jog

Változás egyedülálló várakozóknak

Örökbe77 hozzászólás

Nemrég történt egy változás a magyar örökbefogadási gyakorlatban, ami a titkos örökbefogadásokat és az egyedülállókat érinti.

Eddig, ha egy gyermeknek szülőket kerestek, előbb a saját megyéjében ajánlották ki a szóba jövő házaspároknak, aztán a megyében élő egyedülállóknak. Ha nem sikerült, akkor a gyerek felkerült az országos listára, ahol már az egész országban élők közül kerestek neki szülőket.

Mostantól, ha a megyében élő házaspárok nem vállalják a kicsit, akkor először az országos listán szereplő házaspároknak kell felajánlani, és ha az egész országban nincs olyan házaspár, aki vállalja, akkor kerülhet sor a megyében élő egyedülállóra, majd ezután jönnek az egész országból az egyedülállók. Ez a minisztérium friss állásfoglalása, amit több megyei Tegyesz már alkalmazni is kezdett, és sok helyen erről értesítették is a várakozó egyedülállókat. Rendelet még nem született róla.

baby-carriage-798775_1920

Mit jelent ez a változás? A következőkre lehet számítani, ha az új rendszert valóban így fogják alkalmazni: → olvasásának folytatása

A férjem külföldi

Örökbe25 hozzászólás

A feleség magyar, a férj külföldi állampolgár (de lehet fordítva is), Magyarországon élnek, és szeretnének örökbe fogadni. Nem nagy, de létező csoport, ma az ő lehetőségeiket járom körül.

Magyarország csatlakozott a hágai egyezményhez, amely szerint akkor nemzetközi egy örökbefogadás, ha a gyerek utána más országban fog élni, és erre csak akkor kerülhet sor, ha belföldön nem sikerült szülőket találni neki. Tehát nem az a döntő, milyen állampolgárok a szülők, hanem hol élnek. Ebből következően a Magyarországon élő magyar feleség és dodekanisztáni állampolgárságú férj jogosult nálunk belföldi eljárás keretében örökbe fogadni (sőt, egy itt élő dodekanisztáni pár is). Egy Svédországban élő magyar viszont nemzetközi jelentkezőnek számít, és a drágább, bonyolultabb nemzetközi örökbefogadással kaphat csak Magyarországról gyereket, olyat, akinek itthon nem találtak szülőt. A Gyermekvédelmi törvény viszont kimondja, hogy a nyílt örökbefogadást közvetítő civilek külföldi állampolgárokat nem fogadhatnak (ez a Czeizel-ügy hozadéka, mikor húsz éve amerikai párok a rendszert megkerülve fogadtak örökbe magyar újszülötteket). Ennek dacára az elmúlt évekig néhány civil fogadott vegyes házaspárokat. → olvasásának folytatása

Igazságos a 45 éves korhatár?

Örökbe82 hozzászólás

Magyarországon az örökbefogadás szabályai szerint a fiatalabb szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél. Ez a korhatár sok vitát vált ki, időnként örökbefogadók felvetik, hogy miért van szükség erre a megkötésre, és igazságos-e. Ma ezt vesézem. Illetve, arra nem lesz válasz, hogy igazságos-e, de megnézzük, hogy alakul a szülési esély 45 felett és mi a helyzet más országokban.

Az örökbefogadást szabályozó korhatárokról itt írtam: https://orokbe.hu/2014/07/28/hany-eves-korig-lehet-orokbe-fogadni/. A legtöbb fejtörést a 45 éves limit okozza. Házaspároknál elég, ha az egyik fél belefér a korkülönbségbe, napra nézik. Eltérni ettől csak rokoni örökbefogadásnál lehet (ez is oka lehet, hogy páran hamis apasági nyilatkozattal próbálják meg kicselezni a szabályozást), vagy ha egyszerre több testvért fogad örökbe valaki, akik közül a legidősebb még belefér a 45 évbe.

Mit mond a biológia? “45 felett is szülnek gyereket a nők” – hangzik a korhatárt ellenzők egyik érve. Ha egy-egy híresség idősebb korban szül gyereket, a hír körbemegy a bulvársajtóban (Fehér Anna színésznő például 53 évesen lett anya), de ez inkább kuriózum. A statisztikai adatok szerint Magyarországon 2013-ban 106 gyereket szültek a 45 és 49 év közötti anyák, és 4-et az 50 feletti anyák – 88689 gyerekből. Azaz a gyerekek egy ezreléke születik meg 45 feletti anyáktól. Arról nem szól a statisztika, ebből mennyi volt spontán teherbeesés, és mennyi “rásegített”, és első vagy sokadik gyerekként érkeztek-e a családba a bébik.

