kiajánlás

„Kire hasonlít ez a gyerek?” „Leginkább a testvérére”

Örökbe61 hozzászólás

Orsolya és Kristóf egy vér szerinti anya két gyermekét fogadták örökbe a Gólyahír Egyesület közvetítésével, mindkettőt újszülöttként. Domonkos ma 9 hónapos, Boróka 2 éves 3 hónapos. A beszélgetésben szó esik roma származásról, kínos kérdésekről és örökbefogadott baba szoptatásáról.

– Milyen volt a közös életetek a gyerekek előtt?

– Gyerekként ismerkedtünk meg, kamaszként már együtt jártunk, húszévesen összeházasodtunk. Ennek már másfél évtizede. Mindig fontos volt, hogy közösen csináljunk dolgokat, zenéltünk zenekarban, énekeltünk kórusban, jártunk együtt focizni, aktív közösségi életet éltünk. És közben vártuk, hogy ebbe a pezsgésbe beleszülessenek a leendő gyerekeink. Mindketten sokan vagyunk testvérek, és nem volt kérdés, hogy szeretnénk gyerekeket.

– Hogy jutottatok el az örökbefogadásig?

– Néhány év várakozás, majd mindenféle vizsgálatok sora után kiderült, hogy csak lombikprogrammal lehet gyerekünk. Belevágtunk többször is, de a beavatkozásokból egyszer sem lett várandósság. Sokat töprengtünk, hogy hogyan tovább. Bíztunk a csodában, titkon reméltük, hogy hátha az élet megoldja ezt a kérdést helyettünk. Az örökbefogadás gondolata többször is felvetődött az évek alatt. Hol egyikünk érezte úgy, hogy az lesz a mi utunk, de akkor épp a másik volt bizonytalan, hol fordítva. 2011 januárjában végül meghoztuk a közös döntést és kértünk időpontot a Tegyesznél, hogy megszerezzük a határozatot. Innentől kezdve felgyorsultak az események.

IMG_2436-Edit Hi-res_cr

– Milyen gyereket kértetek?

– Egyértelmű volt számunkra, hogy újszülött kisbabát szeretnénk. A származással kapcsolatban nem volt kikötésünk.

– Kellett ezen gondolkodni?

→ olvasásának folytatása

Az akta

Örökbe54 hozzászólás

Kódfejtés haladóknak! Ha a gyerek már nem újszülött, akkor az ismerkedés vele – rövid telefonos egyeztetést követően – az akta megtekintésével kezdődik.

Ez a családunk saját története lesz. Aki a mi életünket akarja kukkolni, a Személyes kategóriában találja az erről szóló bejegyzéseket.

Zsolti régi fotói 024
Kisfiunk 8-10 hónapos korában. Az aktában nem ez a kép szerepelt

“Egészséges, 17 hónapos kisfiú, kis szervi problémával” – konferálta be a családgondozó a kisfiunkat a telefonban. Mivel országos listáról érkezett a gyerek, tudni lehetett, hogy a saját megyéjében többen elutasították. → olvasásának folytatása

„Vegyen kutyát, ott lehet pedigrét kérni”

Örökbe185 hozzászólás

A blogon sorra bemutatom a hazai örökbefogadás fő szereplőit. A Fészek Alapítvány a nyílt örökbefogadásokat közvetítő egyik kisebb civil szervezet. Vezetőjével, Budai Ágnessel készítettem interjút. Belemászunk a származási kikötés témájába, szó esik a krízisterhesek segítéséről, és az alapítvány egyéb tevékenységéről. Nem ez volt az első beszélgetésem Ágival, de én is tudtam meg újat az interjú során.

– Igaz az elterjedt nézet, hogy a Fészek Alapítvány csak roma gyerekeket ad örökbe?

– Ez dőreség. Mi gyereket adunk örökbe, etnikai nyilvántartás nélkül. Nem tudjuk, és nem regisztrálhatjuk a gyerek származását. Csak akkor tudhatjuk, ha a vér szerinti szülő a kérdezésünk nélkül ezt kihangsúlyozza.

– Miért jelzik ezt az örökbeadók?

– Mentegetőznek. Azt kérdezik, akkor is örökbe tudjuk-e adni a gyereket, ha ő cigány származású. Nem szeretem a roma szót. Ha az anya ezt hangsúlyozza, akkor továbbadhatjuk ezt az információt, egyébként erre nincs törvényi lehetőség.

