hivatalos

2018-as örökbefogadási statisztika

Örökbe6 hozzászólás

Folytatódnak az elmúlt évek trendjei. Az örökbefogadások száma ebben az évben is magas volt, ám a várakozók száma még nagyobb mértékben nőtt. Kereken ezer örökbefogadás történt, a megelőző évben 1025, a tízes évek közepén viszont 700-800 közt. 2018 szilveszterén 2855 család várakozott örökbefogadásra, tizedük egyedülálló, ez a szám még sose volt ilyen magas.

Kezdjük a végén: a korábbi évekhez képest a növekmény főleg a szakellátásban (állami gondozásban) élő gyerekek ügyeiből származott, ami köszönhető részben a rendszert flottabbá tevő törvénymódosításoknak (kapcsolattartás szabályozásának egyértelműsítése, gyermekvédelmi gyámok bevezetése, gyámhivatali központosítás), de főleg annak, hogy rekordmagas a családjukból kiemelt gyerekek száma is. 2018-ban 5219 hat év alatti gyerek élt a rendszerben, 2010-ben még csak 3353. Több állami gondozottból több lesz örökbeadható. A nyílt és a családon belüli örökbefogadások száma érdemben nem módosult. → olvasásának folytatása

2020 eleje az örökbefogadásokban

Örökbe12 hozzászólás

Két fontos körülmény is kihat az örökbefogadások alakulására mostanság: a kormányhivatal és a koronavírus.

Az első az átlagember számára megfoghatatlanabb: a gyámhivataloktól a kormányhivatalokhoz kerül sok örökbefogadással kapcsolatos jogkör. Egész pontosan: 2020. március 1-től a megyeszékhelyen működő gyámhivatal helyett a megyeszékhely kormányhivatala

  • dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
  • felveszi a vér szerinti szülők nyilatkozatát a titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásról
  • engedélyezi a kötelező gondozásba kihelyezést, az örökbefogadást, dönt az utánkövetésről
  • dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
  • és itt indíthatják el a felnőtt örökbefogadottak a vér szerinti család hivatalos megkeresését.

Az örökbefogadók alkalmassá nyilvánítását továbbra is a járási/kerületi gyámhivatal végzi. További változás, hogy a fellebbezési lehetőség megszűnik, bírósági úton lehet megtámadni a döntéseket (például, ha egy örökbefogadásra jelentkezőt alkalmatlannak nyilvánít a gyámhivatal, vagy ha egy gyereket kiemelnek a családból vagy örökbefogadhatónak nyilvánítanak). Azaz, szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek. Mindez az átfogó közigazgatási reform része, de minket az örökbefogadás érdekel.

Egyébként pár éve, 2013 elején volt egy hasonló nagy átszervezés, akkor kerültek át a járási gyámhivataloktól a megyeszékhelyen működőkhöz a fenti feladatok, és utána az illetékesek nagyon dicsérték, mennyire felgyorsította az örökbefogadásokat.

Mit jelent mindez hosszú távon? Ezt nem lehet tudni még. A mezei örökbefogadók szempontjából nem sok változik, ugyanúgy be kell menni egy hivatalba nyilatkozni, ami jó esetben azonnal, rosszabb esetben pár napon belül kiállítja a határozatot (elvileg 60 nap áll rendelkezésre, de reméljük, ennyire nem fog elnyúlni az eljárás). Egyes híresztelések szerint mindez azt a kormányzati szándékot szolgálja, hogy a házaspárokat tovább preferálják az örökbefogadásban az egyedülálló és meleg jelöltekkel szemben. Ilyen kevés idő alatt ezt nem lehet megállapítani.

Rövid távon viszont okozhat kavarodást, hisz az összes, folyamatban levő ügyet át kell tenni, új embereknek kell beletanulni a feladatba. Az első hírek szerint vannak megyék, ahol nagyon flottul átvették az ügyeket, máshol előfordult 1-2 hét csúszás a kihelyező határozattal.

