jog

Az örökbefogadás és a jogi szabályozás

Örökbe1 hozzászólás

Ma azt járom körül, hogy követte Magyarországon az elmúlt két évtizedben az örökbefogadás törvényi háttere a valóságot és a szakmai ajánlásokat. Szokás mindennel elégedetlennek lenni, talán a blogon is hangsúlyosak a negatívumok, pedig az elmúlt húsz évben nagyon sok minden történt a szabályozásban, ami üdvös, s a gyerek vagy az örökbefogadók érdekét szolgálja.

Kiinduló helyzet: a hetvenes, nyolcvanas években nem volt egyöntetű az örökbefogadás szabályozása. Alkalmassági vizsgálat már létezett, de nem volt előírás, hogy mi alapján, így igen különbözőképpen zajlott az egyes megyékben, és nem a jelentkezéskor folytatták le, hanem amikor már megismerte a szülőjelölt a gyereket, netán már ki is helyezték hozzá. Az is nagyon ingadozott, mely gyereket lehet az állami gondozottak közül örökbe adni. Voltak olyan évek, mikor szülői hozzájárulás nélkül a soha nem látogatott gyerekeket sem adhatták végleges családba, és olyanok is, mikor a bekerült gyereket szülői hozzájárulás nélkül, vagy annak hatóság általi pótlásával is örökbe adhatták. A szülők több megyében, több intézetnél is jelentkezhettek, nem volt világos, melyik gyermek kihez kerül, s a törvény mindössze annyit kötött ki, hogy örökbefogadó nagykorú, cselekvőképes, a közügyektől és a szülői felügyelettől nem eltiltott személy lehet. A kilencvenes években ezt a rendszert a nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek megjelenése és a Czeizel-botrány állította kihívások elé, miközben hazánk elfogadta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amivel össze kellett hangolni a hazai gyermekvédelmet. Mindez az örökbefogadásra jelentkezők számának folyamatos növekedése, az örökbefogadások számának csökkenése, majd stagnálása mellett. Lássuk, hogy reagált minderre a szabályozás!

1995

  • Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha a gyerek érdekeivel ellentétes, a közérdeket sérti, vagy haszonszerzéssel jár a felek vagy a közreműködők számára.
  • Külföldre csak örökbefogadóhatóvá nyilvánított intézeti vagy állami nevelt gyereket lehet örökbe adni, és csak ha belföldön nem sikerült családot találni neki.

1997

Megjelent a Gyermekvédelmi törvény.

  • Kimondja, hogy csak az fogadhat örökbe, akinek erre személyisége és körülményei alkalmasak. Az örökbefogadók alkalmasságát a jelentkezéskor (és nem csak a tényleges örökbefogadáskor) kell vizsgálni. Jelentkezni a saját megyei/fővárosi területi gyermekvédelmi szolgálatnál kell, a határozatot a gyámhivatal adja ki. Egységessé váltak az alkalmasság feltételei.
  • Megjelent a felülvizsgálat lehetősége, ha valakit alkalmatlannak talált a gyámhivatal (azelőtt nem volt jogorvoslati lehetőség erre az esetre).
  • A Czeizel-ügy hatására megtiltották a külföldre történő nyílt örökbeadást, ezért nem fogadhatnak a nyílt örökbeadást közvetítő civil szervezetek külföldi állampolgárokat.
  • Kialakult a megye-ország-külföld preferenciasorrend, azaz egy gyereknek először a saját megyéjében, majd az egész országban, s csak utolsó esetben külföldön keresnek szülőket. Létrejött az ehhez szükséges nyilvántartás. (Előzőleg ez is kaotikus volt, a jelentkező a saját megyéjén kívül más megyéknél, sőt intézeteknél is kilincselhetett, ez innentől kizárta a protekció lehetőségét).
  • Egyértelművé tették az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályait. Ha a szülő egy évig nem tart rendszeres kapcsolatot a gyerekével, és körülményeit sem változtatja meg, a gyereket örökbefogadhatóvá nyilvánítják.
  • Az örökbefogadott jogot kap származása megismerésére, a gyámhivatal segítségével megkeresheti vér szerinti szüleit.
  • A jelentkezéskor az örökbefogadóknak nyilatkoznia kell a gyermekre vonatkozó elképzelésükről, az alkalmasságot erre nézve állapítják meg, a határozatnak is tartalmaznia kell, milyen korú, egészségi állapotú gyermek örökbefogadására alkalmas az illető.

