabad sajnálatból, bűntudatból igent mondani egy gyerekre. Fogok itt bemutatni olyan családot, akik Down-szindrómás gyereket fogadtak örökbe, de ők erre vágytak, erről álmodtak. Szabad beteg gyereket örökbe fogadni, de csak önként, dalolva. A gyerek is akkor boldog, ha őt maradéktalanul elfogadják, és nem fogcsikorgatva, erőik megfeszítésével nevelik.

Persze, ha te szülöd, akkor is lehet mindenféle. Így igaz. De akit te szülsz,az egy veled azonos rasszba tartozó, a génjeidet hordozó újszülött lesz, és jó esetben örülsz neki, várod, már a várandósság alatt alakul a kötődés. Nem fogsz egy más rasszba tartozó kétévest szülni, aki már számos sérülést begyűjtött rövidke életében. De egy újszülöttként örökbefogadott babának is megvannak már a veszteségei. És igen, ha te szülöd, akkor is lehet sérült. Sok család remekül megoldja, mások meg összeroppannak a teher alatt, elválnak. Különböztessük meg azt, amit kényszerből megoldunk, ha ezt dobja az élet, és amit önként vállalunk.

Örökbe fogadni annyit jelent, mint tisztában lenni a határainkkal. Önismeret, háromszor aláhúzva. A Tegyesz és az Ágacska tanfolyamain és általában az egész jelentkezés során hangsúlyozzák, hogy ne vállaljunk többet, mint amit el tudunk fogadni. Lesz még itt szó a sikertelen örökbefogadásokról, a kudarc oka szinte mindig az, hogy túlvállalták magukat a szülők – gyerekszámban, túl gyorsan érkező testvérekben, egészségi állapotban. Egy felbontott örökbefogadás tönkreteszi a gyerek további esélyeit a sikeres életre. Akit nem tudsz vállalni, arra nemet kell mondani, a gyerek érdekében is. A gyereknek is ezzel adod meg az esélyt, hogy egy következő, aki el tudja fogadni, hazavihesse.

A magyar örökbefogadók toleranciaszintje valóban nem túl magas. Kevesen vállalnak idősebb, roma vagy sérült gyereket. A blogban szeretnék majd ilyen családokat is bemutatni, egyik célom kicsit népszerűsíteni az atipikus örökbefogadásokat. De nem gondolom, hogy bárkinek a torkán le kéne nyomni egy ilyen gyereket, ha ő nem érzi magát késznek.

Egy egészséges, fehér bőrű újszülöttel is lesz épp elég nehézség. Az örökbefogadás szülői pluszfeladatokkal jár: megmondani, hogy nem én szültem, közvetíteni a vér szerinti szülő képét, segíteni a gyökerei keresésében, elfogadni a gyerek veszteségeit. Egy más népcsoportból származó, vagy beteg gyerek adoptálása ehhez képest is pluszfeladatokat jelent. Erre van, aki nagyszerűen képes, de aki nem, azt nem kötelezzük rá.

Egyébként a tekintetben tényleg piaci elven működik az örökbefogadás, hogy a várakozási idő a kereslet-kínálat viszonytól függ. Amit sokan keresnek, arra többet kell várni. (De csak azért nem szabad idősebb, beteg vagy roma gyereket vállalni, hogy hamarabb sorra kerüljünk!) Viszont mindenki azt kapja, amit kér, csak ki kell állnia a sorát.

Külföldi örökbefogadás

Örökbe33 hozzászólás

Néha megkérdezik tőlünk, nem akartunk-e külföldről örökbe fogadni.