A blogon számos írás foglalkozik az örökbefogadás hivatalos menetével, ezeket idővel aktualizálni fogom.

A másik körülmény mindenkit érint: a koronavírus és az ellene tett intézkedések (iskolabezárás, karantén). A gyerekvédelmi intézményekben látogatási tilalmat vezettek be, sok megye leállította a team értekezleteket és az ismerkedéseket, a hivatalok korlátozottan működnek, a fél ország otthon van a gyerekével. Viszont a minisztérium útmutatója szerint az újszülött gyerekek örökbefogadását továbbra is segíteni kell. Igen ám, de a civil szervezeteknél sok segítő 60 feletti… És a helyzet napról napra változik, nem is tudjuk, mennyi ideig tart, és megyénként más-más megoldások lehetségesek. Megpróbálom összeszedni, kinek mi várható a közeljövőben: → olvasásának folytatása

Juttatások örökbefogadóknak: változások 2020-tól

Örökbe32 hozzászólás

Jó híreim vannak. 2020 január 1-től kedvezően módosul a nagyobb gyereket örökbefogadó szülők által igénybe vehető pénzbeli ellátások és családtámogatások rendszere. Korábban az idősebb gyerekek örökbefogadói több ponton hátrányt szenvedtek, a módosítások ezt enyhítik. Angéla szedte össze a változásokat. A nem változó juttatásokat ebben a cikkben találjátok: https://orokbe.hu/2017/02/23/juttatasok-orokbefogadoknak-2017/

I. Változások a pénzbeli ellátásokban

I.1. Örökbefogadói díj (öfd) bevezetése

A kétévesnél idősebb gyermeket örökbefogadók korábban csak a gyest tudták igénybe venni (összege bruttó 28.500 forint). 2020. január 1-től azonban bevezetik az örökbefogadói díjat, ami kedvezőbb helyzetbe hozza a nagyobb gyereket örökbefogadókat.

Az örökbefogadói díjra (öfd) való jogosultság feltételei:

  • a gyermek a kihelyezéskor betöltötte a második életévét (ikergyermekek esetén a 3. életévüket); nincs felső életkori korlát, azaz akár egy 17 éves gyerek örökbefogadásánál is jár!
  • az örökbefogadó szülő a gyermeket – 2019. december 31-ét követően – örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette;
  • az örökbefogadó szülő a gyermek nevelésbe vételének napján biztosított és az ezt megelőző két éven belül 365 napon át is biztosított volt.
  • nem jogosult az örökbefogadói díjra a szülő, ha a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában neveli (például nevelőszülőként).

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár.

A további jogosultsági feltételek és az örökbefogadói díj összege megegyeznek a gyed általános szabályaival. (A gyed összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez a felső határ 2020-ban havi 169 050 forint. Személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak belőle.) → olvasásának folytatása

Az örökbefogadás napja

Örökbe7 hozzászólás

Ma arról a napról írok, mikor a friss család másodszor is elmegy a gyámhivatalba, és immár a végleges örökbefogadásról nyilatkoznak. Ez egy kevésbé látványos esemény, hiszen ekkor már túl vannak a „kötelező gondozási időn”, azaz legalább egy hónapja az otthonukban nevelgetik a gyereket, fizikai változás nem történik. De ekkor készül az örökbefogadási határozat, aminek a jogerőssé válásától a bébi hivatalosan is a gyerekük (nem feltétlenül kapják meg aznap a határozatot). Az örökbefogadók ekkor mondják ki az utolsó igent a gyerekre, ekkor nyilatkoznak, hogy örökbe akarják fogadni. Illetve, ekkor van az utolsó lehetőség a visszalépésre, ha az otthon töltött idő alatt úgy látták, mégsem fognak boldogulni együtt. Ha újszülött a baba, akkor már letelt a hat hét, azaz a szülőanya már nem kérheti vissza többet, ott ez egy elég jelentős esemény, de ők valószínűleg a 42. nap estéjén már kibontották a pezsgőt.

