Örökbefogadási statisztika, 2013

Megérkeztek a 2013-as év számai! Ilyen formában eddig nem jelentek meg ezek az adatok, a minisztérium engedélyével teszem közzé őket. A 2011-es évről egy jópofa infografikában itt találsz alapos áttekintést.

Örökbefogadások száma 2013-ban

Titkos 438
Nyílt 189
Rokoni, házastársi 99
Összesen 726

A számok a külföldre történő örökbefogadásokat is tartalmazzák.

Nyílt örökbefogadások

A családon belüli örökbefogadásoknál 87 esetben házastárs, 12-ben más rokon volt az örökbefogadó.

A nyílt örökbefogadások száma a közvetítő szervezet szerint: olvasásának folytatása

„Többször álmodtam azt, hogy lebukik a víz alá és sír”

Ma egy nevelőszülő szemszögéből olvashatunk az örökbefogadásról. Varga Károlyné Marika nyolc éve nevelőszülő. Két éve a kecskeméti SOS-Gyermekfaluban dolgozik, jelenleg hat nevelt gyerek él nála (öt kamasz és egy kisbaba), két saját fia mellett. Korábban Borsodban volt nevelőszülő egy másik hálózatnál. Összesen 23 gyerek fordult meg a keze alatt, és hét gyereket adott örökbe (a gyerekek nevét megváltoztattam). A cikk részletekben már megjelent az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok blogján, amit szintén én írok. 

– Miért lettél nevelőszülő?

– Az volt az álmom, hogy nagyon sok gyereket szeretnék nevelni. Otthon 150 négyzetméteres házunk van, a felső szintet már úgy építettük meg, hogy nekünk sok gyerekünk lesz. Három fiam született, mind császármetszéssel, utána engem sterilizáltak, a szüléssel leálltam, akkor jelentkeztem nevelőszülőnek. Még 2-3 gyereket neveltünk volna, de mikor a csecsemőotthonban láttuk a nyolc kicsit a csoportszobában, mindet hazavittük volna. Azért is váltottam később az SOS-hoz, mert itt több gyereket nevelhetek.

DSCN0079

– Hogy került hozzád az első gyerek?

– Egy testvérpárt kaptam rögtön, Hanna másfél, Virág két és fél éves volt. Tíz hónappal korábban kerültek be a csecsemőotthonba. A két kislányt három nap után találták meg egy kis lyukban, ahol éltek, három napig bőgtek és éheztek. Mindkettőnek súlyos nemi fertőzése volt.

– Milyen volt, mikor hazavitted őket?

– Az első hónapban még nem láttam egy szakembert sem. Mindent megengedtem nekik, nem mertem rájuk szólni, szegények már úgyis sokat szenvedtek. Fogytam öt kilót. Mikor kijött a nevelőszülői tanácsadó, megkérdezte, hogy nagy bajt csinált-e, hogy rögtön kettőt helyezett ki hozzám. A gyerekek épp az asztal tetején ugráltak. Akkor sok segítséget kaptam abban, hogy legyek következetes, szóljak rájuk. Szépen kialakult, kitombolták magukat, felfedezték az egész házat, aztán beállt a napirendjük. Ezt igyekeztem betartani, ez volt a legnagyobb segítség.

– Tudatosabbnak kellett lenni, mint a saját gyerekeiddel?

– Így van. Mióta nevelőszülő vagyok, azóta vagyok tudatos szülő. Én addig nem is tudtam, mi az, hogy gyereknevelés. Addig csak éltünk. Nem hittem, hogy három fiú után tudnak nekünk újat mondani. Tudtak.

– A vér szerinti család érdeklődött a gyerekek után?

– A csecsemőotthonban a tíz hónap alatt egyszer-kétszer meglátogatták őket, utána nem. Nálam fél évig semmilyen kapcsolattartás nem volt. Kéthetente jártunk Miskolcra, a kijelölt kapcsolattartási rend szerint, de sose jött el a vér szerinti szülő. A gyerekek nem is értették, azt hitték, hogy mindig odaautózunk, kiszállunk a kocsiból ennél az épületnél, ott szaladgálunk kicsit és hazamegyünk. Minden félévben javasoltam a gyerekek örökbe adhatóvá nyilvánítását, a gyámhivatal három évig hezitált. Végül közel öt és hat éves korukban örökbe adhatóvá nyilvánította a két lányt, akiket utoljára talán egyéves korukban látogatott meg a vér szerinti anya. Három hónap múlva jöttek a spanyol örökbefogadók, könnyek között, hogy két ilyen gyönyörű, makkegészséges gyereket kapnak, hat napig barátkoztak, aztán hazavitték őket.