Fotó: Fortepan, Németh Tamás
Fotó: Fortepan, Németh Tamás adománya

→ olvasásának folytatása

Nagy nap a gyámhivatalban

Örökbe78 hozzászólás

Köszönöm a kedves támogatásokat! Ma arról a napról írok, amikor lehet menni a gyámhivatalba aláírni a papírokat, hogy hazavihetjük a gyereket. (2020. március 1. után már a megyeszékhely kormányhivatalába kell menni.) Titkos örökbefogadásnál befejeződött a barátkozás, nyíltnál pedig a szülőanya lemond a gyermekről. Ez a cikk csak sorvezető, a közvetítő szervezet fog segíteni, hogy mire kell figyelni a hivatalban. Titkos örökbefogadásnál lehet, hogy csak az örökbefogadók mennek a hivatalba, de előfordulhat, hogy ott van a gyám és az örökbefogadási tanácsadó is. Nyílt örökbefogadásnál jelen van a lemondó szülő, és jelen lehet a közvetítő szervezet képviselője is, ha a felek ebben egyetértenek. Bizonyos esetekben ez az egyetlen alkalom, mikor az örökbeadó és örökbefogadó találkozik.

Ez még nem a tényleges örökbefogadás, csak az azt megelőző “kötelező gondozásba kihelyezés” kezdete. Azaz, amikor haza lehet vinni a gyereket – a gyakorlatban többnyire aznap vagy másnap, rajta van a határozaton. Ez legalább egy hónapos, ezalatt már a családjában neveli az örökbefogadó a gyermeket, de közben meggondolhatja magát, illetve (titkos és nyílt lemondásnál, újszülött esetén) a vér szerinti szülő is visszaléphet még.

Sok örökbefogadó kérdezte, milyen papírok kellenek erre az alkalomra, és tudnak-e előre készülni.

A következő dokumentumokat kérhetik:

  • a jogerős(!) alkalmassági határozat másolata (legyen rápecsételve, hogy jogerős)
  • ha hosszabbították, a hosszabbításé is
  • a tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány
  • friss háziorvosi igazolás az örökbefogadóról
  • friss születési és házassági anyakönyvi kivonatok az örökbefogadóktól
  • friss jövedelemigazolás az örökbefogadók munkahelyétől
  • egy hónapnál nem régebbi környezettanulmány az örökbefogadó lakásáról
  • igazolás a gyerek egészségi állapotáról, újszülöttnél ezt a kórház adja ki (a szülőanya viszi)
  • nyíltnál: a gyerek születési anyakönyi kivonata (a szülőanya viszi)
  • és persze személyazonosságot igazoló iratok.

Ez soknak hangzik, de nem kell minden esetben mindenkinek mindet benyújtani. Más kell a nyíltnál, más a titkosnál, néhány irat elvileg csak a tényleges örökbefogadáshoz szükséges, de van olyan hivatal, ahol már a kihelyezéshez bekérik ezeket is. Titkosnál általában a Tegyesz elküldi az iratokat a gyámhivatalnak. Az anyakönyvi kivonatokat le tudják tölteni egy elektronikus felületről a hivatalok, már ha fel van oda töltve az illetőé, ez még nem minden esetben történt meg. Meg kell kérdezni a konkrét hivataltól, mire van ténylegesen szükség. Ebből sajnos az is következik, hogy nem igazán lehet előre készülni, legalábbis hónapokra nem, már tudni kell, hogy milyen típusú ügy lesz és melyik gyámhivatalban.

Ha a nagy napon nincs meg minden irat, akkor az is lehetséges, hogy a gyámhivatal bekéri ezeket, és a kihelyezés csak akkor indul, ha minden papír összeállt. A gyakorlatban általában az utolsó napokban rohangálnak az örökbefogadók, hogy a gyámhivatal után ténylegesen hazavihessék a gyereket. Ami sokat lendít az ügyön: ha nyilatkozattételre már úgy mennek, hogy a Tegyesz készített friss környezettanulmányt. Ha ez nincs meg, akkor a gyámhivatal majd kivonul ellenőrizni a lakást.

palfi_eniko_6_eves_igazgyongy_ami

A kihelyezésnél rögtön nyilatkozni kell néhány fontos kérdésben: → olvasásának folytatása

Megbukni az alkalmasságin

Örökbe47 hozzászólás

Kedvelt tévhit: milyen nehéz az örökbefogadási alkalmassági vizsgálat, és mennyien megbuknak. Ezt ma kicsit árnyaljuk.

