Kétéves az Örökbe.hu

Örökbe16 hozzászólás

Köszönöm mindenkinek a támogatást!

Második blogszülinap! Vissza- és előretekintés.

Az egyéves szülinapra összeszedett trendek folytatódtak a második évben is. Néhány szám a második évből:

  • 110 posztot írtam a blogra, így összesen már 300-hoz közelít a számuk.
  • A havi egyedi látogatók száma 12 és 30 ezer között van.
  • A legolvasottabb cikk a Tóth Krisztinával készült interjú volt.
  • Az összes oldalletöltés száma meghaladta az 1,2 milliót, a kommenteké a 15 ezret.
  • 13 találkozót szerveztem eddig az olvasóknak.

Ha a blog cikkeit könyvbe rendeznék, 3-4 vaskos kötetet tenne ki. Akit érdekel az örökbefogadás, az előbb-utóbb megtalálja. Megtisztelő számomra, hogy sokan már úgy jelentkeznek örökbefogadásra, hogy előtte áttanulmányozták az oldalt, tisztában vannak a részletekkel, és látták mások történeteit. Nagy örömömre szolgál, hogy olyan olvasók is vannak, akik soha nem fognak örökbe fogadni, de megfogta őket a téma. Baráti társaság alakult ki az oldal körül, kapcsolatok szövődnek a családok között. Talán kicsit oszlik a téma tabu-jellege, más médiumokban is egyre több szó esik az örökbefogadásról, és javul kicsit az általános ismeretek szintje a témáról. Örülök, ha ehhez én is hozzájárultam.

Köszönöm mindenkinek a figyelmet, aki olvasott, kommentelt, vendégposztot írt, interjút adott, eljött találkozóra vagy másnak ajánlotta a blogot.

Két év után felmerül, hogyan tovább. A blogot egyedül, szabadidőmben írtam, nem állt mögöttem semmilyen szervezet, és eddig egy fillér bevételem nem volt belőle. Ellenben számos kiadással jár a működtetése: a webes költségek, telefonálás, eljutni az interjúkra, ha írok egy könyvről, azt is én veszem meg. És főleg sok-sok időt teszek bele. Egy hosszú interjú elkészítése 8-10 órát is igényel, megtalálni a megfelelő embereket, egyeztetni, odautazni, beszélgetni, megírni, megint egyeztetni. A munka nagy része láthatatlan: az oldal folyamatos menedzselése, szerkesztése, illusztrálása, a kommentek és a Facebook kezelése, a találkozók megszervezése is idő. Igyekszem minden, kommentben feltett kérdésre válaszolni, emellett privát üzenetben is minden nap kapok kérdéseket, ezekre is mindig felelek, amit nem tudok, annak utánanézek. Évi 30-40 találkozóra megyek el a témában, és persze sokat olvasok és beszélgetek. Mindez heti 10-20 óra újságírói, szerkesztői munka, és a visszajelzések szerint sokaknak segít az oldal. Én is örömmel teszem, hisz érdekel a téma, sokat tanulok és nagyszerű embereket ismertem meg.

Így írok. Zsolti fotózott
Így írok. Zsolti fotózott

A második évet betöltve szeretném az olvasók támogatását kérni, hogy továbbra is tartani tudjam ezt a tempót és színvonalat. A támogatás teljesen önkéntes, az oldal továbbra is ingyenesen elérhető marad. Aki szeretne hozzájárulni az oldal további fennmaradáshoz, annak nagyon köszönöm a segítséget. Aki bármilyen okból nem tud, nem akar adományozni, az sem marad ki semmiből, ugyanúgy olvashat, hozzászólhat, kérdezhet, jöhet találkozókra.

Itt írok a támogatási lehetőségekről.

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki támogat.

Hamarosan személyesen is találkozunk az Eötvös 10-ben.