Alapvetően ugyanabba a gyámhivatalba kell menni, ahol a kihelyező határozatot megírták, ha ez igen messze van, lehet kérni, hogy az iratokat küldjék át az örökbefogadók lakóhelye szerintibe. Erre nem minden megye hajlandó, és némi időbeli késedelemmel jár.

Update: 2020. március 1-től a megyeszékhely szerinti kormányhivatal az illetékes. 

Rajz: Igazgyöngy Alapítvány

Milyen dokumentumokra lesz szükség?

  • Mindenképpen kell egy környezettanulmány a Tegyesztől, ahol megállapítják, hogy a gyerek
    beilleszkedett a családba, ezt a Tegyesz elküldi a gyámhivatalnak
  • És ha a kötelező gondozásba helyezésnél felsorolt összes irat valamelyik még nem érkezett
    be, akkor azt is kérik. Ha az ott felsorolt kérdések valamelyikéről (gyerek neve, képzelt apa
    neve, utánkövetést kinél kérik) még nem nyilatkozott az örökbefogadó, akkor ez most fog
    megtörténni. → olvasásának folytatása

Az örökbefogadás és a jogi szabályozás

Örökbe1 hozzászólás

Ma azt járom körül, hogy követte Magyarországon az elmúlt két évtizedben az örökbefogadás törvényi háttere a valóságot és a szakmai ajánlásokat. Szokás mindennel elégedetlennek lenni, talán a blogon is hangsúlyosak a negatívumok, pedig az elmúlt húsz évben nagyon sok minden történt a szabályozásban, ami üdvös, s a gyerek vagy az örökbefogadók érdekét szolgálja.

Kiinduló helyzet: a hetvenes, nyolcvanas években nem volt egyöntetű az örökbefogadás szabályozása. Alkalmassági vizsgálat már létezett, de nem volt előírás, hogy mi alapján, így igen különbözőképpen zajlott az egyes megyékben, és nem a jelentkezéskor folytatták le, hanem amikor már megismerte a szülőjelölt a gyereket, netán már ki is helyezték hozzá. Az is nagyon ingadozott, mely gyereket lehet az állami gondozottak közül örökbe adni. Voltak olyan évek, mikor szülői hozzájárulás nélkül a soha nem látogatott gyerekeket sem adhatták végleges családba, és olyanok is, mikor a bekerült gyereket szülői hozzájárulás nélkül, vagy annak hatóság általi pótlásával is örökbe adhatták. A szülők több megyében, több intézetnél is jelentkezhettek, nem volt világos, melyik gyermek kihez kerül, s a törvény mindössze annyit kötött ki, hogy örökbefogadó nagykorú, cselekvőképes, a közügyektől és a szülői felügyelettől nem eltiltott személy lehet. A kilencvenes években ezt a rendszert a nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek megjelenése és a Czeizel-botrány állította kihívások elé, miközben hazánk elfogadta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amivel össze kellett hangolni a hazai gyermekvédelmet. Mindez az örökbefogadásra jelentkezők számának folyamatos növekedése, az örökbefogadások számának csökkenése, majd stagnálása mellett. Lássuk, hogy reagált minderre a szabályozás!

1995

  • Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha a gyerek érdekeivel ellentétes, a közérdeket sérti, vagy haszonszerzéssel jár a felek vagy a közreműködők számára.
  • Külföldre csak örökbefogadóhatóvá nyilvánított intézeti vagy állami nevelt gyereket lehet örökbe adni, és csak ha belföldön nem sikerült családot találni neki.

1997

Megjelent a Gyermekvédelmi törvény.

