Szerző: Örökbe

Mit kérdezzek a vér szerinti anyától?

Örökbe4 hozzászólás

Nyílt örökbefogadásnál merül fel ez a kérdés. Ilyenkor az örökbeadó szülők (általában az anya) és az örökbefogadók (általában egy házaspár) találkoznak, van lehetőség ismerkedni, kérdezni. A mai cikk az örökbefogadók szemszögéből veszi át, mire érdemes odafigyelni a nagy találkozásnál. Én nem voltam ilyen helyzetben, bár nyitottak voltunk a nyílt örökbefogadásra is, de végül titkosan érkeztek a fiaink. Megpróbálom összeszedni, én milyen kérdéseket tartanék fontosnak, ha találkoznék a gyermeket örökbeadó anyával. Ez csak egy vázlat, a konkrét helyzet dönti el, mely témákra van idő, bizalom és nyitottság.

A keretek

  • Mennyi időnk van? Nem mindegy, hányszor találkoznak a felek. A szélsőségek: van, amikor a leendő örökbefogadó több hónapon át részt vesz a terhesgondozásban és szoros kapcsolatot alakít ki a krízisterhessel; a másik véglet, mikor a gyámhivatalban, az aláírás előtt találkoznak fél órával. A Bölcsőnél szokásos, hogy csak a szülés után 1-2 héttel értesítik a kiszemelt családot, más alapítványnál is adódhat olyan helyzet, hogy csak a szülés után szól az örökbeadó, és gyorsan kell családot találni. Lehet, hogy az örökbefogadók már látták a kisbabát, és lehet, hogy előbb a szülőanyával találkoznak.
  • Tapintat. Nagyon érzékeny helyzet ez, az örökbeadó nehéz döntés előtt áll, esetleg szégyenkezik, fél, hogy kiderül a titka, fél, mit szólnak az örökbefogadók… Az örökbefogadók pedig évek óta erre a pillanatra várnak, közben félnek is, nehogy meggondolja magát a szülőanya. A kérdéseket nagy tapintattal, a helyzet, a másik reakciói függvényében érdemes feltenni, nem vallatásszerűen, csak amire szívesen válaszol. Én elmondanám, hogy a gyerek elől nem fogom eltitkolni az örökbefogadást, és ha majd kérdez, szeretnék őszintén beszélni neki a vér szerinti családról is, ezért érdekelnek a részletek. (S mivel az eszem rövid, de akár meg is halhatok a gyerek nagykorúságáig, a találkozás után lejegyzetelném a hallottakat.)
  • A közvetítő szerepe. A beszélgetésen, legalábbis eleinte, remélhetőleg jelen van az örökbefogadást közvetítő szervezet képviselője, akinek már van tapasztalata ilyen helyzeteknél. Tőle nyugodtan lehet kérdezni, előtte is. Magánutas találkozásoknál lehet, hogy már ismeri egymást a két fél, de akkor is kell közvetítőt bevonni, és érdemes is a segítségét kérni.
  • Előre informálódni. Érdemes még a találkozás előtt minden információt megtudni a közvetítő szervezettől, amit tudnak a szülőanyáról. Akinek van olyan feltétele, amin elbukhat az ügy (például, hogy drogozott-e a kismama), azt próbálja még a találkozás előtt megtudni a segítőtől. Azt is meg lehet érdeklődni, mi kényes téma az anyuka számára. Néhány kérdésben (együttszülés, névadás, kapcsolattartás) pedig érdemes átgondolni, az örökbefogadó mit szeretne.
  • Még mondhatunk nemet. A találkozás során kiderülhet olyasmi, ami miatt az örökbefogadó úgy dönt, mégse vállalja a gyereket. Vagy ha az életet adó nagyon ellenszenves. A gyerek majd egyszer felnő, és érdekelni fogja, hasonlít-e a szülőanyjára, örökölt-e tőle valamit, milyen asszony szülte. Ha semmi pozitívat nem látsz a szülőanyában, mit tudsz majd mondani a gyereknek? Ilyenkor nemet kell mondani.
  • Ő is mondhat nemet. A nyílt örökbeadásnál nem két sorszám találkozik, a vér szerinti anyának is el kell fogadnia a választott családot. Lehet, hogy a találkozás után úgy dönt, mégse neked adja a babát. Lehet, hogy visszalép és megtartja a gyereket. Ez benne van a pakliban, ha nem is kellemes. Joga van hozzá.
Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan

→ olvasásának folytatása

Örökbe.hu rendezvény áprilisban: gyerek, munka, karrier, feltöltődés

Örökbe1 hozzászólás

Következő programunk rendhagyó, ezúttal nem az örökbefogadásról lesz szó, hanem mindazon keretekről, amelyekkel az érkező gyereket a szülőknek össze kell egyeztetni. A pénz, a munka, a karrier, az önmegvalósítás és a szülő feltöltődése lesz a téma. Paizs Dóra, az Anyacsavar coacha fog nekünk segíteni, hogy a saját kérdéseinkre saját válaszokat tudjunk adni.

Mikor: 2018. április 14-én szombaton. Kezdés 10-kor. Ez egy kötött program, kérlek, érjetek oda legkésőbb 9:50-ig, hogy együtt tudjuk elkezdeni. A „hivatalos” rész 12-ig tart, utána lesz még egy óránk a helyszínen beszélgetni, barátkozni.

Hol: a Városmajori Katolikus Plébánia rendezvénytermében, Bp. XII. kerület, Ignotus u. 9. Térkép itt. Ez nem a templomnál van! A Széll Kálmán tértől sétatávolságra. A parkolás ingyenes az utcában, de nem biztos, hogy lesz hely. A házon semmilyen tábla nem utal rá, hogy ez egy plébánia, de csöngessetek be bátran az Iroda gombbal, majd a házkapuban újra. A földszinten balra leszünk. Köszönet a helyszínért.

Gyerekfelügyelet: egy külön helyiségben fog rájuk óvónő vigyázni, díja 1000 Ft/gyerek. Előre jelezzétek, ha kéritek. Ha úgy gondolod, hogy a gyereked be fog rontani hozzád a beszélgetés alatt, akkor inkább ne hozd el.

Mi: ezen a programon olyan kérdésekkel fogunk foglalkozni, mint:

  • Mit mondjak a munkahelyemen, ha teljesen bizonytalan, mikor érkezik a gyerek?
  • Hogyan használhatom ki a gyerekkel való otthonlétet arra, hogy megőrizzem a munkámat, vagy épp karriert váltsak?
  • Idősebb gyereket fogadok örökbe. Nagy szüksége lenne az otthon töltött időre, de nem tudunk megélni a gyesből!
  • Egyedül vállalok gyereket. Kitől számíthatok segítségre a mindennapokban?
  • Hogy álljak helyt a munkahelyemen, ha a gyerek folyton beteg, vagy szünete van az oviban?
  • Hogy tudok bűntudat nélkül kikapcsolódni a gyerek és a munka mellett?

Természetesen ez csak egy vázlat, a programon azokról a konkrét témákról fogunk beszélgetni, amelyek a jelenlevőket érdeklik.

Ki: Paizs Dóra tréner, coach, kétgyerekes anya lesz a vendégünk, aki Anyacsavar néven tart coaching segítséget anyáknak a család-munka-önmegvalósítás-feltöltődés-idő-pénz összeegyeztetésében.

Kinek: hogy tudjunk csoportként működni, most legfeljebb 20 főt várunk. Az esemény jellege miatt elsősorban azokat, akik

  • örökbefogadás előtt állnak és szeretnének előre tervezni
  • otthon vannak épp a kicsivel, és készülnek a visszatérésre
  • vagy már aktívan zsonglőrködnek a kisgyerek és a munka összeegyeztetésén.

A párok azon tagját várjuk, akik otthon maradnak (vagy több időt töltenek) a gyerekkel. Ez nem feltétlenül az anya 😊

Ez mind nagyon szép, de mi a csuda az a coaching? A coaching olyan beszélgetés, ami segít, hogy a saját válaszodat megtaláld a saját kérdésedre. A coach nem pszichológus, nem munkajogász, nem fogja megmondani a „tutit”, de segít, hogy a saját erőforrásaidat mozgósítsd a megoldásra. Tehát nem egy előadást fogunk hallani, hanem lesz sok egyéni és páros feladat, és persze közös megbeszélés.