Könyv: A kakas éve

Örökbe53 hozzászólás

Egy sikertelen örökbefogadás krónikája. Tereza Boučková cseh írónő önéletrajzi regénye sokkoló olvasmány minden örökbefogadó vagy erre készülő szülőnek. Örökbefogadós horror, amely a legsötétebb félelmek megvalósulását mutatja be.

A háttér: az írónő és férje a rendszerváltás előtt kicsivel két cigány kisfiút fogadtak örökbe, egyéves korban, intézetből, erősen hospitalizált állapotban, majd nem sokkal később váratlanul született egy vér szerinti kisfiuk is. A kakas éve a család bő egy évét ábrázolja akkor, mikor a fiúk a nagykorúsághoz közelednek, az örökbefogadás menthetetlenül kudarcba fulladt, a családi élet elviselhetetlen.

A kakas éve

A nekünk legérdekesebb történetszál az örökbefogadott fiúkkal kapcsolatos. A könyv azzal indul, hogy a legidősebb fiú, Patrik örökbefogadását közjegyzőnél bontják fel a szülők. A fiú az utcán él, munkát nem keres, bűnözik, még nagykorúságának napján, egyenesen a szülőktől is lopni megy. A segítségére siető hivatalos személyeket hitegeti, de valójában semmiben nem működik együtt. Tojik mindenkire. A második fiú, a 17 éves Lukaš még otthon él, de folyamatosan meglopja a szüleit, testvéreit, kerüli az iskolát, drogozik, a könyv vége felé pedig „felcsinál” egy gyerekkorú lányt. Ennél kisebb dolgokban sem képes alkalmazkodni, bármilyen finomság van otthon, egymaga felfalja az egészet. Ha megszidják, közli, hogy „többet nem csinálom”, de másnap ugyanott folytatja. A szülők tehetetlenül, elfásultan követik a fiúk „kalandjait”, járkálnak a bíróságra, javítóintézetbe, és közben próbálnak normálisan élni. A legkisebb gyerek, a vér szerinti fiú jó tanuló, ő a szobájába zárkózik, és szemlátomást kínos neki az otthoni cirkusz.

→ olvasásának folytatása

Januári blogtalálkozó, gyerekekkel

Örökbe37 hozzászólás

A következő találkozó programja: a gyerekek felügyelet mellett játszanak, a felnőttek beszélgetnek és kávéznak. Ezt most Judit szervezte, köszönjük neki.

Mikor: január 30., szombat délelőtt, 9.30-13.00 óráig

Hol: Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér (Budapest, 1067, Eötvös utca 10. )

Az Oktogon közelében van, jól megközelíthető tömegközlekedéssel és hétvégén autóval is.

eotvos kucko

A gyerekek az Eötvös Kuckóban lesznek, ez egy játszószoba, amelyet gyerekmegőrzésre alakítottak ki az épületben. A kisebbeket készségfejlesztő játékok, dominók, építő- és fajátékok várják, a nagyobbakat fejlesztő és társasjátékok is. A szülők ezalatt a büfében beszélgetnek, de fel is lehet menni a játszószoba közelébe.

A belépődíj gyerekenként 500 Ft, ez nem időalapú, tehát az egész délelőttre szól.

A szülőknek természetesen a belépés nem kerül pénzbe, kötelező fogyasztás nincsen, a büfében lehet üdítőt, kávét, hideg és melegszendvicset, sütit, csokit vásárolni.

A jegyeket a portánál kell megváltani, fent van ellenőrzés. Van ruhatár, a kabátokat és a babakocsikat ott lehet hagyni.

Természetesen lehet hosszabb-rövidebb időre is jönni, és gyerek nélkül is! Minden olvasót szeretettel várok, várakozókat, örökbefogadókat, érdeklődőket.

Várjuk a visszajelzéseket, hogy hány főre számíthatunk!

Frissítés:

A találkozón készülhetnek fényképek, amiket szeretnék feltenni a blogra. Aki ehhez nem járul hozzá, az jelezze! Aki még nem jelentkezett, de jönne, az gyorsan írjon nekem!