Magyar állampolgárnak külföldről adoptálni kisgyereket drága és bonyolult, de jogilag lehetséges a hazai örökbefogadási engedély birtokában. A gyermekek külföldre vitelét szabályozó Hágai Egyezményt aláíró országoknál csak a magyar hatóságon keresztül lehet jelentkezni, de a tömegesen örökbe adó fejlődő országok nem foglalkoznak az évi 1-2 magyar megkereséssel, nem is válaszolnak. Azon országokba, amelyek nem tagjai az Egyezménynek, közvetlenül is elutazhat az érdeklődő. Van pár lelkes család, aki nekifut, de minden ügyintézést és költséget nekik kell állniuk: ügyvéd, tolmács, többhavi kinntartózkodás az országban. Ez összesen pár millió forintocskára felmegy. A tanfolyamon azt mondták, tőlünk keletre már nem feltétlenül adnak megbízható információt a gyerek egészségi állapotáról, múltjáról. S nem is rövidebb, mint az itthoni procedúra, viszont utána itthon is el kell fogadtatni az örökbefogadást a hatóságokkal. Itt egy cikk olyan családokról, akik végigvitték, kapcsolatokkal, helyismerettel, nyelvtudással, és így is nagyon nehéz volt. Nekem nem csináltak kedvet.

1

Meglepően sok emberbe botlom itt a Kárpát-medencében, aki kifejezetten színes bőrű (afrikai, ázsiai) gyereket szeretne örökbe fogadni. Néha a magyar rendszerben is felbukkan egy-egy ilyen, de ez ritka, mint a fehér holló. És sokkal többen elfogadnának ilyen gyereket. Ezzel szemben roma gyerekek nagy számban keresnek szülőket, és rájuk nem is kell sokat várni. Bár kicsit javult a helyzet e téren, de a magyarországi jelentkezők nyolcvan százaléka még mindig csak fehér bébit óhajt. Aki pont a bőrszín tekintetében elfogadó, az idehaza is gyorsan gyerekhez jut.

Magyarország viszont sikeres exportőr a témában: az összes örökbe adott gyerek negyedét külföldi házaspárok viszik el, évi 150 gyereket. (A házastársi örökbefogadásokat nem számoltam bele a végösszegbe.)

Nyugat-Európában jellemzően nincs, vagy nagyon szerény a belföldi örökbefogadás. A krízisterheseknél a rendszer sokkal hamarabb beavatkozik, nem születnek nem kívánt gyerekek. Ezért a nyugatiak tényleg külföldről tudnak csak örökbe fogadni. A tanfolyam, az engedélyezés viszont sokkal hosszabb és alaposabb, mint nálunk, és sokat kell várni. Aztán lehet menni Kínába, Afrikába, milliókért.

Hazánkba amerikai, skandináviai, nyugat-európai, spanyol és olasz örökbefogadó szülők érkeznek barátkozni. Olyan gyereket kaphatnak csak, aki a magyar örökbefogadóknak nem kell, azaz egy vagy több tulajdonsággal rendelkezik az alábbi listából: beteg, sérült, elmúlt hat éves, roma, többen vannak testvérek. Míg a magyar családok nem túl toleránsak, a külföldiek lelkesen fogadják az idősebb vagy beteg gyerekeket is. A külföldi család a barátkozás és az egy hónapos próbaidő idejére Magyarországra költözik, eleinte tolmács segíti őket, aztán az egy hónap után véglegesítik a gyereket és haza lehet menni.

Külföldön élő magyar állampolgárok a külföldiekkel azonos feltételekkel tudnak idehaza örökbe fogadni, azaz olyan gyereket kaphatnak csak, aki sem a megyéjében, sem az országos listán nem kelt el.

Aki próbálkozott külföldi örökbefogadással, netán sikerült is neki, mindenképpen mesélje el nekünk!

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre!

A civil szervezetek

Örökbe30 hozzászólás

Magyarországon kétfelé ágazik az örökbefogadás útja. A Tegyesz, az állami szervezet intézi a titkos örökbefogadásokat, ahol mindenféle korú gyerekek vannak, a civil szervezetek pedig nyílt örökbefogadást közvetítenek, újszülöttekkel. (A harmadik út, hogy közvetítő nélkül megtalálja egymást örökbeadó és örökbefogadó, ez hamarosan tilos lesz, vagy ilyen esetben is be kell vonni egy közvetítő szervezetet.)