  • Kimondja, hogy csak az fogadhat örökbe, akinek erre személyisége és körülményei alkalmasak. Az örökbefogadók alkalmasságát a jelentkezéskor (és nem csak a tényleges örökbefogadáskor) kell vizsgálni. Jelentkezni a saját megyei/fővárosi területi gyermekvédelmi szolgálatnál kell, a határozatot a gyámhivatal adja ki. Egységessé váltak az alkalmasság feltételei.
  • Megjelent a felülvizsgálat lehetősége, ha valakit alkalmatlannak talált a gyámhivatal (azelőtt nem volt jogorvoslati lehetőség erre az esetre).
  • A Czeizel-ügy hatására megtiltották a külföldre történő nyílt örökbeadást, ezért nem fogadhatnak a nyílt örökbeadást közvetítő civil szervezetek külföldi állampolgárokat.
  • Kialakult a megye-ország-külföld preferenciasorrend, azaz egy gyereknek először a saját megyéjében, majd az egész országban, s csak utolsó esetben külföldön keresnek szülőket. Létrejött az ehhez szükséges nyilvántartás. (Előzőleg ez is kaotikus volt, a jelentkező a saját megyéjén kívül más megyéknél, sőt intézeteknél is kilincselhetett, ez innentől kizárta a protekció lehetőségét).
  • Egyértelművé tették az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályait. Ha a szülő egy évig nem tart rendszeres kapcsolatot a gyerekével, és körülményeit sem változtatja meg, a gyereket örökbefogadhatóvá nyilvánítják.
  • Az örökbefogadott jogot kap származása megismerésére, a gyámhivatal segítségével megkeresheti vér szerinti szüleit.
  • A jelentkezéskor az örökbefogadóknak nyilatkoznia kell a gyermekre vonatkozó elképzelésükről, az alkalmasságot erre nézve állapítják meg, a határozatnak is tartalmaznia kell, milyen korú, egészségi állapotú gyermek örökbefogadására alkalmas az illető.

Örökbefogadásra várakozók száma: 989. Örökbefogadások száma: 911. → olvasásának folytatása

Bemutatkozó levél, családi önéletrajz

Örökbe13 hozzászólás

Mit írjak a bemutatkozó levélbe? Az örökbefogadáshoz néha szükség lehet egy írásos bemutatkozásra vagy “családi önéletrajzra”, a Baptista Szeretetszolgálat, a Bölcső Alapítvány, a Várva Várt Alapítvány, és egyes megyei Tegyeszek szoktak ilyet kérni a jelentkezéshez. Ennek nincs hivatalos formája, arra szolgál, hogy jobban megismerjék az örökbefogadásra  jelentkezőket. A Tegyesznél csak formalitás, a Bölcsőnél viszont van tét, a levél alapján dől el, kit hívnak be a személyes találkozóra. Nincs univerzális recept, ma azt szedtem össze, én mit írnék bele ebbe a dolgozatba.

fortepan_13736

  • Házaspárnál a megismerkedés története, mióta vannak együtt, mióta akarnak gyereket.
  • Foglalkozásuk, életkörülményeik, lakáskörülmények, hobbi, szabadidő. A Bölcső az iskolai végzettséget, munkahelyet és jövedelmi viszonyokat is szeretné tudni.
  • A saját gyerekkoruk, neveltetésük, ha ide illik. (Pl. nekem is sok testvérem volt, ezért szeretnék nagycsaládot.)
  • Milyen lépéseken estek át, hogy legyen gyerekük. (Mindazonáltal a veszteségeket nem részletezném túl szívbemarkolóan, annyit írnék, hogy 5 év alatt volt 4 sikertelen lombik, de nem írnám le az összes lombik/vetélés/műtét történetét.)
  • Ha már van gyerek: ő honnan érkezett, mennyi idős, hogy nevelik.
  • Egyedülállónál: miért döntött úgy, hogy egyedül vállal gyereket.
  • Miért döntöttek az örökbefogadás mellett?
  • Milyen gyereket szeretnének?
  • Külön érdemes hangsúlyozni mindazt, ami miatt előbb sorra kerülhet az illető (ha vállal cigány gyereket, súlyos egészségi problémás gyereket, 2-3 testvért).
  • Miért az adott szervezethez jelentkeztek? Ha a Baptistákhoz íródik a levél, akkor az egyházhoz, hithez való viszonyt is érdemes megemlíteni.
  • Hogy tervezik nevelni a gyereket, mik a hangsúlyok? Milyen családi értékeket adnának neki át? Hogy képzelik a mindennapokat?
  • Tágabb család hozzáállása, nagyszülők, fognak-e segíteni, várják-e az unokát. (Persze csak akkor írnék erről, ha jót tudok írni.)
  • Ha van olyan tényező, ami kidomborítja, hogy mennyire alkalmas vagyok, azt megemlíteném. (Például, ha van kisgyerekekkel tapasztalatom, ha gyógypedagógus vagyok.)
  • Aláírás kézzel, elérhetőség (lakcím, mail, telefon, ne ezen múljon).