Örökbefogadásra várakozók száma: 989. Örökbefogadások száma: 911. → olvasásának folytatása

12 pozitívum a hazai örökbefogadási rendszerben

Örökbe3 hozzászólás

Nemrég írtam egy posztot az örökbefogadási gyakorlat anomáliáiról. Ezek valóban fennállnak, de a magyar rendszernek rengeteg jó vonása is van. Hogy teljes képet kapjunk, ezekből is összeszedtem a legfontosabbakat.

  1. Magyarországon VAN örökbefogadás. Ez az örökbefogadó szülők szempontjából mindenképpen jó hír. Az elképzelésektől függően rövidebb vagy hosszabb időn belül gyereket lehet kapni, szemben a fejlett nyugat-európai országokkal, ahol általában nincs belföldi örökbefogadás, mert kiterjedtebb a szociális háló és nem születnek nem kívánt gyerekek.
  2. Az örökbefogadás ingyenes. A titkos teljesen, a nyílt örökbefogadásnál pár tízezer forint a közvetítői, jelentkezési díj, de ez aprópénz ahhoz képest, hogy Nyugaton 5-10 millió forint egy örökbefogadás költsége. A haszonszerzést az örökbefogadáson törvény is tiltja.
  3. Elsősorban belföldi az örökbefogadás. Az meg már egész szürreálisan kényelmes, hogy alapesetben a saját megyéjéből kap gyereket a várakozó. De ha kell is 300 km-t utazni, ez nem sok ahhoz képest, hogy számos országban csak a drága, komplikált nemzetközi örökbefogadásra van mód, amihez más kontinensre kell repülni. A belföldi örökbefogadás további nagy előnye, hogy a szülő mindent ért, el tudja olvasni az aktát, tud beszélni a nevelőszülővel, a szomszédokkal, a gyerekorvossal. Képzeljük el, ha mindent egy tolmácsnak kéne közvetítenie, és a szülő csak annyit tudna meg, amennyit az elmond. És egy magyar gyerek csak akkor kerül külföldre, ha nincs itthon esélye családot találni, ami a gyereknek is jobb. 
  4. Nincs kényszeradoptálás. Ami még a 20. század második felében is számos fejlett országban létezett. Megvannak a szabályai, mikor lehet örökbe adni egy gyereket. Persze, ezzel nem minden vér szerinti szülő ért egyet, de azért ma elég sokat kell tenni ahhoz, hogy valaki végleg elveszítse a gyerekét. A szülőket informálni kell, mi a következménye, ha nem látogatja a gyereket, van fellebbezési jog.
  5. Az elmúlt húsz évben, a Czeizel-ügy óta nem volt komolyabb örökbefogadási botrány hazánkban. A nagy közvetítő országokat folyamatosan gyerekkereskedelmi, gyerekrablási botrányok rázzák meg, de az USA-ban is tömegesen adtak tovább örökbefogadott gyerekeket. Nyilván senki sem szeretne olyan gyereket, akit elraboltak a szüleitől. Örömteli, hogy ettől itthon nem kell tartani.
  6. → olvasásának folytatása

Az örökbefogadási tanfolyamról

Örökbe40 hozzászólás

2018-tól 40 órásra bővül az örökbefogadók kötelező felkészítő tanfolyama (eddig 21 órás volt). Ma a tanfolyamot járom körül.

A kötelező felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be Magyarországon az örökbefogadóknak. Ma csak az fogadhat örökbe, aki elvégezte. Hiába nevelt fel már több vér szerinti gyereket, hiába neveli nevelőszülőként akár tíz éve az örökbe fogadni kívánt gyereket, a tanfolyam kötelező – sőt akkor is, ha valaki már fogadott örökbe, de még a 2003-es bevezetés előtt. Családon belüli örökbefogadásnál nem kötelező.

Aki valaha elvégezte a tanfolyamot, annak nem kell többet megismételnie, határozathosszabbításnál, újabb gyerek örökbefogadásánál sem. Aki elvégezte a 21 órás tanfolyamot, annak nem kell részt vennie a 40 órás képzésen egy későbbi örökbefogadásnál sem.

2020-tól a felkészítő tanfolyam már nem kötelező és ingyenes, ezzel együtt elvégzése nagyon ajánlott minden várakozónak. 2020-2021-ben nagyon sok megyében nem indult tanfolyam, viszont a tényleges örökbefogadásig ez bepótolható. 