Az alapítványok és egyesületek krízisterhes nőkkel foglalkoznak. Segítenek nekik a terhesség során, elkísérik vizsgálatokra, ha kell, szállást biztosítanak az utolsó hetekre. Ha megtartja a babát, próbálják ebben is támogatni. Ha nincs más lehetőség, mint az örökbe adás, akkor pedig keresnek neki örökbefogadót. Ez nem nehéz, minden szervezetnél hosszú várólistát vezetnek a jelentkezőkről. Az örökbeadó és az örökbefogadó ebben a konstrukcióban ismeri egymást, ha máshol nem, a gyámhivatalban találkoznak.

22

Az újszülött nyílt örökbefogadása sok szempontból ideális. A baba rögtön a végleges családjába kerül, ők viszik haza a kórházból, nem tölt el hónapokat-éveket átmeneti helyszíneken, állami gondozásban. Az örökbefogadók egy újszülöttet kapnak, kezdettől építhetik a kötődést, a gyerek ebben a konstrukcióban szerzi a legkevesebb sérülést. Lehet kérdezni az életadótól, ami segít majd később a gyerek kérdéseire válaszolni. Az életadó pedig tudja, hogy jó helyre kerül a gyerek.

Ugyanakkor minden szereplőtől nagyobb tudatosságot is követel a nyílt örökbefogadás. Az örökbeadó és az örökbefogadó találkoznak, és ehhez mindkét részről kell bátorság. Tudják egymás nevét, címét. Ha mindkét fél egyetért, kapcsolatban is maradhatnak. Ez a gyakorlatban a közvetítő szervezeten keresztül szokott történni, s általában arra szorítkozik, hogy évente egyszer képet küldenek a gyerekről. De semmi sem kötelező. A gyerekéről lemondó szülőanya tudatosságáról emlékezzünk meg külön. Ismerjük az életadók rossz társadalmi megítélését, ezeknek a nőknek (és néha férfiaknak, az apák ritkábban szerepelnek a történetben) van merszük felvállalni az alapítvány és a leendő örökbefogadók előtt is helyzetüket. Ezt a gyerek érdekében teszik. Mert ha életadó nem mond le papíron is a gyerekről, csak kisétál a kórházból, akkor a gyerek fél-egy-két év állami gondozás után kerül végleges családba.

Az örökbefogadásra jelentkezésnél nyilatkozni kell, a nyílt örökbefogadást vállalja-e a gyermekre vágyó pár vagy személy, s ha igen, akkor bejelentkezhet az alapítványoknál. Jelenleg hét civil szervezet közvetíthet örökbefogadást. Vannak köztük nagyok és kicsik, régik és újak, vannak egyházhoz kötődő vagy vallásos és világi szervezetek. Van, ahol a törvényben megszabottnál jóval szigorúbb feltételekkel lehet csak jelentkezni, (mivel nagy a kereslet, válogathatnak,) van, ahol még a kritériumoknak megfelelőket se fogadják mind, van, ahol mindenkivel szóba állnak. Van, ahol a jelentkezés sorrendje számít, és van, ahol minden gyerekhez egyedileg keresnek szülőket. Van, ahol a szülőre hasonlító gyereket adnak, van, ahol a kisebbségi örökbefogadást támogatják. Van, ahol már a terhesség alatt össze lehet ismerkedni az anyával, és együtt járni vizsgálatokra (persze csak ha mindkét fél egyetért ebben), van, ahol csak a szülés után szólnak.

A civilek munkája végtelen. Hisz nemcsak a folyamatban levő ügyeket kísérik, de ha lezajlott az örökbefogadás, akkor is gyakran fordulnak az alapítványhoz segítségért, tanácsért az örökbefogadók, nekik találkozókat, programokat is szerveznek.  Az örökbeadók pedig sokszor a saját családjuk elől is eltitkolták a terhességet, és ha bármi gondjuk van, vagy szeretnének csak valakivel beszélgetni a történtekről, akkor ők csak az alapítványt tudják hívni.