– A jelentkezők tehetnek származási kikötést?

– Alkotmányos jogokat sért, ha valaki etnikai kikötést jelöl meg. Persze van, aki megjegyzi ezt a jelentkezési lapon, de mi nem tudjuk garantálni, hogy ezt a kérést figyelembe vesszük.

budai ágnes

– Azért fogadod ezeket a jelentkezéseket is?

– Kapnak is gyereket?

– Igen. Ha az anya nem jelzi, hogy cigány származású, akkor felajánljuk neki a gyereket, és a jelentkező dönti el prekoncepciói alapján, hogy szerinte ez az anya cigány-e. Az apa meg az esetek kilencven százalékában ismeretlen.

– Ha az anya nem nyilatkozott erről, te nem fogod cigánynak minősíteni?

– Nem. Egyrészt, ezt a törvény is tiltja. Másrészt, zsigerileg tiltakozom az ellen, hogy emberek etnikai hovatartozását minősítsem aszerint, hogy én minek gondolom. Harmadrészt nem értek egyet azzal, ha valakinek az örökbefogadásban ilyen kikötései vannak. Az nem gyereket akar, hanem az addig elszenvedett fájdalmaira gyógyírt. Akkor érdemesebb kutyát venni, ott lehet pedigrét kérni. Van olyan család, aki kiköti, hogy egyetemista megtévedt leány gyerekét szeretné, három kiló fölött súllyal, átlagos intelligenciával. Ezek teljesíthetetlen kérések. → olvasásának folytatása

„Apát és anyát kért karácsonyra”

Örökbe49 hozzászólás

Ma egy idősebb gyerek örökbefogadásával ismerkedünk meg. Angéla történetét olvasva felidézhetjük a mondást, hogy minden örökbefogadás mögött két tragédia rejlik. Az örökbefogadó szülőknek egy gyermek elvesztését kellett feldolgozniuk, az ötévesen örökbe fogadott kisfiú előtörténetében pedig intézet, nevelőcsalád és a vér szerinti anya is szerepelt. Angélát már ismerik a blog olvasói, korábban arról mesélt, mit tehetünk, ha a gyermeknek honvágya van. Most elmondja az örökbefogadás teljes történetét.

– Mesélj magadról és a családodról!

– Egyetemi éveinkben ismerkedtünk össze a férjemmel, egymásba szerettünk, összeházasodtunk. Diploma után egy évvel megszületett a kislányunk. Azt gondoltuk, hogy a mi életünk is olyan lesz, mint a mesékben: boldogan élünk, amíg meg nem halunk. Mikor kamaszkorában meghalt a lányunk, minden összeomlott. Az ezt követő éveket az iszonyú fájdalmas gyász feldolgozása töltötte ki. Eközben véletlenül többször terhes lettem, immár negyven fölött, és elvetéltem, ami még hatványozta a fájdalmat.

– Ezt fel lehet dolgozni? Mikor érezted úgy, hogy készen állsz egy újabb gyermekre?

– Akkor, amikor a múlt visszasírása helyett már képesek voltunk a jövőre gondolni, terveket és új életcélokat megfogalmazni. A gyász feldolgozása az életünk átértékelését is hozta. Mindkettőnk számára bizonyos volt, hogy gyermek nélkül az életünk nem lehet teljes, így merült fel az örökbefogadás gondolata. Az ezzel kapcsolatosan elérhető információkat átnéztük, végigbeszéltük férjemmel, majd bejelentkeztünk a Tegyeszhez az „első randira”.

Varga-Vanda

– Miért fogadtatok el idősebb gyereket?

– Féltünk egy újabb tragédiától, ezért mindenképpen egészséges gyermeket akartunk. Ezt később a pszichológusi vizsgálat is megerősítette. Nagyobb gyermeknél ez biztonságosabban megállapítható, mint egy csecsemőnél. De ha egy két évest vállalni tudunk, akkor egy három évest miért nem? És így tovább. Hol húzzuk meg a határt? → olvasásának folytatása

