Jól sikerült a balatoni találkozó. Hét család vett részt összesen. (De nem mindegyik engedte fotózni magát.) A szülők a gyerekeiket pancsoltatták, etették, altatták a strand különböző pontjain, de azért tudtunk kicsit beszélgetni is.
Itt egy kis képválogatás, nem csak örökbefogadott gyerekekkel.
Majd lesznek ősszel is találkozók, hamarosan kihirdetem.
Aki nem újszülöttet fogad örökbe a jövőben, az jó eséllyel nevelőszülőktől fogja elhozni. Mire figyeljek? Mit kérdezzek meg? – merül fel a kérdés az örökbefogadókban. Rövid választ: MINDENT.
Megpróbáltam összeszedni, milyen információkat érdemes megszerezni a barátkozásnál. Ezek egy része a későbbi gondozásban lesz hasznos, mások pedig a gyerek múltjának, gyökereinek átadásában. Örültem volna, ha nekem annak idején valaki feleennyit elmond, de pont ezért írom ezt a posztot. A felsoroltak nagy részének elvileg az akta megtekintése és az ismerkedés során ki kell derülnie, de nem árt, ha az örökbefogadó is tudja, mit akar megkérdezni. Lehet, hogy az örökbefogadási tanácsadó, aki felügyeli a barátkozást, korábban se a gyereket, se a nevelőszülőt, se a vér szerinti szülőt nem látta. Lehet, hogy a nevelőszülőnek ez az első örökbeadása, zavarban van, fáj neki az elválás, nem jut minden eszébe. Lehet, hogy az akta adatai elavultak vagy nem teljesek – inkább mindenre kérdezzünk rá a nevelőszülőnél is! Ha 1-2-3 évig nevelgette a gyereket, akkor ő ismeri a legjobban, ne hagyjuk veszni ezt a sok hasznos tudást!
A gyerek fejlettsége
Ma az Olaszországba történő örökbefogadásokba kukucskálunk be. Magyarországról évi 150-200 gyerek kerül külföldi családba, azok, akiknek itthon nem találnak örökbefogadót. Közülük a legtöbben Olaszországba mennek, nagyjából a felük. Általában idősebb, 8-10 éves gyerekekről, gyakran testvérekről van szó. Anna pszichológus, tolmácsként segíti az olasz örökbefogadók és a magyar gyerekek barátkozását. A beszélgetésben bepillantást nyerünk, hogyan zajlik az idősebb gyerekek beilleszkedése egy külföldi családba.
– Mondj pár szót magadról!
– Pszichológia-olasz szalon végeztem. Először egy gyermekotthonban dolgoztam pszichológusként, aztán nevelési tanácsadóban. 2009-ben kerültem kapcsolatba a külföldi örökbefogadásokkal. A barátnőm nevelőszülői hálózatban volt pszichológus, és felhívott, hogy az egyik családból örökbe fogadnak egy kisfiút Olaszországba. Az olasz család nyelvtanárt keresett a 11 éves kisfiú mellé, és őt tanítottam az egy hónapos gondozási idő alatt. Ekkor találkoztam vele, hogy van külföldi örökbefogadás, és ezután az ezt a családot képviselő egyesületnél kezdtem el dolgozni. Három és fél év alatt mintegy harminc család barátkozását segítettem, aztán babát vártam, várandósan már nem lett volna szerencsés dolgozni az örökbefogadókkal, jelenleg épp gyesen vagyok.
– Mivel foglalkozik az egyesület?
– Ez egy olasz civil szervezet, amely képviseli a külföldről örökbefogadó olasz házaspárokat. A házaspárok fizetnek érte, de a lehető legkevesebbet, a legtöbben önkéntesként dolgoznak a szervezetnél, örökbefogadók hozták létre az egyesületet. Hivatalos jogi szinten az országok központi hatóságai közvetítik, engedélyezik az örökbefogadást, de minden házaspárt valamilyen egyesület képvisel itt, aki segíti a barátkozást, figyelemmel kíséri a gondozási idő alatt történteket és segít a hivatalos ügyek lebonyolításában.
– Hogy néz ki az olasz alkalmassági procedúra?
– Nagyon hasonló a magyarhoz: van pszichológiai vizsgálat, környezettanulmány, és kapnak egy hasonló határozatot, életkorra, gyerekszámra és hogy alkalmasak nemzetközi örökbefogadásra. Ezután keresnek egy országot, ahonnan örökbe akarnak fogadni, és jelentkeznek egy azzal az országgal együttműködő egyesülethez. Minden egyesület szervez tanfolyamot a várakozóknak: a miénk olyan alkalmakat is, melyek teret adnak a várakozók és a korábbi örökbefogadó családok találkozásának. Jelenleg három egyesület dolgozik Magyarországgal, közülük a mienk az egyetlen, amely kizárólag itt tevékenykedik.