A fejlécben találtok egy Hasznos linkek fület, ott felsorolom a hét örökbefogadást közvetítő civil szervezetet, weblapjukkal együtt, aztán majd el is látogatok hozzájuk.

Mennyit kell várni a gyerekre?

Örökbe175 hozzászólás

A leggyakoribb kérdés fórumokon: milyen hosszú a várakozás, amíg gyereket kap az ember?

Ez három dologtól függ: ki vagy, milyen gyereket akarsz és hány helyen állsz sorban. És ezek meg egymástól.

Ki vagy: a rendszer előnyben részesíti a házaspárokat, ők előbb kapnak gyereket, mint az egyedülállók. Nem mindegy, hol laksz. Szegényebb megyékben több az örökbe fogadható gyerek és kevés a jelentkező, gazdagabb megyékben fordítva. A két leghíresebb civil szervezet csak 40 év alatti házasokat fogad, nulla vagy egy gyerekkel. Aki nem fér ebbe bele, az kevesebb helyen állhat sorban (lásd harmadik pont).

Milyen gyereket akarsz: életkor, egészségi állapot, származás, nem, testvérek. Minél elfogadóbb valaki, annál hamarabb jut gyerekhez. Legnagyobbat a roma származás elfogadása lendít az ügymeneten, akinek ez nem gond, az a 3-4 év “átlagos” várakozás helyett akár egy év alatt szülővé válhat. Érdekes módon az életkor tágítása nem feltétlenül gyorsít, már észszerű kereteken belül. Azaz, egy újszülöttre nem feltétlenül kell többet várni, mint egy 3 évesre. (4-5 éves kor felett már tényleg kevesen vállalnak gyereket.) A csavar az, hogy újszülötteket elsősorban alapítványok adnak, és ők nem fogadnak mindenkit (lásd harmadik pont). Lányt többen akarnak, mint fiút, viszont általában több a fiúgyerek. Gyorsan olyan gyereket lehet kapni, akit mások valamiért nem vállalnak, például súlyos betegsége miatt. Fehér bőrű, egészséges újszülöttet a jelentkezők 99 százaléka elfogadna, erre ki kell állni a sort. És ugye a felajánlott gyereket nem kötelező elfogadni, aki nemet mond ilyenkor, az ismét vár pár hónapot a következő felajánlásig.

14

Hány helyen állsz sorban: a megyei listára mindenki felkerül, itt a megyén belül lehet örökbe fogadni. A jelentkezésnél nyilatkozni kell arról, óhajt-e az országos listára felkerülni a jelentkező, és vállalja-e a nyílt örökbefogadást is. Az országos listán olyan gyerekek vannak, akik a saját megyéjükben nem kellettek, ide akkor érdemes feliratkozni, ha nem csak egészséges, fehér bőrű újszülöttet vállal az illető, és kész kicsit utazgatni is. Viszont a megyénél lényegesen gyorsabb lehet. Nyílt örökbeadást hétkilenc szervezet közvetít jelenleg, hozzájuk külön kell jelentkezni. Némely alapítvány nem fogad mindenkit (lásd első pont), és 45 év felettieket már egyik sem, hisz akkor már nem jogosult újszülöttre a jelentkező. Minél több helyen áll sorban valaki, annál hamarabb jut gyerekhez. Ha például csak újszülöttet akar, de nem jelentkezik alapítványokhoz, akkor hosszabb a várakozás.

Akkor mennyit is kell várni? Jelentkezésnél az ügyintéző fog mondani egy számot, de az csak a megyei listára és átlagos várakozóra vonatkozik, az országos listán vagy alapítványnál előbb is sorra lehet kerülni. Minden sztori más, a gyerekek sem egyenletes sebességgel potyognak. Van, aki két hónappal a határozat után szülővé válik, és van, aki hat éve vár hiába. És van, aki maga kiszáll menet közben: meggondolja magát, elválik, vagy vér szerinti gyereke születik. A határozatot szerzők kétharmada fogad végül ténylegesen örökbe.