→ olvasásának folytatása

20 ellentmondás a magyar örökbefogadási rendszerben

Örökbe33 hozzászólás

Ma a szabályozás hézagjait gyűjtöttem össze. Tehát nem azokat az eseteket, amikor valaki megszeg egy előírást, hanem ahol maga a rendszer is ellentmondásos, ahol egyik szabály szembemegy a másikkal vagy a józan ésszel.

  1. Az örökbefogadáshoz Magyarországon nem szükséges erkölcsi bizonyítvány.
  2. Ha a szülőanya mond le a gyerekről, és nincs férjnél, nem köteles apát megnevezni. Az esetek igen nagy százalékában ez történik, az örökbeadás a nemzőapa jelenléte, esetleg tudta nélkül zajlik le, pedig lehet, hogy néhány gyereket felnevelt volna az apa.
  3. A gyerekek származását nem lehet nyilvántartani, vélelmezni, de az örökbefogadók a jelentkezésnél kiköthetik, kérnek-e roma gyereket.
  4. A felnőtt örökbefogadott a vér szerinti szülője egészségi adatait kikérheti a gyámhivatalban, de az örökbefogadást megelőző saját egészségügyi adatait nem. Akkor sem, ha tízévesen fogadták örökbe.
  5. Az inkubátorba tett gyereket akkor is örökbe adják, ha az anya férjnél van, kiskorú, vagy külföldi állampolgár, pedig ilyen esetekben nem mondhatna le róla az anya.
  6. A gyámhivatal akkor is alkalmassá nyilváníthatja az örökbefogadásra jelentkezőt, ha a Tegyesz eltanácsolja.
  7. Minél idősebb gyereket fogad örökbe valaki, annál több problémára számíthat, és annál kevesebb juttatás jár neki. A gyerek mellett dolgozó örökbefogadók különösen rosszul járnak.
  8. A hágai egyezmény szerint nem az számít, milyen állampolgár az örökbefogadó, hanem hogy hol él. E logika szerint az itt élő külföldi állampolgárok elvileg ugyanolyan feltételekkel fogadhatnának örökbe, mint a magyarok, de a magyar törvények kizárják őket a nyílt örökbefogadásból. (További csavar, hogy egyes civilek egész a közelmúltig fogadták mégis vegyes házaspárok jelentkezését.)

    Fortepan, 1929
    Fortepan, 1929
  9. → olvasásának folytatása

Kérdezz-felelek a származás megismeréséről

Örökbe28 hozzászólás

Ma örökbefogadottak gyakori kérdéseire felelek, SN olvasónk segítségével. Minden, ami a vér szerinti családtagok hivatalos megkereséséről érdekel! Az alapcikk itt olvasható a gyökérkeresésről, az Örökbefogadottak fórumán pedig lehet sorstársakkal beszélgetni. A keresés előtt és után is ajánlom a Mózeskosár Egyesületben a Felnőtt örökbefogadottak találkozóit.

Hol tudom elindítani a vér szerinti rokonaim megkeresését?

A lakóhelyed szerinti gyámhivatal illetékes, ez a fővárosban a XI. Kerületi Hivatal (újabban a III. kerületi), Pest megyében Szentendre Járási Hivatala, a többi megyében a megyeszékhelyen lévő járási hivatal.