Frissítés: pirossal jeleztem a 2020-as év törvénymódosításai utáni változásokat.

Az utóbbi években általában 1100-1200 alkalmassági határozatot adtak ki (a házaspárokat egyben számolom), és évi 5-20 személy vagy pár kapott alkalmatlanságot, alig 1-2 százalék. Ez nem hangzik vészesnek, de a kettő között van egy vastag szürke sáv. A Tegyesznél örökbefogadásra jelentkezők 10-20 százaléka magától „lemorzsolódik” még a határozat megszerzése előtt. Közülük van, aki magától rájön, nem neki való az örökbefogadás, vagy olyan gyereket úgyse kap, amilyet elképzelt, a tanfolyam veszi el a kedvét, vagy éppen megijed attól, hogy pszichológus vizsgálja vagy háziorvosi és jövedelemigazolás kell. A csapat másik felének a szakemberek jelzik, hogy nem kellene erőltetni ezt a dolgot, mert jó eséllyel nem kap határozatot. Az örökbefogadás feltételeit itt foglaltam össze. Van néhány helyzet, amit a törvény is kizár (nem cselekvőképes az illető, vagy él állami gondozásban gyereke), de meglepően kevés az eleve kizáró ok, a többit mérlegelik. Kizáró ok az is, ha valaki hazudik az alkalmasságin. Az alkalmassághoz vizsgálják a jelentkező egészségét, személyiségét, lakását, jövedelmét, élethelyzetét, hozzáállását az örökbefogadáshoz, ezek mindegyikén meg is lehet bukni. Ezekben nincs megszabva, hány forinttól/négyzetmétertől lehet örökbe fogadni, a szakemberek értékelésén múlik.

varga_mihaly_15eves_igazgyongy_ami

Ha a Tegyesz javaslata az alkalmasságra nemleges, akkor ezt ismertetni kell a jelentkezővel. Ilyenkor már nem is mehet felkészítő tanfolyamra a páciens. Két lehetősége van:

  • vagy magától kiszáll, visszavonja a kérelmét, ekkor bármikor indíthat újabb eljárást.
  • vagy kéri a javaslat továbbítását a gyámhivatalnak (kormányhivatal). Ekkor a gyámhivatal felülvizsgálhatja az alkalmatlanságot, ehhez újabb szakértőket vonhat be, például pszichológust. Ennek a költsége a jelentkezőt terheli.

→ olvasásának folytatása

13 hátrány, amit az örökbefogadók elszenvednek

Örökbe100 hozzászólás

Különösen az idősebb gyereket örökbefogadók. Megvizsgáltam a magyar családtámogatási rendszert az örökbefogadók szemszögéből. A hazai családpolitika törekvése, hogy a családok vállaljanak minél több gyereket, minél kisebb korkülönbséggel, különösen a középosztálybeli, dolgozó szülők. A juttatásokból az a megközelítés olvasható ki, hogy a gyerek érkezésekor kapnak nagyobb segítséget a szülők, és ahogy nő a gyerek, lépcsőzetesen csökken a támogatás. Az örökbefogadott gyerek után ugyanazok a juttatások járnak, mint az azonos korú vér szerinti után, viszont a törvényalkotók több ponton elfeledkeztek arról, hogy örökbefogadással csecsemőnél idősebb gyerek, vagy épp egyszerre több, különböző korú testvér is érkezhet a családba. Holott pont az idősebb gyerekeknek nehezebb szülőket találni, az ő örökbefogadásukat jobban kellene ösztönözni. Az anyagiak mellett néhány egyéb hátrányt is találtam. (Itt található Angéla összefoglalása az örökbefogadóknak járó juttatásokról.)

Kép-089

→ olvasásának folytatása

Örökbe lehet fogadni a menekült gyerekeket?

Örökbe9 hozzászólás

Rövid válasz: nem. Ezt a kérdést sokan feltették az elmúlt hetekben, sajtóhírekben pedig néha felmerült, hogy lelkes segítők örökbe fogadnák a megismert, megkedvelt gyerekeket. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Ez most egy jogi értekezés lesz, amihez sokat nyaggattam a téma szakembereit.