Egyéb tudnivalók:

  • Hozhattok kis rágcsálnivalót (a gyerekekre is gondoljatok).
  • Az eseményen fényképek készülhetnek, amik felkerülnek a blogra. Aki nem szeretne szerepelni, a jelentkezésnél jelezze.
  • Tegeződünk, nyitottak vagyunk.
  • Gyerekjátékok nincsenek, ezt ti hozzatok.
  • Az első 20 fő tud jönni, ezért kérem, mindenki jelentkezzen előre gyerek- és felnőttszám megjelölésével a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen. Ha pedig valami közbejönne, mondjátok le.
  • A rendezvény ingyenes, de köszönöm, ha támogatjátok a blog és a rendezvények további működtetését. Erre a helyszínen is lesz mód.

Várlak szeretettel! Jó lesz!

Babaköszöntő, 2018. február

Örökbe4 hozzászólás

Itt a friss Babaköszöntő, bemutatkoznak a közelmúltban örökbefogadó családok. Down-baba harmadik gyerekként, két újszülött nyílt örökbefogadással a Bölcsőtől, roma gyerek a családi tiltakozás ellenére, hatéves kislány vállalása ötven felett. Minden történet más, de mindegyikből lehet tanulni. Szeretettel gratulálok a családoknak!

Kik vagytok? Bertold egy négytagú családba érkezett, két vér szerinti gyermek után harmadik fiúként. Jelenleg Levente 5, Ákos 2 éves, és Bertold is hamarosan betölti az 1-et.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintünk semmiben, bár a környezetünk ezt nem így gondolja. Jó, azért egy Down-szindrómás baba örökbefogadása két öt év alatti gyermek mellé tényleg nem egy szokványos dolog, viszont életünk egyik legjobb döntése.

Ki érkezett? Bertold érkezett nyílt örökbefogadással Budapestről. Kéthetesen került hozzánk. Down-szindrómás, azóta gyönyörűen fejlődik. Van egy kis szívproblémája, de jelenleg szerencsére úgy néz ki, hogy nem lesz szükség beavatkozásra. Végtelenül nyugodt, életvidám, kiegyensúlyozott gyerek, akinek mindene a két nagytestvére.

Mennyit vártatok? Nem sokat, 2-3 hónapot. Kifejezetten Down-szindrómás babát kértünk, értük pedig sajnos nem állnak hosszú sorokban az örökbefogadó szülők.

Mennyit várt a gyerek? Nyíltan fogadtuk örökbe. A várandósság alatt nem derült ki a diagnózis, egy másik házaspár fogadta volna örökbe, ők voltak ott a kezdeteknél, látogatták is az első napokban. A Down-szindróma felmerülésekor döntöttek úgy, hogy ezt a felelősséget nem tudják vállalni. Ekkor értesítettek minket, hogy lenne egy baba, aki családra vár.

Miért Down-babát akartatok? Nekünk lehet vér szerinti gyerekünk. Úgy gondoltuk, hogy egy olyan kisgyereknek is szeretnénk megadni a lehetőséget a családra, akinek erre nélkülünk nagyon kevés esélye lenne. A Down-szindróma nem volt számunkra idegen, a fiainknak sem, és nagyon vágytunk rá, hogy egy ilyen különlegesen fantasztikus gyermeket is felneveljünk.

Miért pont ti? Steinbach Évával álltunk kapcsolatban a Down Alapítványtól, már a folyamat legelejétől. Őt értesítették Bertold szülők nélkül maradásáról, mi pedig érvényes, Down-baba örökbefogadására jogosító papírokkal rendelkeztünk, és hajnalban már indulni is tudtunk a csöppségért.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Inkább az akkor még folyamatban lévő építkezésünkhöz kellett volna pár jó tanács. 🙂 Bertolddal minden gördülékenyen ment és megy azóta is.