Pár szám iránymutatásnak: alapítványoknál 3-5 év alatt lehet újszülöttet kapni.

A megyei listán megyétől függően 2-5 évet kell várni (már ha a standard 0-3 éves, nagyjából egészséges, fehér bőrű gyerekben gondolkozol).

Aki csak lányt fogad el, az picit adjon hozzá ezekhez.

Aki roma gyereket is elfogad, az a fentieket felejtse el, 1-2 év alatt sorra fog kerülni, de az is lehet, hogy pár hónap alatt.

Természetesen ettől nagy egyedi eltérések lehetnek. Felelősséget nem vállalok.

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, ajánlom a Start csoportot, ahol a döntés előtt állók összes kérdését átvesszük.

Gyorstalpaló: a találkozás

Örökbe24 hozzászólás

Az ember szépen beadja a jelentkezést, aztán türelmesen vár, vár, esetleg évekig. És egyszer csak cseng a telefon, mikor téli gumit cserél az autón vagy sorban áll a boltban. Van egy ilyen és ilyen kisgyerek, érdekel-e minket? Ha igen, be kell menni a hivatalba, és elolvasni a gyermek aktáját. Ebben szerepel egy leírás, adatokkal, orvosi zárójelentések és fotó is. A jelentkező kap pár nap gondolkodási időt, és ha továbbra is érdekli, meg lehet nézni a gyermeket. Ha a gyerek intézetben él, oda kell menni, és a csoportjában rövid időre megtekinteni. Ha nevelőszülőknél, akkor az otthonában. Hogy a gyerek ne sérüljön, ilyenkor nem mondják meg neki, mi célból jött a pár, esetleg azt se, hogy őhozzá jöttek. Lehet beszélni az igazgatóval vagy a nevelőszülőkkel, újabb információk derülnek ki, majd ismét egy hét gondolkodási időt kapunk. Ha igent mond a jelentkező, akkor a papírok beszerzése után elkezdődhet a barátkozás: hozzászoktatni a kicsit leendő szüleihez.

1

Az örökbefogadók látogatni kezdik a gyereket, egyre jobban bekapcsolódnak az életébe. Ha kicsi a gyerek, akkor fürdetik, etetik, nagyobb gyerkőccel lehet játszani. Aztán idővel már eltávolodnak a lakhelyétől, kiviszik sétálni, esetleg megmutatják neki leendő otthonát. Ha nagyon nagy a fizikai távolság, akkor inkább odaköltöznek a szülők egy időre és tömbösítve barátkoznak. Ha a kicsi elfogadja új szüleit, akkor az örökbefogadók otthonába költözik. Mikor egy hónapja ott él, akkor fogadhatják örökbe, akkor kerül a nevükre és innentől saját gyerekként működik. (A gyakorlatban fél év szokott lenni, mire az összes papír átfut a rendszeren, de a gyerek akkor már ott van, lehet neki örülni.)

Mindez az állami, titkos örökbefogadásokra vonatkozik. A civil szervezeteknél szintén egy telefonhívással kezdődik. Van, ahol már a terhes nővel összeismertetik a jelentkezőt, van, ahol csak a szülés után szólnak. De mindenképp találkozik az örökbefogadó és a vér szerinti szülő, és persze meg kell nézni a kisbabát is a döntéshez. Ha mindenki egyetért, akkor együtt elvonulnak a gyámhivatalba nyilatkozni, haza lehet vinni az újszülöttet, és ilyenkor is van még pár hét próbaidő. Nyílt örökbefogadásnál az életadó is meggondolhatja magát a gyerek hathetes koráig.

Mint látjátok, a folyamatban elég sok ponton lehet nemet mondani. És kell is, ha az ember úgy érzi, nem tudja elfogadni a gyermek egészségi állapotát, történetét, vagy egyszerűen nem szimpatikus neki a gyerkőc. Vagy ha a párból az egyik fél nagy kételyekkel küzd. Ez egy életre szóló döntés.