Tanfolyamra az mehet, aki sikeresen megfelelt a pszichológusnál az alkalmassági vizsgálaton. Csak a leendő örökbefogadó szülők vehetnek részt, házaspárnál mindkét félnek el kell végeznie. Egyetlen esetben van döntési lehetőség: ha hivatalosan egyedülálló, valójában kapcsolatban élő ember jelentkezik, az élettársa maga dönthet, megy-e tanfolyamra. (Érdemes, hisz ő is a gyerekkel fog élni.) Néha felmerül olyan kérdés, hogy valaki még nem is jelentkezett az örökbefogadásra, de benézhet-e tanfolyamra – ezt várhatóan nem fogják engedni, mivel az ottani helyzetek, szituációk már egy komoly örökbefogadási szándékra építenek, így, ha valaki még nem köteleződött el, akkor nem tud teljes szívvel részt venni ezekben. (Nekik a nyilvános rendezvények látogatását ajánlom addig is, amíg döntenek, a blogon is közzéteszem a publikus eseményeket.) Tehát a tanfolyamon csupa olyan ember lesz, aki örökbe kíván fogadni. Néha egy-egy megfigyelő (egyetemista, szakdolgozó) jelen van, de ehhez mindig engedélyt kérnek a résztvevőktől. → olvasásának folytatása

20 ellentmondás a magyar örökbefogadási rendszerben

Örökbe33 hozzászólás

Ma a szabályozás hézagjait gyűjtöttem össze. Tehát nem azokat az eseteket, amikor valaki megszeg egy előírást, hanem ahol maga a rendszer is ellentmondásos, ahol egyik szabály szembemegy a másikkal vagy a józan ésszel.

  1. Az örökbefogadáshoz Magyarországon nem szükséges erkölcsi bizonyítvány.
  2. Ha a szülőanya mond le a gyerekről, és nincs férjnél, nem köteles apát megnevezni. Az esetek igen nagy százalékában ez történik, az örökbeadás a nemzőapa jelenléte, esetleg tudta nélkül zajlik le, pedig lehet, hogy néhány gyereket felnevelt volna az apa.
  3. A gyerekek származását nem lehet nyilvántartani, vélelmezni, de az örökbefogadók a jelentkezésnél kiköthetik, kérnek-e roma gyereket.
  4. A felnőtt örökbefogadott a vér szerinti szülője egészségi adatait kikérheti a gyámhivatalban, de az örökbefogadást megelőző saját egészségügyi adatait nem. Akkor sem, ha tízévesen fogadták örökbe.
  5. Az inkubátorba tett gyereket akkor is örökbe adják, ha az anya férjnél van, kiskorú, vagy külföldi állampolgár, pedig ilyen esetekben nem mondhatna le róla az anya.
  6. A gyámhivatal akkor is alkalmassá nyilváníthatja az örökbefogadásra jelentkezőt, ha a Tegyesz eltanácsolja.
  7. Minél idősebb gyereket fogad örökbe valaki, annál több problémára számíthat, és annál kevesebb juttatás jár neki. A gyerek mellett dolgozó örökbefogadók különösen rosszul járnak.
  8. A hágai egyezmény szerint nem az számít, milyen állampolgár az örökbefogadó, hanem hogy hol él. E logika szerint az itt élő külföldi állampolgárok elvileg ugyanolyan feltételekkel fogadhatnának örökbe, mint a magyarok, de a magyar törvények kizárják őket a nyílt örökbefogadásból. (További csavar, hogy egyes civilek egész a közelmúltig fogadták mégis vegyes házaspárok jelentkezését.)

    Fortepan, 1929
    Fortepan, 1929
  9. → olvasásának folytatása

Kérdezz-felelek a származás megismeréséről

Örökbe28 hozzászólás

Ma örökbefogadottak gyakori kérdéseire felelek, SN olvasónk segítségével. Minden, ami a vér szerinti családtagok hivatalos megkereséséről érdekel! Az alapcikk itt olvasható a gyökérkeresésről, az Örökbefogadottak fórumán pedig lehet sorstársakkal beszélgetni. A keresés előtt és után is ajánlom a Mózeskosár Egyesületben a Felnőtt örökbefogadottak találkozóit.

Hol tudom elindítani a vér szerinti rokonaim megkeresését?