A legnagyobb problémátok most: Hogy a karácsonyfa égősorához tartozó vezeték tűnik a legizgalmasabb tárgynak a világon, amit persze kóstolás nélkül nem lehet igazán megismerni… 😀 Viccet félretéve, Bertold családba illesztése teljes mértékben zökkenőmentesen zajlott, gyönyörűen fejlődik, minden iránt érdeklődik, mindig jókedvű, és olyan szeretettel ragaszkodik a család tagjaihoz, ami belőlünk is új dimenziókat váltott ki.

Miről olvasnál szívesen? Sérült gyermekek örökbefogadásáról, hiszen ők a legérdekesebb emberek a világon. → olvasásának folytatása

Én nem voltam ott, amikor születtem

Örökbe1 hozzászólás

Gyerekszáj az örökbefogadásról. Családunkban gyakran előkerül a téma. A komolyabb beszélgetésekből már idéztem, most közlök néhány viccesebb megjegyzést, ahol az örökbefogadás, gyerekvállalás került szóba. Gyerekeim jelenleg 4, 6, 8 évesek, a beszélgetések az elmúlt két évben születtek.

Veronika 7-8 éves barátnői vannak nálunk vendégségben.
A testvéredet örökbe fogadták? – kérdezi az egyik kislány.
Igen – Veronika nekilendül. – Mert ha valaki szül egy gyereket, és nem akarja felnevelni, akkor elviszi egy nevelőszülőhöz, és aki fel akarja nevelni, az örökbe fogadja.
Akkor neki nem az anyukád az igazi anyukája?
De! Ő az igazi anyukája! Nem az az igazi anyuka, aki megszüli, hanem aki felneveli – tart tanfolyamot Veronika.
Az az igazi anyuka, aki felneveli – ismételi el a kislány. – Az anyukám testvérét örökbe fogadták – jelenti be váratlanul.
Az én apukám testvérét is örökbe fogadták – mondja egy másik kislány.
Miért? – lepődöm meg.
Mert a kistestvére túl hamar született utána és meghalt.
Én koraszülött voltam – ecseteli lelkesen Veronika. – Engem sikerült megmenteni, de volt egy ikertestvérem, aki meghalt. Mama háromszor szült, én voltam a középső – tereget ki mindent.
Anya mindig mondja, hogy örökbe akar fogadni még egy gyereket, de én nem akarom – mondja kislány 2. Plafonig ér a penetráció a szobában.
Én akarok egy nővért – ábrándozik kislány 1., akinek húga van.
Azt nem lehet! – utasítja helyre Veronika. – Örökbe fogadni csak nálad kisebb gyereket lehet, és szülni is!
Akarok egy bátyát! – szólal meg kislány 3.
Én akarok egy ikertestvért! – teszi fel a koronát kislány 2.

Karácsonykor mindig felhívjuk a fiúk nevelőszüleit. Este megkérdeztem Veronikát: Neked nem rossz, hogy neked nem tudunk felhívni senkit?
Veronika elnevette magát: Nekem nem kell telefonálnom az anyámnak, ha valamit mondani akarok neki, mert itt van.

→ olvasásának folytatása

Képek a jelmezbálról

Örökbe3 hozzászólás
Vulkáncsalád érkezik

45 felnőtt és 35 gyerek jött el a jelmezbállal egybekötött Örökbe.hu blogszülinapra. De inkább úgy helytálló, hogy eljött a kalóz, a tündér, a dinó, a varázsló, a matróz, a gomba, a katica, a csacsi, a darázs, a zebra, a cica… Én, az olvasók óhaja előtt meghajolva, citromnak öltöztem. A közönségszavazáson a legnépszerűbb a vulkáncsalád, a BKV-sofőr fiú és a citrom volt. 0-76 évesig minden korosztály eljött, különösen erős volt azon apukák mezőnye, akik a feleségük nélkül is eljöttek a gyerekekkel, tiszteljük a bátorságukat, és azon felnőttekét is, akik beöltöztek. Tartottunk ismerkedős játékot, elfújtuk a négy gyertyát a tortákon, én jól szórakoztam. Köszönjük a klassz új helyszínt, örülök, hogy eljöttetek. Gazdagodtunk egy rohamosztagos jelmezzel (az egyik kisfiú ajándéka), és egy partedlivel.

Holnap kihirdetem a következő találkozót.