Az elmúlt 2-3 évben nem volt példa Magyarországon menekült gyerek örökbefogadására (valószínűleg régebben sem, de ezt nem sikerült kiderítenem).

A családdal érkező gyerekeknél ez fel sem merül, a kísérő nélkül érkező kiskorúak 95 százaléka pedig 14 évnél idősebb fiú, és nagy részük afgán. Közülük is nagyon kevés kap menedékjogot Magyarországon, sokan továbbállnak, megszöknek Nyugat felé. Újabb tendencia, hogy ennél kicsit fiatalabb gyerekek is érkeznek, de nem kisbabák.

Fotó: Tuba Zoltán, Index

A menedékjogot kapott gyerekeket a magyar gyermekvédelmi rendszerben (otthonokban) helyezik el. Örökbe adni viszont csak olyan gyereket lehet, akit már nincs esély visszailleszteni a családjába. Ez nagyon nehezen tisztázható egy menekült gyereknél, hogy hol vannak, élnek-e a szülei. → olvasásának folytatása

Czeizel Endre és az örökbefogadás

Örökbe62 hozzászólás

Két hete hunyt el Czeizel Endre orvos, genetikus, akinek bírósági eljárással végződött amerikai örökbeadási ügye mellett kevésbé ismert, hogy a kilencvenes évek elején egy sikeres és törvényes hazai örökbefogadási programot is működtetett. Ma ezeket foglalom össze. Új megállapításaim nem lesznek, az ügyben a bírósági eljárással kapcsolatos tudósításokra illetve Czeizel nyilatkozataira támaszkodom. Czeizel az utóbbi időben majdnem minden interjúban szóba hozta az örökbefogadási pert, a haláláról szóló híradások is megemlítették. Egy egész könyvet is írt róla (Czeizel Endre: A Czeizel-ügy, 2004, Galenus Kiadó, ahol külön nem jelzem, ott ebből idézek majd), illetve az idén megjelent róla szóló riportkönyvben is külön fejezet foglalkozik az örökbeadási botránnyal (M. Kiss Csaba: Czeizel Endre – Két életem, egy halálom, 2015, XXI. Század Kiadó). Úgy gondolom, tisztességesebb pontosan leírni a történteket – amennyire ez rekonstruálható –, mint abban a hitben hagyni az átlagos újságolvasót, hogy „Czeizelnek valami örökbefogadási botránya volt.”

A posztban a következő témákkal fogok foglalkozni:

  • a Czeizel által vezetett legális dajkaanya-program
  • A legális örökbeadási program (amit a bíróság sem kifogásolt)
  • azok a nemzetközi örökbefogadások, amik a bírósági eljárásba kerültek
  • és a kilencvenes évek törvényi szabályozása, amely, már előre mondom, jóval kevésbé volt szigorú, mint a mai.
Czeizel_Endre
Czeizel Endre. Fotó: 168 óra

Czeizel Endre (1935-2015) pályájának egyik fő vonulata a magzatok életének, egészségének védelme és kutatása volt. Ő vezette be a családtervezés előtti genetikai tanácsadás rendszerét Magyarországon, számos kutatást végzett a születési rendellenességek és az ezt kiváltó tényezők (például terhesség alatt szedett gyógyszerek) témájában. Ő fedezte fel a folsav (magzatvédő vitamin) hatását a születési rendellenességek megelőzésében. Televíziós sorozatokban tette népszerűvé a genetika témáját, és számos könyvet is írt, élete végén a zsenik családfáját kutatta. 2002-ben a rangos Kennedy-díjat ítélték neki Amerikában, egyes vélemények szerint egy hajszál választotta el a Nobel-díj jelölésétől. Ez a hajszál pont a balul sikerült örökbeadási ügy volt. Egyébként tudomásom szerint ez volt az egyetlen magyar bírósági ügy örökbefogadás közvetítése kapcsán.