A lakóhelyed szerinti gyámhivatal illetékes, ez a fővárosban a XI. Kerületi Hivatal (újabban a III. kerületi), Pest megyében Szentendre Járási Hivatala, a többi megyében a megyeszékhelyen lévő járási hivatal.

Kiket kereshetek?

Hivatalos úton csak a vér szerinti szülő és a testvér kereshető.

fortepan_9178

Ők is kereshetnek engem?

Vér szerinti szülő nem, a testvér pedig csak abban az esetben, ha őt is örökbe fogadták.

A testvéremet csak a szülőanyán keresztül kereshetem meg?

Nem, a testvér külön is kereshető. Amennyiben a testvér kiskorú, a meghallgatásához a szülei előzetes hozzájárulása szükséges. Előfordulhat, hogy a gyámhatóságnak nincs információja testvérek adatairól, ebben az esetben nyilván csak a vér szerinti szülőn keresztül érhető el a testvér.

Más rokont (nagyszülő, unokatestvér, nagybácsi) kerestethetek? → olvasásának folytatása

12 trend a magyar örökbefogadásban

Örökbe9 hozzászólás

Merre halad a magyarországi örökbefogadás világa? Összeszedtem azokat az irányokat, amelyek az elmúlt években megfigyelhetőek, és várhatóan a jövőben is folytatódnak.

  1. Több a várakozó. A meddőség össznépi probléma, és talán az örökbefogadás társadalmi elfogadottsága is javul. Míg 2012-ben 1600 család várt örökbefogadásra az országban, tavaly már 2200. (2000-ben még csak 1100.)
  2. A gyerekek száma nem csökken. Az évi örökbefogadások száma másfél évtizede nagyjából állandó, 7-850 között mozog (ebben a rokoni és a külföldre irányuló akciók is benne vannak). A fejlett országokban általában az örökbefogadások száma csökken, nálunk nem. Ez az örökbefogadóknak jó hír, a társadalom egésze szempontjából azonban nem. Továbbra is őrületes probléma a szegénység, a szociális háló nem képes segíteni a nehéz helyzetbe került családoknak. Fájó, hogy sok kisgyerek beragad a gyermekvédelmi rendszerbe, akiknek pedig a vér szerinti családba sincs esélye visszakerülni, ám nem, vagy csak késve nyilvánítják őket örökbe fogadhatónak.teddy-1311603_1920
  3. A sor végére tessék! A fentiekből következik az egyre hosszabb várakozás. Ma az országos átlag 4 év, de ez várhatóan nőni fog. A jelentkezők vagy türelemmel tudják felvértezni magukat, vagy tágabb kritériumokat szabnak a vágyott gyerekre. (Az eddigi tapasztalataim szerint egyedül a roma származás elfogadása az, ami lényegesen lerövidíti a várakozást.)
  4. A jogsihoz sem adnak autót. Egyre több olyan várakozó lesz a rendszerben, aki határozatot kap, de gyereket nem fog.
  5. → olvasásának folytatása

Juttatások örökbefogadóknak – 2017

Örökbe59 hozzászólás

A korábbi cikk aktualizált változata, Angéla írása. Köszönjük a munkáját!

Két alapelv:

  1. Mindig ugyanaz jár, ami egy azonos korú vér szerinti gyerek után járna (kivéve háromévesnél idősebb gyerek után járó örökbefogadói gyermekgondozást segítő ellátás, lásd II.3. pontnál írtak).
  2. A juttatások a gondozásba vétel napjától járnak, azaz amikor hazavitte a szülő a gyereket (és nem az örökbefogadás anyakönyvezésétől, kivéve anyasági támogatás (lásd II.1. pontnál írtak).

baby-444950_1920

I. Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások

I.1. Csecsemőgondozási díj (CSED)

A Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) elnevezése 2015. január 1-től csecsemőgondozási díjra változott.

Mikor? A gondozásba vétel napjától legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve ha a koraszülött gyermeket szülés után koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák. Ilyen esetben a szülési szabadság igénybe nem vett részét a gyermek megszületését követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Kinek? Főszabály szerint az örökbefogadó anyát illeti meg. (Speciális esetben, pl. anya betegsége vagy egyedülálló örökbefogadó apa esetén az apát is megilleti.) A jogosultsághoz szükséges előzetes (két éven belüli) biztosítási idő főszabály szerint 365 nap.