– Miért nem találtak itthon nekik családot? olvasásának folytatása

Mennyit tudsz az örökbefogadásról?

Ma van az örökbefogadás világnapja! Kellemes ünneplést mindenkinek! Ezen alkalomból egy kis kvízt készítettem, amellyel az olvasók tesztelhetik a tudásukat a témáról.  Könnyű és nehéz kérdések egyaránt lesznek, a legtöbb már szóba került itt a blogon.

Ha kész vagy, itt egy kis útmutató, hol találsz információt az egyes kérdésekhez a blogon:

olvasásának folytatása

„Senkit nem mernék kötelezni, hogy örökbe fogadjon egy beteg gyereket”

Örökbefogadásról katolikus szemmel! A beszélgetésekben, interjúkban néha előkerülnek az örökbefogadás és az azt megelőző döntések vallási, erkölcsi dilemmái. Ma Bíró László püspökkel beszélgetek, aki a katolikus egyház családdal kapcsolatos kérdéseivel foglalkozik. Meddőség, nem kívánt terhesség és az örökbefogadás kapcsán felmerülő etikai kérdések kerülnek szóba.

– Mi a katolikus egyház álláspontja a családtervezésről, születésszabályozásról?

– Az élet tisztelete mindenek felett álló érték a gondolkodásunkban. Minden törvény értelmetlenné válik, ha az életet magát nem tartjuk szentnek. Ha azt mondjuk, hogy apádat és anyádat tiszteld, abból következik, hogy a szülő is tisztelje a megfogant gyermekét. Ha a család nem tudja felvállalni ezt az életet, akkor ne ölje meg, hanem adja meg a lehetőséget, hogy valaki örökbe fogadja, ez a hitvallásunk.

Ha orvosi indikációra indokolttá válna az abortusz, az egyház akkor is nemet mond, mert az élethez nem nyúlhatunk. Hány ember szaladgál a földön, akiről magzatkorában kimondták, hogy beteg lesz, és hány édesanya éli meg a száz évet, akiről kimondták, hogy nem éli túl a szülést! Az élet szent, és nem a minősége szabja meg, hogy élhet-e vagy sem. Az ember méltósága nem abból fakad, hogy szép vagy csúnya, hogy okos vagy buta, hanem a létéből. Ez a mi alapgondolkodásunk. Ahol a nem megfelelő minőségű élet fogant meg, és világra jött, a szülők nagy százaléka arról beszélt, hogy a világra jött, például Down-szindrómás gyermek mennyire szeretetreméltó, és az egészségesek világát is odafordítja az élethez.

birolaszlo

Ahol meg nem lehet gyerek: a gyerek nem jár a házassághoz, az élet nem kötelező tartozéka a házasságnak. Ha egy házasság a gyerekvállalás szándékával köttetik, de valamilyen okból nem lehet gyerekük, ők attól egy család, a szándék miatt, az egyház családnak tekinti őket. Mert látom, a hívek szenvednek ettől. Óvatosan kell fogalmazni, hogy ne frusztráljuk azokat, akik szeretnének gyereket, de nem lehet nekik.

– Melyek a megengedhető módszerek meddőség esetén?

– Szomorú tény, hogy a magyar társadalomban 15-20 százalék között mozog a meddő házaspárok aránya. Az egyház alapvető üzenete, hogy az élet a szülők személyes egyesüléséből fakadjon. Minden orvosi kezelés megengedett, ami lehetővé teszi, hogy kettejük természetes egyesüléséből foganjon az élet.

– Ha jól értem, ebbe a gyógykezelések, műtétek beleférnek, de az inszemináció és a lombik nem.

– Orvosilag más módszerekkel is előállítható az élet, de az egyház jelenleg idegenkedik attól, hogy ipari termék legyen az élet. Az orvostudomány ma messze előrehaladottabb, mint ahogy az etikai szabályok követni tudják. Sokféle sztori kering, mi tud történni a lombikban, ezeket az etika még nem tudta követni.