– Miért akarnak az ügyfeleitek épp Magyarországról örökbe fogadni? olvasásának folytatása
Ma olyan szülőktől idézek, akik roma gyereket fogadtak örökbe. Identitás-nevelés, előítéletek, a környezet reakciói.
“Nekem annyit jelent a lányom roma származása, hogy gyönyörűnek látom. Fekete haja van, fekete szeme, szép bőre. Más identitást viszont nem tudnék bele nevelni, mint ami magam vagyok.”
“Nem foglalkoztam soha korábban a roma kultúrával. Nem tanultam lováriul, nem hallgattam romológiát az egyetemen, nem hallgattam ilyen zenét. Mégis, az örökbefogadásnál egy pillanatig nem volt kérdés, hogy elfogadunk bármilyen származású kisgyereket.”
“A barátaink az örökbefogadás előtt kicsit megütődtek, hogy ha már ilyesmire vállalkozunk, miért épp cigány gyereket akarunk. De mára azt látom, hogy teljesen elfogadták, már nem az örökbefogadott roma gyerekünket veszik ölbe, hanem Rózát.”
“Még nem érte támadás a kisfiamat, azt viszont mindenki elmondja, milyen aranyos kisgyerek. Többnyire azt is hozzáteszik: hogy hasonlít rám.”
“Az örökbefogadás mellett nekünk pluszfeladat a cigány származást is jól kezelni. Az óvodás fiammal már odáig jutottunk, hogy ő cigány néni hasából született. Ha látunk cigány embert, és a gyerekek rákérdeznek, elmondjuk, de erőltetve sincs a téma. Az óvodában tudják, hogy örökbefogadottak és cigány származásúak. Hamarosan elkezdjük vinni őket cigányzenei meg táncos eseményekre.”
“Az óvodában elmondtuk a történetét az óvónőknek, sőt a szülőtársaknak is, egyetlen esetben sült el ez rosszul, és sajnos pont egy pedagógusnál, aki egyértelműen előítéletesen kezelte őt, és ami még szomorúbb, ebben bennünket is cinkostárssá akart tenni. Csoportot váltottunk, a probléma megoldódott.”
“Abban szigorú vagyok, hogy nálunk nem lehet “cigányozni”. Az új bébiszittert is megkérdeztem, van-e gondja a cigányokkal. ”
“Az óvodás kisfiunk tudja magáról, hogy cigány, és erre büszke is. A romaságot egyelőre a sötét bőrrel azonosítja – ha kreol bőrű embert lát, előfordul, hogy megkérdezi, ő cigány-e – , de felismeri a cigány zenét is. Az identitását mindenki maga alakítja ki, mi a saját szerepünket abban látjuk, hogy lehetőségeket biztosítsunk neki megismerni a roma kultúra különböző oldalait, hogy ajtókat nyissunk neki, de azt, hogy belép-e rajtuk, neki kell eldöntenie. Ebből a szempontból másodlagosnak tartom, hogy nincs egységes roma kultúra, hogy sokféle cigány csoport él Magyarországon – majd ha ő el szeretné mélyíteni a roma identitását (ami csak egy lesz az identitását alkotó sok összetevő közül), megkeresi, melyik csoportból származhat.”
“Most én süssem rá a bélyeget erre a gyerekre, hogy ő cigány? Én annyit tudok tenni, hogy előítéletmentes környezetet biztosítok, aztán ha felnő, ő majd eldönti. Nekem fogalmam sincs, hogy kell cigány gyereket nevelni, pedig én is az vagyok.”
Ez a 100. bejegyzés a blogon. Várom gondolataitokat a témáról, szombaton pedig találkozunk a Balatonon!
Ez a könyv hatalmas meglepetést okozott nekem. Egy 1979-es NDK-s ifjúsági regény, magyarul a csíkos könyvek sorozatában jelent meg. (Nagyon fiataloknak: ez kamaszoknak szánt lányregénysorozat volt a szocializmusban.) Nem vártam túl mély gyermekvédelmi tartalmakat. Mint mondom, nagyon meglepődtem, a vártnál sokkal mélyebb, reálisabb és sötétebb olvasmányt kaptam.
Christa Grasmeyer Hármunknak kevés a hely című könyvében egy örökbefogadott kamaszlány mesél. olvasásának folytatása
Igaz történet, de ez nem mentség mindenre!
A The Blind Side (magyarul A szív bajnokai címmel forgalmazták) szirupos hollywoodi alkotás. Egy jómódú, fehér, felső-középosztálybeli amerikai család befogad két kisebb gyermeke mellé egy 18 éves, fekete, utcán élő, hányatott előéletű és mintegy 160 kilós kamaszfiút. Kézbe veszik a sorsát, és a fiúból az amerikai futball csillaga lesz.