Mennyi? A CSED összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, havonta utólag folyósítják, személyi jövedelemadót vonnak belőle.

Hol? A foglalkoztatónál kell igényelni, illetve önfoglalkoztatóknak (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) a székhely szerint illetékes kormányhivatalnál.

A gyermek részéről szükséges igazolások: TAJ kártya, a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata, örökbefogadási szándékkal történő gondozásba vételről/örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat.

Meddig? Visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni.

Kinek nem? Nem jár a CSED

– a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja,

– ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve: nevelőszülőség – ellenében munkát végez.

Részletes szabályok:

http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallalas_tamogatasa/csecsemogondozasi_dij

 

I.2. Gyermekgondozási díj (GYED)

Mikor? A gondozásba vétel napjától, ha a csecsemő már betöltötte a 169. napot (ezt megelőzően CSED igényelhető, ez esetben pedig annak lejártától), de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig (ikergyermekek esetében további egy évig) jár.

Kinek? Az örökbefogadó anya vagy az örökbefogadó apa is igénybe veheti. A jogosultsághoz szükséges előzetes (két éven belüli) biztosítási idő 365 nap.

Mennyi? A GYED összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez a felső határ 2017-ben 178.500 forint. Személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak belőle.

Hol?

  • a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely
  • egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes kormányhivatal.

A gyermek részéről szükséges igazolások: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a TAJ kártya, örökbefogadási szándékkal történő gondozásba vételről vagy örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat.

Meddig? Visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni.

Kinek nem? Nem jár GYED a biztosítottnak

– ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat.

(2016. január 1-jétől a gyed mellett időkorlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ezen túlmenően pedig megszűnt az un. 60 napos „várakoztatási szabály” is!)

Részletes szabályok:

http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallalas_tamogatasa/gyermekgondozasi_dij

I.3. Gyermekápolási táppénz (GYÁP)

Kinek? A szülőnek jár, ha a gyermeke betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni. A 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek esetén jár, a 12‐18 év közti beteg gyermek ápolása esetén pedig méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.

A jogosultsági feltételek megegyeznek a normál, szülőt megillető táppénz jogosultsági feltételeivel.

Mennyi? A táppénzes napok száma a gyermekek korához kötve került meghatározásra:

  • az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén korlátozás nélkül jár;
  • 1- 3 éves kor között gyermekenként 84 naptári nap;
  • 3-6 éves kor között mindkét szülőnek egyenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap;
  • 6-12 éves kor között évenként és mindkét szülőnek egyenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Részletes szabályok:

http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallalas_tamogatasa/gyap

Ha a szülő ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra illetve gyermekgondozást segítő ellátásra és táppénzre is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozást segítő ellátás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre jogosult.

 

I.4. „GYED extra”

2014-ben bevezetésre került, hogy ha több különböző korú gyermek is van a háztartásban, és azok közül legalább egy 2013. december 31-ét követően született, akkor egyidejűleg több ellátás is folyósítható a szülő részére.

A témával, a felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan az OEP több részletes tájékoztatásot tett közzé a honlapján:

http://www.oep.hu/virtualis_rovat/gyed_extra_banner/gyed_kisokos.html

http://www.oep.hu/virtualis_rovat/gyed_extra_banner/2016_januar_1_gyed_extra_szabalyvaltozas.html

father-445095_1920

II. Alanyi jogon járó családtámogatási ellátások

II.1. Anyasági támogatás

Mikor? Akkor jogosult rá az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték.

Mennyi? Összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (64.125 forint), ikergyermekek esetén 300 százalékával (85.550 forint). → olvasásának folytatása

A vér szerinti apa jogai örökbeadásnál

Örökbe18 hozzászólás

Az örökbefogadott gyerekek nagy részénél a vér szerinti apa ismeretlen. Ma ennek a jogi hátterét járom körül. Visszakérheti, visszakaphatja egy később felbukkanó vér szerinti apa az örökbefogadott gyereket?

Főleg azzal az esettel foglalkozom, mikor a vér szerinti szülők hozzájárulnak a gyerek nyílt vagy titkos örökbefogadásához, általában újszülöttnél, ahogy a köznyelv tartja, „lemondanak” róla.

  1. Mikor kell a vér szerinti apának is beleegyeznie az örökbeadásba?

Ha a szülőanya házas (vagy az volt a fogamzáskor), a gyereket csak akkor lehet örökbe adni, ha a férj is hozzájárul ehhez – függetlenül attól, hogy ki a gyerek vér szerinti apja.