Gyorstalpaló: a kereslet

Örökbe138 hozzászólás

Az első néhány bejegyzésben a téma alapjait foglalom össze, ezeket “Gyorstalpaló” címen találjátok. Utána elmélyedünk a részletekben! Pirossal beírtam a 2020-as törvényváltozások utáni helyzetet. 

Az örökbefogadásig vezet egy út, a párnak általában megvan a maga előtörténete: meddőség, lombikok, műtétek, vetélések, veszteségek. Az lesz jó szülő, aki ezeket feldolgozta, a meddőség tényét elfogadta, és az örökbefogadást nem pótléknak, vészforgatókönyvnek tekinti, hanem teljes értékű megoldásnak tartja.

18

Magyarországon az örökbefogadásra a helyi Tegyesznél (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) kell jelentkezni. Először nyilatkozni kell, milyen gyereket szeretne az illető: életkor, egészségi állapot, nem, vállal-e testvéreket is. Megnézik a lakást, a jövedelmet, van pszichológusi vizsgálat, és a háziorvostól kérnek egészségi igazolást. Első örökbefogadásnál kötelező Ajánlott a 40 órás felkészítő tanfolyam elvégzése, ez 3 vagy 4 napot vesz igénybe, és a Tegyesz mellett az Ágacska Alapítvány is tart ilyet. Itt nem a pelenkázást tanítják, hanem csupa olyan témát, ami nem jön elő egy vér szerinti gyereknél – például, hogy megmondjuk-e a gyereknek, ő örökbefogadott (mindenképpen!). Végül a Tegyesz elküldi a helyi gyámhivatalnak a papírokat, és az állítja ki az alkalmassági határozatot.

Aki idáig eljutott, annak már papírja van róla, hogy alkalmas gyereknevelésre. Hurrá!

Ha megvan a határozat, nincs más dolgunk, mint várakozni. Hogy mennyit, az nagyban függ az igényektől. Az átlag 3-4 év, de lehet pár hónap és van, aki 6-7 éve vár. Nemet bármikor lehet mondani: a várakozás alatt kiszállni, vagy x időre felfüggeszteni a dolgot. Ha felajánlanak egy gyereket, nem kötelező elfogadni, akkor majd később ajánlanak egy másikat. A hosszú várakozási idő alatt sokan tényleg ki is szállnak, megváltozik közben az életük, elválnak, gyerekük születik.

Magyarországon a házaspárokat preferálja a rendszer, az egyedülállók alkalmasságát a családügyi miniszternek kell jóváhagynia, és csak olyan gyereket kaphatnak, akit egy házaspár sem vállalt az országban (mindazonáltal ez nem lehetetlen!) mellett egyedülállók is jelentkezhetnek, de a rendszer a házasokat részesíti előnyben. A gyereknél a szülő legalább 16, legfeljebb 45 évvel lehet idősebb, (3 év feletti gyerek örökbefogadásánál indokolt esetben akár 50 év is lehet a korkülönbség), és a jelentkezőnek legalább 25 évesnek kell lennie. Nem akadály, ha már van gyermek a családban.

A várakozók között a jolly joker a fehér bőrű, egészséges újszülött. Ilyet szinte mindenki elfogadna, így értelemszerűen erre kell legtöbbet várni. Kevesen akarnak három évesnél idősebb gyereket örökbe fogadni, kevesen akarnak beteg gyereket, és lányt többen szeretnének, mint fiút. Nem lehet elhallgatni, hogy Magyarországon a várakozók többsége nem óhajt roma gyereket hazavinni, pláne nem olyat, akinek a külsején ez nagyon szembeötlő. Tehát, minél kevesebb megkötése van az embernek, annál hamarabb sorra kerülhet.

Legközelebb megtudjuk, honnan érkeznek a gyerekek. Kérdezzetek bátran!

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, az összes kérdésedre választ kaphatsz a Start csoportban!