Képek a találkozóról itt.

Már lehet tudni a februári találkozó időpontját is: február 20-án, szombat délelőtt a Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpontban (Városligeti fasor) lesz szakmai program, gyógytornász, logopédus, pszichológus és gyógypedagógus szakemberekkel fogunk beszélgetni az örökbefogadott gyerekek fejlődési elmaradásairól és fejlesztési lehetőségeiről. Gyerekfelügyelet is lesz, de még ezt hivatalosan is be fogom jelenteni.

Honnan tudhatom, örökbe fogadtak-e?

Örökbe63 hozzászólás

Vér szerinti vagy örökbefogadott gyerek vagyok-e? Kaptam egy ilyen olvasói kérdést, és ezt a kételyt a neten is megosztják néha már felnőtt emberek.

Összeszedtem néhány jelet, amely gyanakvásra adhat okot:

  • Sosincs szó a terhességről, szülésről, csecsemőkorról a családban.
  • Az erre vonatkozó kérdéseket egy mondatban intézik el a szülők és nem kezdenek el sztorizni.
  • Nincsenek emlékei az első 5-6 évből az illetőnek.
  • Nincsenek csecsemőkori vagy kisgyerekkori fotói.
  • Vagy vannak ilyen fotók, de azokon az első néhány évben nem szerepelnek a családtagok.
  • Rokonok, ismerősök elejtett megjegyzéseket tesznek.
  • A születési anyakönyvi kivonat későbbi évben készült, mint a születés.
  • Az egész család harminc éve Budapesten él, de a gyerek Debrecenben született. (És nincs egy családi sztori a miértről.)
  • A gyerek olyan településen született, ahol nincs kórház (És nincs egy sztori a miértről).
  • A gyerek 10-20 év házasság után született, első gyerekként.
  • Az anya egyedülálló, és sosincs szó az apáról.
  • A szülőknek olyan betegsége van, amely valószínűtlenné teszi a gyerekszülést.
  • Az anya 40-45-50 évvel idősebb a gyereknél, pláne első gyereknél. (Régen a 45 éves körkülönbség még nem volt előírás.)
  • A vércsoportok nem stimmelnek.
  • A gyerek senkire nem hasonlít a családból.

→ olvasásának folytatása

Örökbefogadás az Egyesült Államokban

Örökbe20 hozzászólás

Ma az amerikai rendszert mutatom be madártávlatból. Az USA az örökbefogadásban is nagyhatalom, 2 millió örökbefogadott gyerek él az országban, lakói több gyereket fogadnak örökbe évente, mint a világ összes többi része együttvéve. Dolgozatom írásos forrásokon alapul, akinek személyes tapasztalata van, ossza meg bátran! Az egyes államok szabályozásában nagy különbségek lehetnek, de igyekeztem nagy vonalakban összefoglalni a közös pontokat.

Amerikában az örökbefogadásnak három fő típusa van.

Újszülöttek belföldi örökbefogadása (domestic adoption). Itt a gyermekről (szinte mindig újszülöttről) a vér szerinti szülők mondanak le, és döntik el, hova kerül. Ezzel a módszerrel lehet egészséges kisbabákhoz jutni, akiknek az orvosi, családi hátteréről is megvan minden információ, és értelemszerűen ezzel a megoldással szenvedi el a legkevesebb traumát a gyermek. Közvetíthet ügynökség a felek között (agency adoption), de az örökbefogadók maguk is kereshetnek terhes nőt (private adoption), néhány államban ügyvédek is közvetíthetnek. Itt lehet nézegetni hirdetéseket, ahol a leendő örökbefogadók próbálják szimpatikusan bemutatni magukat. Ismétlem, az örökbeadók válogathatnak, meg is teszik, itt látható egy ügynökség felsorolása az épp várandós szülőanyákról, akik mindenféle elképzelést megfogalmaznak, milyen családot akarnak a gyereknek. (Keresztény családot, fekete családot, katolikus, vidéki, nemdohányzó családot négyévesnél idősebb gyerekkel… olyan családot, akik engedik látogatni a gyereket…)