Testvérek

Örökbe14 hozzászólás

A gyermekvédelem egyik alapelve a vér szerinti testvérek együtt tartása. Ez az örökbefogadásnál annyit tesz, ha vér szerinti testvérek egyszerre válnak örökbe adhatóvá, akkor olyan családot keresnek nekik, amely mindkettőt vállalja. A jelentkezésnél arra is rákérdeznek, hány gyereket vállal egy körben az illető, de ez csak testvérekre vonatkozik. Testvérpárt sok jelentkező vállalna, de a gyakorlatban ez ritkán fordul elő, főleg, mert a legtöbben úgy képzelik, hogy az idősebb se legyen több 3 évesnél. Alig néhány sorban álló fogadna el három testvért. 3-4-5 testvér együttes örökbe adása Magyarországon szinte lehetetlen, ilyenkor külföldi szülőket keresnek nekik. Ha ilyet sem találnak, akkor vagy maradnak állami gondozásban, vagy szétválasztják őket, és keresnek külön szülőket, például 2-2 gyereknek. Ugyanez érvényes a kicsit idősebb, 6 év fölötti testvérpárokra. A várakozás alatt igyekeztem sikertelen örökbefogadási történetekkel is megismerkedni. Több olyan esetről hallottam, amikor gyermektelen pár nagy lelkesen 3-4 testvért próbált egyszerre befogadni, és még a próbaidő alatt belátták, hogy túl nagy a terhelés. 

Ha egy gyermeket már örökbe fogadtak, és később születik örökbe adható testvére, akkor megoszlik a gyakorlat. A Tegyesz csak akkor szól, ha az örökbefogadó sorban áll újabb gyerekért. Vagy akkor se. Megyénként eltér. Az alapítványok esetleg akkor is, ha nem is jelentkezett. Persze, közel sem biztos, hogy a döntéshozónak egyáltalán tudomására jut a korábbi örökbe adás. Titkosnál, ha az életadó másik megyében szül, nyíltnál pedig, ha másik alapítványhoz fordul, akkor nem fognak összefutni a szálak. Vagy ha az elsőt titkosan, a másikat nyíltan adja örökbe. Mindenesetre, aki szeretné a gyereke később születendő testvérét is vállalni, az minél előbb szerezzen újabb alkalmasságit, és minden papírra írassa rá, hogy vállalják a vér szerinti testvért, és az első örökbe adást közvetítő szervezetnél is érdeklődjön. 

Török-Bernadett

Egy örökbefogadott gyereknek az anya szó két vagy három jelentéssel bírhat (hisz nevelőanyja is volt esetleg), a “testvér” fogalma még tágasabb: 

– lehetnek vér szerinti testvérei, akik a vér szerinti szülőknél nevelkednek, 

– vér szerinti testvérei, akik nevelőszülőknél vagy intézetben élnek, 

– vér szerint testvérek más örökbefogadó családnál, 

– vér szerinti testvérek, akik már felnőttek, önállóan élnek, 

– élhetett nevelőszülőnél valamennyit a gyerek, és ott együtt nevelkedhetett testvérként más, nem rokon gyerekkel, 

– és az örökbefogadó családban is lehetnek új testvérei, akár a szülők vér szerinti gyerekei, akár örökbefogadottak. (A féltestvéri relációkba már nem is megyek bele.) 

Az örökbefogadott gyermek az új családjába tartozik, az utolsó csoportot kivéve a többiekkel nincs kapcsolata. Viszont, ha kérdez, válaszoljunk neki őszintén. Az örökbefogadás során érdemes a közvetítő szervezetet, alapítványt, vagy ha találkozunk vele, az életadót kikérdezni a gyermek testvéreiről. 

Az örökbefogadott gyereknek felnőve nemcsak szüleit, de vér szerinti testvéreit is joga van megkeresni. 

„Az örökbefogadás is szülői identitás”

Örökbe28 hozzászólás

Beszélgetés Mészáros Krisztina pszichológussal

Mészáros Krisztina az örökbefogadással kapcsolatos segítséget és információkat nyújtó Ágacska Alapítvány szakmai vezetője. A pszichológus szakemberrel a meddőség lelki hátteréről, lombik és örökbefogadás viszonyáról, az örökbefogadott gyermek elfogadásáról és az életadók lelki folyamatairól beszélgettem.

Mensmentis_fotozas_130722k-32 (1)

– Mesélj magadról!