Négyéves az Örökbe.hu

Örökbe7 hozzászólás

A számok: 436 poszt, havi 15-20 ezer olvasó, 32 találkozó, sok-sok jó élmény és barátság. Az elmúlt évben létrejött egy zárt Facebook-csoportunk, eregettünk sárkányt és néztünk dokumentumfilmeket, és újabb olvasók váltak családdá. Örülök, hogy velem tartotok!

A blogszületésnapot a szombati jelmezbálon fogjuk megünnepelni. Aki szeretne hozzájárulni a blog és a rendezvények fennmaradásához, itt tud olvasni a támogatási lehetőségekről. Köszönöm, ha előfizetéssel vagy adománnyal támogatjátok az oldalt.

A szülinap alkalmából összegyűjtöttem és megválaszoltam azokat a kérdéseket, amelyeket sokan meg szoktatok tőlem kérdezni.

Hányan csináljátok a blogot?

Továbbra is egy ember, én, azaz Mártonffy Zsuzsa.

Mit csináltál korábban?

Gazdasági újságíró voltam 15 évig.

Mivel foglalkozol még?

Az Örökbe.hu mellett én írom a gyerekvédelmi témákkal foglalkozó Gyereksorsok.hu blogot az SOS Gyermekfalvak megbízásából, alkalmanként máshova cikkeket, és főleg a három gyerekemet nevelem.

Reggel 6-kor írod a cikkeket? → olvasásának folytatása

Babaköszöntő, 2018. január

Örökbe4 hozzászólás

Minden örökbefogadó család története más, mindenkinek megvan a maga útja. Öt friss örökbefogadó család mutatkozik be a januári Babaköszöntőben. Fiú-lány ikerpár, lengyel-magyar testvérpár, kisbaba magánutas örökbefogadással, 43 napos bébi és 15 hónap különbséggel érkező lánytesók. Szeretettel gratulálok a családoknak!

Nicknév: Juciék

Kik vagytok: Vidéken élő házaspár vagyunk, 11 éve élünk együtt, 9 éve házasok és nincs vér szerinti gyermekünk.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintem nem vagyunk mások, mint mások. Nagyon szerettünk volna kisbabát és majdnem hét éven keresztül mindent megpróbáltunk, minden követ megmozgattunk, tényleg nem maradt már olyan módszer, amivel ne próbálkoztunk volna, de mégsem jött a baba. Két inszemimáció és két lombik után lelkileg annyira összetörtünk, hogy azt mondtuk, elég! Férjemmel felváltva rángattuk ki egymást a pokolból az évek alatt. Tudom, hogy sokan 6-8-10 lombikra is elmennek, de képtelenek voltunk rá. A sok kudarc, rengeteg megaláztatás…  Először 2014 körül került szóba az örökbefogadás, aztán végül 2016-ban indítottuk el. Maximum abban vagyunk mások, hogy mindenért keményen megdolgoztunk mindig, és ez a gyerekvállalásnál sem volt másképp.

Ki érkezett: Helyesebben kik érkeztek ❤ Titkos örökbefogadással egy fiú-lány ikerpár érkezett hozzánk! A megyei listáról, 2,5 hónaposak, egészségesek. Csodálatosak, tündériek, egyből éreztük, hogy hozzánk tartoznak. Mintha én szültem volna őket 🙂

Mennyit vártatok: legnagyobb ámulatunkra a jogerős határozattól számítva csak 10 hónapot vártunk. Zokogva nyeltem az örömkönnyeimet az utcán, mikor jött ‘A telefon’, de egészen addig, míg haza nem jöttek velünk a babák, nem mertük elhinni, hogy ez tényleg velünk történik. Aztán az egyhónapos próbaidő után nyugodtunk meg teljesen.

Mennyit vártak a gyerekek: néhány hónapot voltak nevelőszülőknél (csodálatos családnál).

Miért pont ők: 0-6 hónapos korosztályt jelöltünk be, nem volt származási kikötésünk, és az egészségügyi résznél is csak a legsúlyosabbakat nem fogadtuk el.

Miért pont mi: jó kérdés, vannak még csodák. Több házaspár közül esett végül ránk a választás. Családi házban élünk rendezett körülmények között és még nem volt gyermekünk. Nem tudunk erről sokkal többet.