Kiket kereshetek?

Hivatalos úton csak a vér szerinti szülő és a testvér kereshető.

fortepan_9178

Ők is kereshetnek engem?

Vér szerinti szülő nem, a testvér pedig csak abban az esetben, ha őt is örökbe fogadták.

A testvéremet csak a szülőanyán keresztül kereshetem meg?

Nem, a testvér külön is kereshető. Amennyiben a testvér kiskorú, a meghallgatásához a szülei előzetes hozzájárulása szükséges. Előfordulhat, hogy a gyámhatóságnak nincs információja testvérek adatairól, ebben az esetben nyilván csak a vér szerinti szülőn keresztül érhető el a testvér.

Más rokont (nagyszülő, unokatestvér, nagybácsi) kerestethetek? → olvasásának folytatása

12 trend a magyar örökbefogadásban

Örökbe9 hozzászólás

Merre halad a magyarországi örökbefogadás világa? Összeszedtem azokat az irányokat, amelyek az elmúlt években megfigyelhetőek, és várhatóan a jövőben is folytatódnak.

  1. Több a várakozó. A meddőség össznépi probléma, és talán az örökbefogadás társadalmi elfogadottsága is javul. Míg 2012-ben 1600 család várt örökbefogadásra az országban, tavaly már 2200. (2000-ben még csak 1100.)
  2. A gyerekek száma nem csökken. Az évi örökbefogadások száma másfél évtizede nagyjából állandó, 7-850 között mozog (ebben a rokoni és a külföldre irányuló akciók is benne vannak). A fejlett országokban általában az örökbefogadások száma csökken, nálunk nem. Ez az örökbefogadóknak jó hír, a társadalom egésze szempontjából azonban nem. Továbbra is őrületes probléma a szegénység, a szociális háló nem képes segíteni a nehéz helyzetbe került családoknak. Fájó, hogy sok kisgyerek beragad a gyermekvédelmi rendszerbe, akiknek pedig a vér szerinti családba sincs esélye visszakerülni, ám nem, vagy csak késve nyilvánítják őket örökbe fogadhatónak.teddy-1311603_1920
  3. A sor végére tessék! A fentiekből következik az egyre hosszabb várakozás. Ma az országos átlag 4 év, de ez várhatóan nőni fog. A jelentkezők vagy türelemmel tudják felvértezni magukat, vagy tágabb kritériumokat szabnak a vágyott gyerekre. (Az eddigi tapasztalataim szerint egyedül a roma származás elfogadása az, ami lényegesen lerövidíti a várakozást.)
  4. A jogsihoz sem adnak autót. Egyre több olyan várakozó lesz a rendszerben, aki határozatot kap, de gyereket nem fog.
  5. → olvasásának folytatása

2015-ös örökbefogadási statisztikák

Örökbe46 hozzászólás

Az adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kérdéseimre adott válaszaiból vettem, ezt helyenként kiegészítem a Központi Statisztikai Hivatal adataival, saját kalkulációimmal és megjegyzéseimmel.

Az örökbefogadások száma

829 volt. Már körbement a sajtóban, hogy sosem volt ilyen magas az örökbefogadások száma és hurrá. Az alábbi ábrából kiderül, hogy egy évtizede 700-850 között hullámzik az örökbefogadások száma, tehát nem vonnék le nagy következtetéseket abból, hogy 2015-ben történetesen picit emelkedett az előző évhez képest.

stat

Nyílt örökbefogadások közvetítő szervezetek szerint

Alfa Szövetség 6
Gólyahír Egyesület 52
Bölcső Alapítvány 19
Fészek Alapítvány 18
Együtt az Életért Egyesület 2
Várva Várt Alapítvány 4
Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 11
Tegyesz 53
Összesen 165

Nyíltnál két visszakérés volt a hat héten belül.

→ olvasásának folytatása