Örökbefogadásra várakozó házaspárok hirdetései
Örökbefogadásra várakozó házaspárok hirdetései az Adoption.com weboldalon

Évente 18 ezer ilyen örökbefogadás történik, a szám lassan csökkent, négy évtizede még 49 ezer volt. Ez őrült nagy szám, ha leosztjuk Amerika népességével, akkor is arányaiban több mint kétszer annyi újszülöttről mondanak le, mint Magyarországon. Tegyük hozzá, hogy az amerikai iskolák harmadában a szexuális felvilágosítás arra összpontosít, hogy maradjanak szüzek a diákok, az abortuszhoz való hozzáférés sok helyen nehézkes, vagy vallási okokból nem élnek vele. Az örökbeadók többnyire egyedülálló nők, akik vagy nagyon fiatalok (negyedük tinédzser!), vagy már nevelnek egyedül egy vagy több gyereket. Gyakran konzervatív környezetben élnek, amely nem fogadja el a házasságon kívüli gyerekvállalást. A nemi erőszakkal fogant gyerek, a nehéz szociális körülmények illetve a magzat sérültsége is az örökbeadáshoz vezető okok lehetnek.

Az ügyletek több mint fele nyílt örökbefogadás, ahol a felek találkoznak, és gyakran abban is megállapodnak, hogy később hogy fogják tartani a kapcsolatot. Sok szülőanya úgy keres családot, hogy előre kiköti, milyen kapcsolattartást szeretne majd, például hogy évi egy látogatás költségét állják neki az örökbefogadók. De éppen lehet titkos is az ügylet, bár a nyílt örökbefogadás egyre terjed. A terhesség alatti orvosi költségeket gyakran az örökbefogadók fizetik. Államonként változó ideig (pár hétig) a szülőanya visszaléphet az örökbeadás után. Az örökbefogadók családi állapotára nincs megkötés, de a szülőanyák többnyire előnyben részesítik a „nem túl fiatal, nem túl idős” házaspárokat, gyerek nélkül vagy kevés gyerekkel. Az örökbefogadás költsége átlagosan 20-40 ezer dollár (5,5-11 millió forint), de ennél több is lehet, ha egy örökbefogadónak „pechje van”, és több olyan kismama terhesgondozását is kifizeti, aki végül meggondolja magát. Az örökbeadást fontolgató terheseknek a fele hazaviszi a gyereket. A várakozási idő jelentősen függ az elképzelésektől, aki kapott gyereket, az átlagosan két évet várt, de ugye nincs „sor”, nem előrejelezhető a várakozási idő. → olvasásának folytatása

Megbukni az alkalmasságin

Örökbe53 hozzászólás

Kedvelt tévhit: milyen nehéz az örökbefogadási alkalmassági vizsgálat, és mennyien megbuknak. Ezt ma kicsit árnyaljuk.

Frissítés: pirossal jeleztem a 2020-as év törvénymódosításai utáni változásokat.

Az utóbbi években általában 1100-1200 alkalmassági határozatot adtak ki (a házaspárokat egyben számolom), és évi 5-20 személy vagy pár kapott alkalmatlanságot, alig 1-2 százalék. Ez nem hangzik vészesnek, de a kettő között van egy vastag szürke sáv. A Tegyesznél örökbefogadásra jelentkezők 10-20 százaléka magától „lemorzsolódik” még a határozat megszerzése előtt. Közülük van, aki magától rájön, nem neki való az örökbefogadás, vagy olyan gyereket úgyse kap, amilyet elképzelt, a tanfolyam veszi el a kedvét, vagy éppen megijed attól, hogy pszichológus vizsgálja vagy háziorvosi és jövedelemigazolás kell. A csapat másik felének a szakemberek jelzik, hogy nem kellene erőltetni ezt a dolgot, mert jó eséllyel nem kap határozatot. Az örökbefogadás feltételeit itt foglaltam össze. Van néhány helyzet, amit a törvény is kizár (nem cselekvőképes az illető, vagy él állami gondozásban gyereke), de meglepően kevés az eleve kizáró ok, a többit mérlegelik. Kizáró ok az is, ha valaki hazudik az alkalmasságin. Az alkalmassághoz vizsgálják a jelentkező egészségét, személyiségét, lakását, jövedelmét, élethelyzetét, hozzáállását az örökbefogadáshoz, ezek mindegyikén meg is lehet bukni. Ezekben nincs megszabva, hány forinttól/négyzetmétertől lehet örökbe fogadni, a szakemberek értékelésén múlik.