– Tudnak erről a hívek? Sok katolikus házaspár mégis lombikozik. olvasásának folytatása

Örökbefogadás Hollandiában

Vendégposzt. Ma egy újabb ország gyakorlatával ismerkedünk meg. Jerk Balázs Hollandiában esett át a helyi alkalmassági vizsgálaton, és írt egy szuper összefoglalót az ottani rendszer működéséről. Összefoglalva: Hollandiában csak külföldről lehet örökbe fogadni, onnan is főleg beteg gyereket, az alkalmasság nehéz, a várakozás hosszú, az örökbefogadás sok millió forintba kerül, viszont nincsenek gyerekek.

Hollandia a Hágai Egyezmény tagja, ezért az örökbefogadás hasonlóan működik, mint Magyarországon. Lényeges különbség, hogy a gyerekek külföldről érkeznek, sokkal többet kell várni, mintegy 9000-35000 euróba kerül (3-10 millió forint), és manapság szinte nincs esély rá, hogy 5-7 éven belül egészséges kisbabát (egy éves kor alatt) kapjon az ember.

Történeti háttér

A 60-as évek végén, 70-es évek elején “divat” lett a fejlődő országokból való örökbefogadás, ezzel Hollandia az elsők között volt, ahol elindult a külföldi örökbefogadás, amit nem sokkal később a jogi szabályozás is követett.

Először Ázsiából (Dél-Korea, Vietnám, Indonézia, Srí Lanka), majd később Dél-Amerikából (Chile, Kolumbia, Peru) érkeztek a gyerekek. A 90-es évektől a gyerekek nagy része Kínából érkezett és az afrikai országok is egyre nagyobb súlyt kaptak.

A 80-as évekre a szexuális felvilágosításnak és a legális abortusznak köszönhetően Hollandiában a belföldi örökbefogadás minimálisra csökkent. Ez jelenleg évi 10-20 gyereket jelent, és azok egy része is külföldi szülőktől származik. Ma szinte kizárólag külföldről lehet örökbe fogadni gyereket.

Az utóbbi években azonban rohamosan csökken a Hollandiának felkínált gyerekek száma. Egyrészt a fejlődő országokban is javul a helyzet, jobb az állami gondoskodás és több gyerek elkel az országon belül. Másrészt egyre több fejlett országban probléma a meddőség, és mivel nincs elég elég belföldi örökbe adható gyerek, ezért kilépnek a nemzetközi “piacra”, és így kevesebb gyerek jut Hollandiának. Tavaly 401 gyerek érkezett Hollandiába, de ennél kevesebb szülő örülhetett, hisz egy részük testvérrel együtt került családba. (Öt éve még kétszerennyi gyereket fogadtak örökbe!)

Aki manapság Hollandiában örökbe szeretne fogadni, számolnia kell azzal, hogy ha 5-7 éven belül sorra akar kerülni, akkor csak beteg vagy idősebb gyereket kaphat. Egészséges csecsemőre pedig 15 év a várólista! Épp ezért a jelentkezők többsége, 80 százalék első gyerekért folyamodik, harmadik-negyedik gyereket örökbe fogadni pedig esélytelen. olvasásának folytatása

„Az segített át a holtponton, hogy arra gondoltam, mennyivel nehezebb neki”

Ma egy hétéves kislány örökbefogadásáról olvasunk. Dutka régi kommentelő az oldalon, most elmeséli, hogy zajlott egy nagyobb gyerek beilleszkedése a családba. Testvérféltékenység, kezdeti nehézségek, az iskolakezdés dilemmái kerülnek szóba a beszélgetésben, és persze az örömök is. Magyarországon ritka az ilyen idős gyerek örökbefogadása, de a helyzetekből mások is tanulhatnak.

– Mesélj magadról és a családodról!

– Pedagógus vagyok a felsőoktatásban, férjem kutató. Közel tizenöt éve élünk együtt, két gyermeket nevelünk: Fanni, a vér szerinti kislányunk tizenegy éves, Noémi kilenc éves és hétévesen fogadtuk örökbe. Fanni szőke, kék szemű, míg Noémi fekete hajú és szemű, cigány származású kislány. Magam nagyon nagy családból származom. Szüleimnek – akik sajnos már nem élnek – több, mint hatvan unokájuk van. A férjemnek pedig már van az előző házasságából és egy korábbi kapcsolatából három gyermeke.