A tanács, ami jól jött volna: legyen kész a gyerekszoba, mert pontosan egy hetünk volt az egészet készre csinálni plusz ugye minden mást elintézni. 9 hónap összesűrítve 🙂 Ugyanakkor 7 éve nézegettük vágyakozva a szobácskát és ha kész lett volna, az is nagyon nehéz lett volna. Plusz mi egy baba helyett kettőt kaptunk, úgyhogy így is, úgy is lett volna rohanás.

A legnagyobb problémánk most: szerencsére nincs olyan.

Miről olvasnál: minden érdekel a témában, továbbra is olvassuk a kapcsolódó könyveket, cikkeket.

→ olvasásának folytatása

„Meg kellett mutatnom a közönségnek, ahogy a furgon elviszi az öt gyereket”

Örökbe8 hozzászólás

Különleges dokumentumfilmeket láthattunk a január 13-i Örökbe.hu rendezvényen. Két, gyermekvédelemmel és örökbefogadással foglalkozó rövidfilmet néztünk meg együtt, majd a rendező, Vincze Máté Artur válaszolt a kérdéseinkre. Bemutatom a filmeket, és közlöm a beszélgetés írásos változatát. Az egyik film rövid ideig megtekinthető online.

Vincze Máté Artur 27 éves, 2014-ben diplomázott a Szinház- és Filmművészeti Egyetemen. Jelenleg New Yorkban tanul.

Az Elválasztva (2014) a diplomafilmje. A film azt mutatja be, ahogy öt testvért kiemelnek a vér szerinti családból és nevelőszülőnél helyeznek el. Látjuk, ahogy a gyerekek élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, új felnőtteket, új otthont, új iskolát, óvodát kell megszokniuk. Eközben párhuzamosan ismerkedünk meg a két anya szemszögével, a gyermekeit elvesztő, fiatal, összeomlott vér szerinti anyával, és a tapasztalt, középkorú, a gyereknevelést szívvel-lélekkel vállalt hivatásnak tekintő nevelőanyával. A kamera néhány hónapon át követi a testvéreket, ahogy beilleszkednek, egyre jobban érzik magukat az új környezetben, ugyanakkor egyre csökken annak esélye, hogy visszakerülhessenek a szüleikhez… (A képek az interjú mellett ebből a filmből valók.)

 

A második film címe angolul Little Ones, magyarul talán Lánykor lesz (ennek ihletője Richard Linklater Sráckor című mozija, ami 12 éven át követi két testvér felnövekedését, játékfilm, de valódi gyerekek öregszenek benne). 2014-ben érkezett Magyarországra egy amerikai házaspár, akik három magyar lánytestvért fogadtak örökbe, egy ötéves ikerpárt és hétéves nővérüket. Máté nagy vállalása, hogy egy évtizeden át rendszeresen forgat a családdal, bemutatva a lányok felnövését. Ebből a vetítésre összevágott egy 25 perces anyagot a barátkozásból és az első három év érdekes eseményeiből. Különleges bepillantás volt, hiszen csak hét év múlva lesz nyilvános az anyag, már ha egyáltalán a család akkor beleegyezik a közzétételébe. Emiatt ebből a filmből még részletet sem lehet online publikálni.

A vetítés után beszélgettem Mátéval, és az örökbefogadókból, várakozókból, szakemberekből, felnőtt örökbefogadottakból és érdeklődőkből álló 70 fős közönségnek is sok kérdése volt.

Zs.: Honnan jött az érdeklődésed a gyermekvédelmi témák iránt?

M.: Úgy kezdődött, hogy a nagymamám sokáig feküdt az onkológián, és ott megismertem Juditot, aki nővérként dolgozott már 16 éve. Egyik látogatásomkor mesélte, hogy szeretné ezt a munkát otthagyni, és nevelőszülő lesz. Megtetszett a téma, és kértem, hogy hívjon fel, amint kap értesítést a gyerekek odahelyezéséről. Elég hamar jelentkezett, akkor elmentem hozzá és elkezdtem követni az eseményeket. Ezzel párhuzamosan érkezett az amerikai család Magyarországra, nagyon nehéz helyzetben voltam, mert mind a két téma egyszerre történt az ország különböző részein. A nemzetközi örökbefogadás pedig azért érdekelt, mert Amerikában három nyáron laktam egy családnál, akiknek a gyerekük örökbefogadott volt. Négy évig kutattam a témát, nagyon sok amerikai családdal találkoztam, de természetesen mindenki elutasított. Végül az utolsó pár beleegyezett, hogy filmezzem őket.