varga_mihaly_15eves_igazgyongy_ami

Ha a Tegyesz javaslata az alkalmasságra nemleges, akkor ezt ismertetni kell a jelentkezővel. Ilyenkor már nem is mehet felkészítő tanfolyamra a páciens. Két lehetősége van:

  • vagy magától kiszáll, visszavonja a kérelmét, ekkor bármikor indíthat újabb eljárást.
  • vagy kéri a javaslat továbbítását a gyámhivatalnak (kormányhivatal). Ekkor a gyámhivatal felülvizsgálhatja az alkalmatlanságot, ehhez újabb szakértőket vonhat be, például pszichológust. Ennek a költsége a jelentkezőt terheli.

→ olvasásának folytatása

„Szeretnénk úgy felnevelni őket, hogy mindhárman egyformán testvérnek érezzék magukat”

Örökbe9 hozzászólás

Három testvér, kis korkülönbséggel, akik közül ketten vér szerinti testvérek. Szilvia és férje, Róbert gyerekei újszülöttként, nyílt örökbefogadással érkeztek. Szilvia mesél a gyors családbővülésről, és a nyüzsgő család mindennapjairól.

– Hogy néz ki a családod?

– Hegedűtanár vagyok, Robival 2007-ben kötöttünk házasságot. Három örökbefogadott gyermekünk van, Ádám öt és fél, Máté három, Eszter másfél éves. Mindhármukat nyílt örökbefogadással fogadtuk örökbe, Ádámot a Bölcső Alapítvány segítségével, Mátét és Esztert, akik vér szerinti testvérek, az Együtt az Életért Egyesületnél.

SZR2

– Milyen út vezetett az örökbefogadásig? 

– Robival mindketten többgyermekes családban nőhettünk fel, így természetes volt, hogy mi is több gyermekre vágytunk. Mivel autoimmun beteg vagyok, arra számítottam, hogy esetleg nehezebb lesz egy kisbaba kihordása, de arra a legrosszabb álmaimban sem gondoltam, hogy már a gyermek megfoganása nehézségekbe fog ütközni. Aztán amikor a házasságkötésünk után egy évvel még mindig nem jelentkezett a baba, elmentem orvoshoz. A kivizsgálás során kaptam egy tüszőrepesztő injekciót, aminek következtében fellángolt a betegségem. Nem tudtam folytatni a kivizsgálásokat, fájtak az izmaim, nehezen mozogtam. A petevezetékek átjárhatósági vizsgálatát a magas vérsüllyedési értékek miatt nem végezték el. Közben teltek a hónapok. A testvéremék is örökbefogadó szülők, ezért lassan mi is elkezdtünk gondolkodni ezen a lehetőségen is. Tudtuk, hogy ha ezt az utat választjuk, elképzelhető, hogy éveket kell majd várnunk. Én 33 éves voltam, amikor összeházasodtunk. Így – bár a reményt, hogy képes leszek valaha szülni, nem adtuk fel – belevágtunk a végtelen hosszúnak tűnő procedúrába.

– Nehéz volt meghozni a döntést?