– Klinikai szakpszichológus vagyok, 2003 óta foglalkozom az örökbefogadással, az Ágacska Alapítvány szakmai vezetőjeként. Eredetileg közgazdász a végzettségem, később lettem pszichológus, de ez a terület jobban érdekel. Az örökbefogadás mellett a Mens Mentis endokrinológiai meddőségi központ pszichológusaként dolgozom, ott a meddőség pszichoterápiás kezelésével foglalkozom. Ugyanolyan izgalmasnak érzem a vér szerinti gyerekért való küzdelmet, mint hogy az örökbefogadás felé induljanak el. Egyik irányba sem nyomok senkit, mindkettőt egyformán jónak érzem, és egyformán küzdök érte a pácienseimmel együtt. Ez a kettősség a személyes életemben is megjelenik, van vér szerinti és örökbefogadott gyermekem is, és mindkét utat pozitívnak látom.

– Mivel foglalkozik az Ágacska?

– Az örökbefogadó családokat segítjük. Ennek egyik módja a közösségfejlesztés, önsegítés, itt a családok és az örökbefogadott gyermekek illetve a várakozók egymással kapcsolatot találnak, önkéntes segítőket is képzünk. A másik a professzionális segítő részleg, ahol pszichés segítséget adunk, szülőcsoportok, gyermek pszichodráma, családterápia, egyéni terápia formájában. Konferenciákat, képzéseket szervezünk, örökbefogadásra felkészítő tanfolyamot is tartunk. Összesen évi ezer ember eljön hozzánk. Emellett könyvet is írunk, hogy minél több emberhez eljuttassuk az információkat.

– Sokan küzdenek ma meddőségi problémákkal?

– Nagyon sokan. Ennek az lehet az egyik oka, hogy viszonylag későn kezdik el az emberek a próbálkozást a vér szerinti gyerekért, általában harminc fölött, pedig korábban könnyebb lenne teherbe esni. A meddőségi szakemberek szerint minden a petesejt minőségén múlik, és minél idősebb valaki, annál több probléma merülhet fel.

– Milyen lelki folyamatokkal jár az érintetteknél a meddőség illetve a kezelése?

– Legkésőbb három lombik után mindenki összeomlik. Addig bírják, bár egyre romló lelkiállapotban. Pedig a lombikoknak is vannak tanulságai, hány petesejt termékenyül meg, hány napig maradnak életben az embriók. Orvosi szempontból ez kísérletezgetés, tehát a harmadik-negyedik lombikra már jobb lenne az esély, csak közben lelkileg olyan rossz állapotba kerül az illető, ami megakadályozza a sikert. Sokan már a beültetés után egy héttel azt érzik, hogy ez nem sikerült, védik magukat a csalódás ellen, és ez nem segít a magzatnak, hogy beágyazódjon.

– A lombiknak kitüntetett jelentősége van a meddőségi kezelések között? Más lelkileg, mint az egyéb eljárások? → olvasásának folytatása

Fehéret, feketét, tarkát…

Örökbe16 hozzászólás

Forró téma, de kikerülhetetlen. Magyarországon a várakozási idő tekintetében a döntő szempont, van-e a jelentkezőnek származási kikötése. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, elfogad-e cigány kisgyereket. Egyéb színes bőrű gyerekek oly ritkák a rendszerben, mint a khm, fehér holló. Azonos elvárások esetén mindig sokkal gyorsabban kerül sorra, akinek nincs származási feltétele. Épp ezért a 3-4 éves “átlagos” várakozás nagyon megtévesztő. Aki elfogad roma gyereket, az nagyon sokszor egy éven belül bővítheti a családot, és ilyen esetekben fordul elő néha, hogy már 2-3 hónappal a határozat megszerzése után csörög a telefon. Aki 3-4-5-6 éve vár, az nagy valószínűséggel fehér bőrű gyereket akar, kivételek vannak.

Ma Magyarországon az örökbe fogadni szándékozók 20 százaléka fogad el roma gyereket. Az érintett gyerekek aránya ennél vélhetően nagyobb a rendszerben, erről végképp nincsenek számok.

23

Jogilag érdekes a helyzet. A jelentkezésnél a hivatal elvileg nem kérdezhet rá, milyen származású gyereket óhajt az illető, de aztán van, ahol  mégis megkérdezik. Mindenesetre a papíron van egy “Egyéb megjegyzés” rovat, oda be lehet írni. A megfogalmazás sem evidens. Van, aki “magyar” vagy “magyar származású” gyermeket kér, vagy csak fehér bőrű, szőke hajú babát fogad el, vagy kiköti, “félroma” lehet, de egészen nem. Néha-néha meg kifejezetten roma babát kér valaki, vagy színes bőrű gyereket. De egy papírra bármit le lehet írni.