Zs.: Hogy sikerült a családok bizalmát megnyerni? Főleg a vér szerinti anyára gondolok, akitől kiemelték a gyerekeket.

M.: Nagyon nehéz és érzékeny folyamat volt. Jómagam sem tudtam, hogy ez történik majd az elválasztás napján. Judit mondta, hogy jön majd valamilyen furgon és azzal elmennek a gyerekekért, nagyon csodálkoztam, hogy addig nem is látta őket. Nekem is sokkoló volt a kamera mögül. Egyedül forgattam mind a két filmet, Ilyenkor én vagyok az operatőr és a hangmérnök is.

Az elválasztásnál nem engedtek be a lakásba, ami nem is gond, mert etikailag kérdéses lett volna. De végig tudtam követni a napjukat Juditéknak. A biológiai anyukával hosszasan beszélgettem a láthatásokon, és sikerült meggyőzni, hogy adjon nekem interjút és ellátogathattam az otthonába. Eleinte nagyon elutasító volt velem szemben, aztán megnyílt.

Zs.: Mivel sikerült rávenned?

M.: Arra gondoltam, ha elmondja a történetét, kerekebb lesz a film, és az emberek megismerhetik a nevelőszülőség másik oldalát, hogy tőle elvették a gyerekeket. Ő is úgy gondolta, hogy ez segíteni fog neki, de azóta sem kapta vissza a gyerekeket.

Zs.: Most megszavaztatom a közönséget: emelje fel a kezét, aki szerint indokolt volt a gyerekek kiemelése a családból! Vagy aki szerint indokolt volt nem visszahelyezni őket! (Öten jelentkeznek a hetven néző közül.) Bennem ott van a kérdés, miért vették el ezeket a gyerekeket.

M.: Ezt nagyon sokan kérdezik tőlem és jogosan. De nem akartam a bürokratikus részében elmélyedni a folyamatnak, én a két anyára szerettem volna fókuszálni, az ő viszonyukra, megmutatni a két oldalt. Nyilván vannak olyan problémák a háttérben, amiket nem tudhattam meg. De alkalmatlannak minősítették a biológiai anyát, hogy öt gyereket neveljen, ez volt a konkrét ok, amiért elvették tőle őket.

Zs.: Én láttam a filmen egy nőt, aki nagyon ki van borulva, de én is az lennék a helyében, aki olyan lakásban lakik, ahol vannak játékok és ruhák, aki elmegy a láthatásra és ott még játszani is tud a gyerekekkel, aki kerek mondatokban fogalmaz. Krisztiánra, a legidősebb fiúra mint nagyon problémás gyerekre hivatkoznak, de én némi irigységgel néztem, ahogy az öt gyerek ül a fotelban és szépen hallgatják a mesét. Van valami, amit nem tudunk, vagy arra akartál utalni, hogy ez egy indokolatlan beavatkozás volt a család életébe? → olvasásának folytatása

Embrióadományozás Magyarországon

Örökbe17 hozzászólás

Rövid áttekintés arról, mikor egy házaspár embrióját egy másik család hordja ki és neveli fel. Nálunk inkább adományozásnak nevezik, a szabályozás is ennek megfelelő, külföldön szokás embrió-örökbefogadásnak is nevezni. Sok közös vonása van az Örökbe.hu blog által taglalt gyermek-örökbefogadással.

A háttér: a lombik-eljárásnál gyakran több petesejtet szívnak le és termékenyítenek meg, mint amennyit be lehet ültetni, és a felesleget lefagyasztják. A felolvasztás, beültetés hatásfoka egyre javul, így az az irány, hogy csak az első lombiknál szívnak le petesejteket, a későbbiekben a fagyasztott embriókat használják, ami kisebb hormonterhelést jelent a nőnek. A jogi szabályozás szerint ma legfeljebb tíz évig őrzi ezeket a meddőségi központ, legkésőbb ekkor döntést kell hoznia a párnak a következő lehetőségek között:

  • beültetés saját célra
  • megsemmisítés
  • adományozás
  • felajánlás kutatási célra.