– Azt a döntést, hogy indítsuk el az örökbefogadási eljárást, nem volt nehéz meghozni, részben azért, mert láttunk a családunkban erre nagyon pozitív példát. A másik az, hogy én mindig is nagyon szerettem a gyerekeket. Maga az a tudat,  hogy egy másik emberpár gyermekét fogom esetleg felnevelni, nem okozott problémát. Saját magam elfogadásával viszont nagyon megküzdöttem. Nehéz volt elengednem azt, hogy a női lét egy nagyon fontos szakaszán nem fogok soha átmenni, nem fogok gyereket várni. Nehézség volt az is, hogy gyakorlatilag soha nem lett kimondva, orvosilag nem lett megállapítva, hogy nem lehet gyermekem. Ezért a remény mindig is ott maradt a levegőben, a hátsó gondolataimban. Éppen ezért már rég benne jártunk az örökbefogadási folyamatban, amikor végre érzelmileg is el tudtam engedni a szülés gondolatát. Ebben segített az is, hogy egy vérvétel kimutatta, hogy a véremben van valami, amitől a baba szívbeteg lehet. Na ez volt az a pont, amikor azt éreztem, ezt már nem szabad tovább erőltetni. Már azzal is veszélyeztetem az egészségemet, hogy egyáltalán összehozzák a babát, emellett még esély van arra is, hogy betegen szülessen. Arról nem is beszélve, hogy ezt a gyereket fel is kellene nevelni, az apa mellett szüksége van egy életerős, a lehetőségekhez képest egészségileg rendben lévő anyára is.

– A férjed is könnyen beleegyezett?

– Hála Istennek Robi ebben a folyamatban mindvégig mellettem állt, az első perctől kezdve elfogadó volt az örökbefogadással kapcsolatban. Sőt, ő szinte még gyorsabban el tudta fogadni ezt a helyzetet, mint én.

– Milyen gyereket kértetek?

– Másfél évesnél fiatalabb, magyar, egészséges, vagy kisebb korrigálható betegséggel született babát kértünk, a neme számunkra mindegy volt.

– Mennyit vártatok? → olvasásának folytatása

13 hátrány, amit az örökbefogadók elszenvednek

Örökbe100 hozzászólás

Különösen az idősebb gyereket örökbefogadók. Megvizsgáltam a magyar családtámogatási rendszert az örökbefogadók szemszögéből. A hazai családpolitika törekvése, hogy a családok vállaljanak minél több gyereket, minél kisebb korkülönbséggel, különösen a középosztálybeli, dolgozó szülők. A juttatásokból az a megközelítés olvasható ki, hogy a gyerek érkezésekor kapnak nagyobb segítséget a szülők, és ahogy nő a gyerek, lépcsőzetesen csökken a támogatás. Az örökbefogadott gyerek után ugyanazok a juttatások járnak, mint az azonos korú vér szerinti után, viszont a törvényalkotók több ponton elfeledkeztek arról, hogy örökbefogadással csecsemőnél idősebb gyerek, vagy épp egyszerre több, különböző korú testvér is érkezhet a családba. Holott pont az idősebb gyerekeknek nehezebb szülőket találni, az ő örökbefogadásukat jobban kellene ösztönözni. Az anyagiak mellett néhány egyéb hátrányt is találtam. (Itt található Angéla összefoglalása az örökbefogadóknak járó juttatásokról.)

Kép-089

→ olvasásának folytatása

„Mi csak Down-szindrómás gyereket akartunk”

Örökbe46 hozzászólás

Némethné Baky Tímea és férje, Ádám két Down-szindrómás gyereket fogadtak örökbe. Samu négy és fél éves, Hanga öt hónapos. Szüleik arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy egy sérült gyerek nemcsak gondot, de rengeteg örömet is jelent. Tímeával arról beszélgettünk, mivel jár egy Downos gyerek nevelése. (Az interjú már máshol is megjelent, de felteszem ide is, hogy az olvasóközönség biztosan megtalálja.)

Hogy jött az örökbefogadás gondolata?