A Tegyesz hivatalosan csak akkor tekinthet cigánynak egy örökbe adható gyermeket, ha vér szerinti szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy ők is azok. Ilyen nyilatkozat elég ritkán van kéznél, sokszor viszont nem tudni semmit az apáról. Alapítványnál az anyával lehet beszélni, az apa sokszor ott is ismeretlen. De nem biztos, hogy az élete legfájdalmasabb döntése előtt álló nőt szerencsés arról faggatni, ő roma-e és félig vagy mennyire az. Esetleg nem is mondja el az igazságot, nem akarja rontani a gyermek esélyeit. S nem minden roma sötét bőrű, és nem minden sötét bőrű ember roma. Meg ott vannak a keveredések. És egy születésnél szőke baba is besötétedhet később.

Nem könnyű döntések.

A budapesti Tegyesznél és az Ágacska tanfolyamán teljes nyíltsággal kezelték a témát. Mindenki pontosan tudta magáról, neki mi a preferenciája a kérdésben, a tanfolyamon már a bemutatkozáson el kellett mondani, senki nem kapott győzködést vagy dorgálást. Az örökbefogadás egyik alapelve: ki-ki csak olyat vállaljon, amit maradéktalanul el tud fogadni, sőt, a tágabb család és a környezet is. Hisz ez a döntés életre szól.

Még lesz itt szó a származási kérdésről, most csak annyit: olyan önbizalommal kell felvértezni az örökbefogadott gyereket, hogy a csúfolásokat ne vegye fel, aztán majd békén hagyják.

Gyorstalpaló: a találkozás

Örökbe24 hozzászólás

Az ember szépen beadja a jelentkezést, aztán türelmesen vár, vár, esetleg évekig. És egyszer csak cseng a telefon, mikor téli gumit cserél az autón vagy sorban áll a boltban. Van egy ilyen és ilyen kisgyerek, érdekel-e minket? Ha igen, be kell menni a hivatalba, és elolvasni a gyermek aktáját. Ebben szerepel egy leírás, adatokkal, orvosi zárójelentések és fotó is. A jelentkező kap pár nap gondolkodási időt, és ha továbbra is érdekli, meg lehet nézni a gyermeket. Ha a gyerek intézetben él, oda kell menni, és a csoportjában rövid időre megtekinteni. Ha nevelőszülőknél, akkor az otthonában. Hogy a gyerek ne sérüljön, ilyenkor nem mondják meg neki, mi célból jött a pár, esetleg azt se, hogy őhozzá jöttek. Lehet beszélni az igazgatóval vagy a nevelőszülőkkel, újabb információk derülnek ki, majd ismét egy hét gondolkodási időt kapunk. Ha igent mond a jelentkező, akkor a papírok beszerzése után elkezdődhet a barátkozás: hozzászoktatni a kicsit leendő szüleihez.

1

Az örökbefogadók látogatni kezdik a gyereket, egyre jobban bekapcsolódnak az életébe. Ha kicsi a gyerek, akkor fürdetik, etetik, nagyobb gyerkőccel lehet játszani. Aztán idővel már eltávolodnak a lakhelyétől, kiviszik sétálni, esetleg megmutatják neki leendő otthonát. Ha nagyon nagy a fizikai távolság, akkor inkább odaköltöznek a szülők egy időre és tömbösítve barátkoznak. Ha a kicsi elfogadja új szüleit, akkor az örökbefogadók otthonába költözik. Mikor egy hónapja ott él, akkor fogadhatják örökbe, akkor kerül a nevükre és innentől saját gyerekként működik. (A gyakorlatban fél év szokott lenni, mire az összes papír átfut a rendszeren, de a gyerek akkor már ott van, lehet neki örülni.)

Mindez az állami, titkos örökbefogadásokra vonatkozik. A civil szervezeteknél szintén egy telefonhívással kezdődik. Van, ahol már a terhes nővel összeismertetik a jelentkezőt, van, ahol csak a szülés után szólnak. De mindenképp találkozik az örökbefogadó és a vér szerinti szülő, és persze meg kell nézni a kisbabát is a döntéshez. Ha mindenki egyetért, akkor együtt elvonulnak a gyámhivatalba nyilatkozni, haza lehet vinni az újszülöttet, és ilyenkor is van még pár hét próbaidő. Nyílt örökbefogadásnál az életadó is meggondolhatja magát a gyerek hathetes koráig.