Ha a szülőanya nem házas, az örökbeadásnál nyilatkozhat úgy, hogy nem kívánja megnevezni az apát. Ekkor az apát nem keresi a gyámhivatal, a gyereket örökbe adják.

 

Ha a szülők nem élnek házasságban, akkor is megteheti a vér szerinti apa, hogy apasági nyilatkozattal elismeri a gyereket, ebben az esetben az ő hozzájárulása is kell az örökbefogadáshoz.

Ha viszont a szülőanya megnevezi az apát, és az apa az apaságot elismeri, de nem mond le a gyerekről (nem járul hozzá az örökbefogadáshoz), akkor nem jöhet létre az örökbefogadás.

A hazai örökbeadások nagy részében nem jegyeznek be apát.

Nagyon sokszor valóban az az oka az örökbeadásnak, hogy az apa nem vállalja a felelősséget, nem akarja a gyereket, már a terhesség alatt kilép a kapcsolatból, és az anya nem tudja egyedül felnevelni. Előfordulnak viszont olyan esetek is, mikor a szülők élettársak, esetleg több közös gyereket is nevelnek, sőt az apa is elkíséri a gyámhivatalba az anyát. A közvetítő civil szervezetek gyakran ilyen esetben is lebeszélik az apát az apaság elismeréséről, hogy „ne kelljen még egy papírral vacakolni”.

  1. Visszakérheti az apa a gyereket a hat hét alatt?

→ olvasásának folytatása

Változás egyedülálló várakozóknak

Örökbe77 hozzászólás

Nemrég történt egy változás a magyar örökbefogadási gyakorlatban, ami a titkos örökbefogadásokat és az egyedülállókat érinti.

Eddig, ha egy gyermeknek szülőket kerestek, előbb a saját megyéjében ajánlották ki a szóba jövő házaspároknak, aztán a megyében élő egyedülállóknak. Ha nem sikerült, akkor a gyerek felkerült az országos listára, ahol már az egész országban élők közül kerestek neki szülőket.

Mostantól, ha a megyében élő házaspárok nem vállalják a kicsit, akkor először az országos listán szereplő házaspároknak kell felajánlani, és ha az egész országban nincs olyan házaspár, aki vállalja, akkor kerülhet sor a megyében élő egyedülállóra, majd ezután jönnek az egész országból az egyedülállók. Ez a minisztérium friss állásfoglalása, amit több megyei Tegyesz már alkalmazni is kezdett, és sok helyen erről értesítették is a várakozó egyedülállókat. Rendelet még nem született róla.

baby-carriage-798775_1920

Mit jelent ez a változás? A következőkre lehet számítani, ha az új rendszert valóban így fogják alkalmazni: → olvasásának folytatása

A férjem külföldi

Örökbe25 hozzászólás

A feleség magyar, a férj külföldi állampolgár (de lehet fordítva is), Magyarországon élnek, és szeretnének örökbe fogadni. Nem nagy, de létező csoport, ma az ő lehetőségeiket járom körül.

Magyarország csatlakozott a hágai egyezményhez, amely szerint akkor nemzetközi egy örökbefogadás, ha a gyerek utána más országban fog élni, és erre csak akkor kerülhet sor, ha belföldön nem sikerült szülőket találni neki. Tehát nem az a döntő, milyen állampolgárok a szülők, hanem hol élnek. Ebből következően a Magyarországon élő magyar feleség és dodekanisztáni állampolgárságú férj jogosult nálunk belföldi eljárás keretében örökbe fogadni (sőt, egy itt élő dodekanisztáni pár is). Egy Svédországban élő magyar viszont nemzetközi jelentkezőnek számít, és a drágább, bonyolultabb nemzetközi örökbefogadással kaphat csak Magyarországról gyereket, olyat, akinek itthon nem találtak szülőt. A Gyermekvédelmi törvény viszont kimondja, hogy a nyílt örökbefogadást közvetítő civilek külföldi állampolgárokat nem fogadhatnak (ez a Czeizel-ügy hozadéka, mikor húsz éve amerikai párok a rendszert megkerülve fogadtak örökbe magyar újszülötteket). Ennek dacára az elmúlt évekig néhány civil fogadott vegyes házaspárokat. → olvasásának folytatása