Mikor az első diplomámat szereztem szociális munkás szakon, jött egy lehetőség, hogy dolgozhatok a Down Alapítvány átmeneti otthonában. Soha nem láttam előtte sérült embereket, és az első próbanapomon annyira beleszerettem ebbe a világba, hogy eldöntöttem, sérültekkel szeretnék foglalkozni. Az akkori főnököm később hazavitt egy Down-szindrómás kisfiút, mint nevelőszülő, és akkor elraktároztam magamban, hogy később szeretnék én is egy Downos babát. Mikor megismerkedtem a férjemmel, elterveztük, hogy lesz két vér szerinti gyerekünk, és utána örökbe fogadunk egy Down-szindrómásat. Aztán teltek az évek, nem jött a gyerek, laikusként annyit tudtunk az örökbefogadásról, hogy éveket kell várni, így beadtuk a papírt.

SamuHanga1

Mi fogott meg a Downosokban?

Bementem az első próbanapomon, és akkora szeretettel fogadtak, annyira önzetlenek voltak és őszinték, hogy megfogott ez a világ. Bár én csak felnőttekkel találkoztam, később elvégeztem a gyógypedagógiát is, de azután sem gyerekekkel dolgoztam.

Úgy érezted, hogy rendben van, ha felnőve a te gyereked is ilyen lesz?

Ők is egyéniségek, mind mások, de volt bennük egy plusz, ami nekünk kellett. Mi sokkal könnyebb helyzetben vagyunk, mint aki szülésnél tudja meg, hogy Downos a gyereke. Tisztában voltunk a fejlesztési lehetőségekkel, hogy felnőtt korukban mi várhat rájuk. Sok szülő fél attól, hogy ha meghal, mi lesz a gyerekével. Én eleve felnőttekkel dolgoztam, akiknek nem mindig éltek a szüleik, tehát ez nekem nem félelmetes.

Miben tér el egy Downos baba egy éptől?

Ami az én két gyerekemmel jó tapasztalat: nem kell velük éjszakázni, jól alszanak, nyugodt babák, nem sírósak, nagyon könnyen vigasztalhatóak. Emellett hipotónok, gyengék az izmaik, emiatt később következik be minden. A fiam egyévesen kezdett ülni, 19 hónaposan járni. Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy lassan fejlődik, én úgy fogtam fel, milyen jó, hogy ilyen sokáig pici. Fejlesztésre kell járni, de ha ép gyerekem lenne, akkor is vinném ringatóra vagy babaúszásra. Szakemberhez járunk, tornáztatják, ezeket próbálom ellesni és itthon is csinálni. Ami kívülről látszik, hogy vágott a szemük, kicsit rövid a lábuk, a tarkójuk csapott, az orruk pisze. Középsúlyos értelmi fogyatékosnak tartják őket, de ez is egyénenként változik. → olvasásának folytatása

Mese: A lány, aki nem beszélt

Örökbe73 hozzászólás

Tóth Krisztina író, költő örökbefogadó szülő is, itt a blogon hosszú interjút adott a saját szülői tapasztalatairól. Most írt egy témába vágó mesét.

Tóth K

Ezt rögtön helyesbítem is, mert A lány, aki nem beszélt nem klasszikus örökbefogadós mese, az örökbefogadás szó le sem íródik benne. Bár ez a témája, nem az ilyen típusú könyvek közé illeszkedik. Már sokszor szóba került itt a blogon, hogy a magyarul elérhető mesék általában a szülő szemszögéből mutatják be a történetet, és a „meddő-házaspár-hosszú várakozás után-első gyerekként-újszülöttet fogad örökbe-akiről a vér szerinti anya önként lemondott-és innentől már csak boldogan élni kell” sémát követik. Holott számos család és gyerek története más, a mi családunké is, és a családba érkezéssel nincs is vége még a történetnek.

Nos, Tóth Krisztina a fenti séma szinte összes elemét felborítja.

→ olvasásának folytatása