Dajkaanya-program

Czeizel pályájába a 80-as évek végén kapcsolódunk be, ekkor kezdeményezésére országszerte létrejött az Optimális Családtervezési Szolgáltatások rendszere, ő a fővárosi Családtervezési Központot vezette, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője volt és a WHO-nak (Világegészségügyi Szervezet) is dolgozott. A Családtervezési Központban Czeizel vezetésével a kilencvenes évek elején egy legális, a minisztérium által támogatott dajkaterhes-program működött. Ekkorra az orvosi feltételek lehetővé tették, hogy a méh nélküli nők petesejtjét mesterségesen megtermékenyítsék, s az embriót egy másik nő hordja ki, aki a születő gyermeket nyílt örökbefogadás útján átadja a genetikai szülőknek. A korabeli törvények nem szabályozták ezt a lehetőséget, tehát nem minősült tiltottnak az eljárás. Czeizel több tévé- és rádióadásban foglalkozott a témával, hogy mennyire fogadja el a társadalom ezt a megoldást, és toborzott is vállalkozó dajkaanyákat. A fogadtatás jó volt, a levélírók többsége vállalhatónak tartotta a dajkaanyaságot, és összesen 154 nő jelentkezett, hogy kihordja valaki másnak a magzatát. Többkörös szűrésük után őket összehozták a központban nyilvántartott, méh nélküli nőkkel. A programban 17 gyermek született, akiket a kihordó anyák átadtak a genetikai szülőknek. Czeizel intézménye csak a közvetítést végezte, utána jogászhoz, majd meddőségi klinikára küldték az összepárosított jelentkezőket, a megszületett gyermekekről már csak a házaspárok önkéntes beszámolóiból értesültek. A program több ponton mintája lett az intézetben kialakított nyílt örökbeadási projektnek. 2002-ben a parlament betiltotta a dajkaterhesség alkalmazását, és a programnak vége szakadt. → olvasásának folytatása

Családon belüli örökbefogadás

Örökbe19 hozzászólás

Ma a rokoni, házastársi örökbefogadás sajátosságait foglalom össze. Eddig ez a téma nem szerepelt a blogon, a leírtak általában nem erre az esetre vonatkoznak, hanem arra, mikor egy közvetítő szervezettől vár egy “idegen” gyermeket a szülőjelölt. A rokoni, házastársi örökbefogadásnál ezzel szemben “megvan” a gyerek, egy már fennálló viszonyt tesznek hivatalossá. A leggyakoribb a házastársi, ilyenkor például az anya új férje fogadja örökbe annak a korábbi partnertől való gyerekét, akit ugye már előtte is ismert, már egy ideje közösen nevelgettek. Erre természetesen akkor van mód, ha a fenti esetben az apa meghalt, lemondott a jogairól, vagy soha nem is volt apának bejegyezve.

Mohácsi-Jázmin

A rokoni, házastársi örökbefogadás nyílt örökbefogadásnak számít, ám engedélyezés néhány ponton eltér a “külső” örökbefogadástól. Ezek:

  • nem nézik a korkülönbséget (azaz lehet 45 évnél több is a szülő és gyerek között),
  • nem kell felkészítő tanfolyamot végezni,
  • nem kötelező közvetítő szervezetet bevonni.
  • 2021-es frissítés: a családon belüli örökbefogadásra az a jogszabály sem vonatkozik, hogy csak házaspárok fogadhatnak örökbe. 

→ olvasásának folytatása

2014-es statisztika: nyílt örökbefogadás, visszalépések

Örökbe70 hozzászólás

Megérkeztek a friss örökbefogadás statisztikák a 2014-es évről, főleg a nyílt örökbefogadásokról. Deli Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának örökbefogadási szakreferensének előadásából vettem a számokat, aki a 15 éves Gólyahír Egyesület jubileumi konferenciáján mutatta be őket. Ahol lehet, összevetem őket a tavalyi adatokkal.

Örökbefogadások száma

2013 2014
Titkos 438 478
Nyílt 189 159
Rokon, házastársi 99 100
Összesen 726 737

Gyorsan tegyük mellé a KSH adatait is a tavalyi évről:

A szakszolgálat (Tegyesz) által közvetített lezárult örökbefogadások száma 527
Ebből: megyén belül 328
Ebből: más megyében 65
Ebből: nemzetközi 134
Ebből: nyílt 22

Mint látható, tavaly több volt a titkos, és kevesebb a nyílt örökbefogadás, mint a megelőző évben.

A családon belüli örökbefogadásokból 92-ben házastárs, 8-ban más rokoni volt az örökbefogadó

Nyílt örökbefogadások

A nyílt örökbefogadások a közvetítő szervezet szerint: → olvasásának folytatása