A film Michael Oher, amerikaifoci-játékos életét dolgozza fel. Az Oscar-díjas alkotás kedves, vicces, de kissé valószerűtlen. A filmben ráadásul nagyon simán mennek a dolgok, a lelkes tank-anyuka (Sandra Bullock cuki alakítása) minden akadályt elhárít fiacskája elől. Az egyetlen konfliktus a sztoriban, hogy az anya flancos barátnői egy ráncfelvarrás és egy méregdrága designtáska között kicsit neheztelnek az örökbefogadás miatt, de aztán ők is gyorsan bocsánatot kérnek. Semmilyen problémát nem mutatnak a kamaszfiú és a család összecsiszolódása kapcsán. Pedig biztos voltak ilyenek egy addig az utcán, bűnözők és drogosok közt élő, összes holmiját egy nejlonzacskóban hordó kamasz és a csilivili jómódú család között. Még ha mindkét félben maximálisan megvan a jóindulat, akkor is. Az egyik jelenetben az örökanyu felkeresi a gettóban élő, drogfüggő vér szerinti anyukát, és annak nyomorát azzal ábrázolják, hogy ott már csak olyan közepesen ízléses vázák vannak. De igaz a történet (ha minden kis részlet nem is feltétlenül). Nekem kicsit túl sok szó esett az amerikaifociról a filmben, az utalásokat és vicceket meg (angol eredetiben) egyáltalán nem értettem.
A kedvenc jelenetem a filmben, mikor a lakberendező anyuka shoppingolni viszi a fiút, akinek addigi ruhatára két darab 5XL-es pólóból állt, és előadást tart neki, milyen érzésekkel érdemes ruhát venni.
A neten magyarul is megtaláljátok.
Hány éves korban lehet örökbe fogadni?
Összeszedtem a fontos számokat.
Rokoni, házastársi örökbefogadásra mindez nem vonatkozik.
Mindenki figyelt? Akkor jöjjön egy gyakorló feladat. Holnap jelentkezik örökbefogadásra egy 48 éves férj és egy 45 éves feleség. Van egy hároméves gyerekük. Mennyi idős gyereket fogadhatnak örökbe?
Ha most gondolkozol örökbefogadáson, gyere az online Start csoportunkba, ahol minden kérdésre választ kapsz!
Fél éve indult a blog! Egyelőre tart a lendület, nekem sok örömet ad, remélem, az olvasóknak is hasznos. Mint feltűnt, a fenntartható növekedés jegyében átálltam a heti két posztra. Nyári szünet nincs, a kommentelési felület pedig éjjel-nappal várja az olvasókat!
Ennek örömére egy kis véleménykutatás:
Továbbra is lehet javasolni bármilyen témát, bármikor.
Ne felejtsétek a strandos találkozót!
Új sorozat indul a blogon. Szeretném bemutatni az örökbefogadás témájában készült szakdolgozatokat és szerzőiket, hogy a közönség is megismerhesse a leendő szakembereket és ők egymást. Első alanyom Lévai Ágnes Melinda, családterapeuta Nyíregyházáról.
– Milyen képzéshez készült a dolgozat?
– Az ELTÉ-n végeztem idén tanácsadó szakpszichológusként.
– Miről szólt a szakdolgozat?
– Az örökbefogadó anyák kríziseit vizsgáltam: milyen nehézségek érik őket a gyermek érkezése előtt és után.
– Miért választottad ezt a témát?
– Korábban a gyermekvédelemben dolgoztam pszichológusként, és az örökbefogadás kapcsán már akkor is felmerült bennem rengeteg kérdés. Akkor nem állt módomban a rendszer zártsága okán az örökbefogadó anyák utánkövetésére – ez most változni fog -, de nagyon érdekelt, miként élték meg az adoptáció egyes szakaszait. olvasásának folytatása
Ma egy különleges interjúalannyal beszélgetek. H. Margit maga is örökbefogadottként nőtt fel, azóta van egy örökbefogadott gyermeke, majd utána szült is egyet. A visszafogott, mosolygós Margittal a gyerekkoráról, gyermekei különleges érkezéséről, és a sajátos szülő-gyerek viszonyról beszélgettünk.
– Mondj pár szót magadról!
– Egyetemen tanítok, tizenkét éve ismerem a férjemet. Van egy örökbefogadott kisfiam, Ágoston, akinek az érkezése után 9 hónappal megszületett a vér szerinti lányom, Adél. Ők egyszerre fogják kezdeni ősszel az általános iskolát. Most jelentkeztünk egy harmadik gyerekért. Magam is örökbefogadott vagyok.
– Mikor fogadtak örökbe?
– Kicsivel öt éves korom előtt, egy intézetből.
– Vannak emlékeid régebbről?
– Nem. Az első emlékem már az óvodából van, ahova a szüleimnél jártam.
– Milyenek a szüleid?
-Szuperek, nagyon jó a kapcsolatunk, jobb szülőket nem kívánhattam volna magamnak.
– Mennyit tudsz a vér szerinti családodról? olvasásának folytatása
Örökbe.hu 