Mint látjátok, a folyamatban elég sok ponton lehet nemet mondani. És kell is, ha az ember úgy érzi, nem tudja elfogadni a gyermek egészségi állapotát, történetét, vagy egyszerűen nem szimpatikus neki a gyerkőc. Vagy ha a párból az egyik fél nagy kételyekkel küzd. Ez egy életre szóló döntés.

Gyorstalpaló: a kínálat

Örökbe19 hozzászólás

Axióma: minden örökbefogadás mögött egy tragédia lapul.

Tévhitek:

Az állami gondozott gyerekek örökbe adhatók.

Aki örökbe fogadni akar, bemehet egy intézetbe válogatni a gyerekek között.

Az állami gondozottaknak nem élnek a szüleik.

Mantra: Nem a szülőnek keresnek gyereket, hanem a gyereknek szülőket.

Ma Magyarországon több, mint húszezer gyerek él állami gondozásban. Miért is kell éveket várni az örökbefogadásra? Mert a nagy többségük nem örökbe adható, a szüleik élnek és tartják is velük a kapcsolatot. Csak akkor lesz a gyerek örökbe adható, ha a szülő hat hónapig nem jelentkezik. És örökbe fogadni értelemszerűen csak örökbe adható gyereket lehet. Egyébként a várakozók és az örökbe adható gyerekek száma nagyjából megegyezik (2023: a várakozók kétszer annyian vannak, mint az örökbe fogadható gyerekek), csakhogy a gyerekek nagy része elmúlt három vagy hat éves, míg a legtöbben minél kisebb gyereket szeretnének.

16

Nem lehet elhallgatni, hogy az örökbe adható gyerekek előtörténete, családi háttere mindig szomorú. Mindig. Mélyszegénység, kilátástalanság, hajléktalanság, alkoholizmus, drog, prostitúció, sok gyerek, az anya is intézetben nőtt fel, az anya kiskorú… Nem minden esetben, de gyakran előfordul egy vagy több elem a listából. Néha a család középosztálybeli, és valamilyen magánéleti probléma miatt nem vállalják a gyereket (például nem a férj az apa). Gyakori ebben a körben, hogy az anya esetleg nem veszi észre időben a terhességet, nem jár terhesgondozásra, nem kórházban szül. Lehet, hogy a gyerek eltöltött valamennyi időt intézetben, esetleg élt a vér szerinti családjában is, vagy sikertelen örökbefogadási próbálkozáson esett át, és ezek is megviselhették. “Nálunk az egészséges gyerekek se olyanok, mint odakint” – mondta lakonikusan a családgondozónk.

Ha egy kisgyerek örökbe adhatóvá válik, összeül egy “team” szakemberekből, és megvizsgálják, hogy az adott korú, egészségi állapotú gyereket elfogadó várakozók közül ki lenne a legalkalmasabb a felnevelésére. Ez nem feltétlenül azonos azzal, hogy ki várakozik a legrégebben. Mert a gyereknek keresnek szülőket, nem fordítva. A szóba jövő szülőkről készítenek egy listát, és felajánlják az első helyen állónak. Ha neki nem kell, akkor a sorban következőnek és így tovább. Aki pedig elutasította a gyereket, az szépen vár tovább, amíg megint hívják egy újabb gyerekkel. Van megyei lista meg országos lista, első körben a saját megyéjében próbálnak szülőt találni a kicsinek, ha ez nem sikerül, akkor kerül az országos listára és a máshol lakóknak is kiajánlják. Ha a magyar várakozók elfogytak, akkor külföldre ajánlják ki a gyermeket.

A fentiek az állami rendszerre vonatkoznak, ahol a titkos örökbefogadásokat intézik (ez annyit jelent, hogy a vér szerinti és az örökbefogadó szülő nem ismerik egymást). Ennél kicsit vidámabb az alapítványokon keresztül való örökbefogadás. Ezek a civil szervezetek krízisterhes nőkkel foglalkoznak, segítik őket a várandósság során, eközben listát vezetnek a várakozókról. Ha az anya biztos benne, hogy nem akarja felnevelni a gyerekét, összehozzák egy örökbefogadásra várakozóval, és a szülés után annak javára lemond a gyerekről. Ez a nyílt örökbefogadás, ahol a két fél találkozik. Ily módon csecsemőt lehet örökbe fogadni, aki megússza az állami gondozást és a vele járókat, rögtön családba kerül, a kórházból az új szülők vihetik haza. Ma hét kilenc ilyen alapítvány működik Magyarországon, alkalmassági határozattal lehet náluk jelentkezni, és ők is szűrik a várakozókat. Mindegyiknél külön várólista van, valamint a megyei és az országos listát is külön vezetik.