Ha a tíz év leteltével nem nyilatkozik a pár, az intézetnek meg kell semmisíteni az embriókat.

Ebben a tartályban őrzik a fagyasztott embriókat a Kaáliban Budapesten

Az adományozás anonim, csak IVF centrumnak lehet felajánlani, nem konkrét személynek (rokonnak sem!), és aki adja, nem tudhatja, ki kapta, és hogy született-e gyerek belőle. Pénz nem jár érte. Az adományozók korát, betegségeit és külső jegyeit megtudhatja az elfogadó, más adatot nem. A gyerek sem derítheti ki később, kik a genetikai szerinti szülei. A gyerek minden szempontból vér szerintinek számít. → olvasásának folytatása

Örökbe.hu jelmezbál február 10-én

Örökbe5 hozzászólás

Köszönöm, hogy ennyien eljöttetek a dokumentumfilm-vetítésre (85 felnőtt és 15 gyerek regisztrált, a helyszínen nem tudtam mindenkit megszámolni). Nagyon örülök, hogy hozzászóltatok, kérdeztetek, sütit hoztatok, ismerkedtetek, adománnyal támogattatok. Sajnos nem tudtam mindenkivel megismerkedni, de majd legközelebb! A rendezővel való beszélgetést hamarosan közzéteszem a blogon, és az egyik film is elérhető lesz jelszóval egy hétig a neten. (Ki hagyott ott egy szürke gyerekkardigánt?)

Következő rendezvényünk: farsangi jelmezbál! Ahol azt is megünnepeljük, hogy négyéves az Örökbe.hu blog.

Mikor: 2018. február 10-én szombaton, 16-19 óráig.

Hol: új helyszínen, a Városmajori Katolikus Plébánia rendezvénytermében, Bp. XII. kerület, Ignotus
u. 9. Térkép itt. Ez nem a templomnál van! A Széll Kálmán tértől sétatávolságra. A parkolás ingyenes az utcában, de nem biztos, hogy lesz hely. A házon semmilyen tábla nem utal rá, hogy ez egy plébánia, de csöngessetek be bátran az Iroda gombbal, majd a házkapuban újra. A földszinten leszünk. Köszönet a helyszínért.

Ez az, csak nem lesz ilyen zöld

A gyerekek és a felnőttek is jöhetnek jelmezben (de nem kötelező). Én biztosan beöltözöm.

Kalózcsalád a tavalyi blogfarsangon

Még több kép itt a tavalyi buliról.

Az egyéb feltételek a szokásosak:

  • Hozzatok enni- és innivalót.
  • Az eseményen fényképek készülhetnek, amik felkerülnek a blogra. Aki nem szeretne szerepelni, a jelentkezésnél jelezze.
  • Tegeződünk, nyitottak vagyunk, bátran lehet (de nem kötelező) barátkozni a többiekkel. Lehet, hogy megint játszunk ismerkedős játékokat. De ez sem kötelező.
  • Gyerekjátékok nincsenek, ezt ti hozzatok.
  • Szeretettel várok örökbefogadókat, várakozókat, családtagokat, érdeklődőket és szakembereket, kicsi és nagy gyerekeket. Ott lesz a 9 éves lányom, aki 10-11 évesekkel is szívesen eljátszik, viszünk társast. Örökbefogadás iránt érdeklődő, a témával ismerkedő nagyszülők is jöjjenek, a mienk is ott lesz. Nem baj, ha még sose voltál, ha nincs jelmezed, ha nem vagy örökbefogadó.
  • Az eseményen örökbefogadással kapcsolatos könyvek vásárolhatóak a Színes a világtól.
  • Mindenki jelentkezzen előre gyerek- és felnőttszám megjelölésével a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen.
  • A rendezvény ingyenes, de köszönöm, ha támogatjátok a blog és a rendezvények további működtetését. Erre a helyszínen is lesz mód.

Várlak titeket szeretettel. Jó lesz!