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre. 

Gyorstalpaló: a kereslet

Örökbe136 hozzászólás

Az első néhány bejegyzésben a téma alapjait foglalom össze, ezeket “Gyorstalpaló” címen találjátok. Utána elmélyedünk a részletekben! Pirossal beírtam a 2020-as törvényváltozások utáni helyzetet. 

Az örökbefogadásig vezet egy út, a párnak általában megvan a maga előtörténete: meddőség, lombikok, műtétek, vetélések, veszteségek. Az lesz jó szülő, aki ezeket feldolgozta, a meddőség tényét elfogadta, és az örökbefogadást nem pótléknak, vészforgatókönyvnek tekinti, hanem teljes értékű megoldásnak tartja.

18

Magyarországon az örökbefogadásra a helyi Tegyesznél (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) kell jelentkezni. Először nyilatkozni kell, milyen gyereket szeretne az illető: életkor, egészségi állapot, nem, vállal-e testvéreket is. Megnézik a lakást, a jövedelmet, van pszichológusi vizsgálat, és a háziorvostól kérnek egészségi igazolást. Első örökbefogadásnál kötelező Ajánlott a 40 órás felkészítő tanfolyam elvégzése, ez 3 vagy 4 napot vesz igénybe, és a Tegyesz mellett az Ágacska Alapítvány is tart ilyet. Itt nem a pelenkázást tanítják, hanem csupa olyan témát, ami nem jön elő egy vér szerinti gyereknél – például, hogy megmondjuk-e a gyereknek, ő örökbefogadott (mindenképpen!). Végül a Tegyesz elküldi a helyi gyámhivatalnak a papírokat, és az állítja ki az alkalmassági határozatot.

Aki idáig eljutott, annak már papírja van róla, hogy alkalmas gyereknevelésre. Hurrá!

Ha megvan a határozat, nincs más dolgunk, mint várakozni. Hogy mennyit, az nagyban függ az igényektől. Az átlag 3-4 év, de lehet pár hónap és van, aki 6-7 éve vár. Nemet bármikor lehet mondani: a várakozás alatt kiszállni, vagy x időre felfüggeszteni a dolgot. Ha felajánlanak egy gyereket, nem kötelező elfogadni, akkor majd később ajánlanak egy másikat. A hosszú várakozási idő alatt sokan tényleg ki is szállnak, megváltozik közben az életük, elválnak, gyerekük születik.

Magyarországon a házaspárokat preferálja a rendszer, az egyedülállók alkalmasságát a családügyi miniszternek kell jóváhagynia, és csak olyan gyereket kaphatnak, akit egy házaspár sem vállalt az országban (mindazonáltal ez nem lehetetlen!) mellett egyedülállók is jelentkezhetnek, de a rendszer a házasokat részesíti előnyben. A gyereknél a szülő legalább 16, legfeljebb 45 évvel lehet idősebb, (3 év feletti gyerek örökbefogadásánál indokolt esetben akár 50 év is lehet a korkülönbség), és a jelentkezőnek legalább 25 évesnek kell lennie. Nem akadály, ha már van gyermek a családban.

A várakozók között a jolly joker a fehér bőrű, egészséges újszülött. Ilyet szinte mindenki elfogadna, így értelemszerűen erre kell legtöbbet várni. Kevesen akarnak három évesnél idősebb gyereket örökbe fogadni, kevesen akarnak beteg gyereket, és lányt többen szeretnének, mint fiút. Nem lehet elhallgatni, hogy Magyarországon a várakozók többsége nem óhajt roma gyereket hazavinni, pláne nem olyat, akinek a külsején ez nagyon szembeötlő. Tehát, minél kevesebb megkötése van az embernek, annál hamarabb sorra kerülhet.

Legközelebb megtudjuk, honnan érkeznek a gyerekek. Kérdezzetek bátran!

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, az összes kérdésedre választ kaphatsz a Start csoportban!