– Milyen út vezetett az örökbefogadásig? Miért döntöttetek így?

– Világéletemben sokat tanultam és dolgoztam, viszonylag későn került sor a családalapításra. Amikor Fanni megfogant, már negyvenéves elmúltam, ráadásul a terhesség korai szakaszában kiderült, hogy egy nagyon ritka genetikai rendellenességgel jön a világra, ami miatt talán nem is marad életben. Kálváriát kellett járnom, hogy megtarthassam a terhességet. Egynaposan sikeres műtétet hajtottak végre rajta, és kilátásba helyeztek egy másik műtétet három év múlva, így csak rá koncentráltam, szóba sem került egy másik gyerek. Időközben kiderült, hogy Fanni állapota nem szorul több korrekcióra, teljesen rendbe jött, egészséges, normális életet él. Viszont közben már kifutottunk az időből, a férjem egyébként sem szeretett volna több gyermeket, így Fanni egy időre egyke maradt. Pedig én mindig is nagyobb családot szerettem volna… Szerencsére ott voltak a féltestvérek, akikkel nagyon jó kapcsolat alakult ki.

Egy idő után viszont Fanni elkezdett kistestvér után kuncsorogni, s hasztalan mondtuk, hogy nem lehet, egyre következetesebben ragaszkodott hozzá. Egyszer a férjem viccből azt mondta, hát fogadjunk örökbe egy gyereket. Nekem már régen motoszkált a fejemben a vágy, de nem hittem volna, hogy a férjem tolerálná, ezért nem is beszéltem róla. Ekkor viszont azonnal lecsaptam az alkalomra, s miután a családban alaposan megtanácskoztuk a dolgot s időt hagytunk a döntésre, utánajártam a lehetőségeknek.

– Hogyhogy ilyen idős gyereket is elfogadtatok?

olvasásának folytatása

Mikor mondjam el? Kinek mondjam el?

Kinek mondjam el, hogy örökbe fogadtuk a gyereket? Mikor? Hogyan?

A kérdést a blogtalálkozón is feltették a várakozók. Leírom, én hogy csináltam. (Ha a mi örökbefogadásunk története érdekel, a személyes kategória alatt tudsz kukkolni!)

Én valószínűleg az egyik véglet vagyok a témában, nálam zárkózottabb ember sok akad a kérdésben, nyitottabb kevés. De talán nem haszontalanok a tapasztalataim. Röviden: én szinte mindenkinek elmeséltem.

Nagy-Boglárka

A dolgomat megkönnyítette, hogy egy másfél éves kisfiút fogadtunk örökbe egy három és fél éves vér szerinti kislány mellé. Egyrészt, pár éve már bejelentettem egy gyerek érkezését, meríthettem azon tapasztalatokból. Másrészt, a gyerekes közösségekben addig is megfordultunk, tehát látványos volt a gyerekszám növekedése. Amúgy is, szerintem egy másfél éves gyerek megjelenését nem lehet máshogy magyarázni. Hazudni nem fogok, lehet hallgatni, de akkor meg a hátam mögött fognak beszélni. Jobb kézben tartani az információt. Harmadrészt, én szívesen beszélek erről a témáról, és nem látom, mit kéne szégyellni. olvasásának folytatása

Testvérek, kérdezz-felelek

Ma az örökbefogadott gyerek testvérével kapcsolatos mindenféle kérdéseket próbálom összeszedni és megválaszolni.

1. Már van két gyerekem, örökbe fogadhatok egy harmadikat? 

Igen, ez önmagában nem kizáró ok. A két legnagyobb civil szervezet már nem foglalkozik veletek, de a kisebbek igen, és a Tegyesz is ad gyereket.

2. Hány gyereket lehet örökbe fogadni? Van felső korlát?

Leírva nem találtam ilyet, empirikusan ez valahol 4-5 gyereknél húzódik. Ismerek családokat, akik négy gyereket örökbe fogadtak, és olyat is, akik négy vér szerinti gyerek után kaptak egy ötödiket. Az alkalmassági vizsgálat konkrétan bírálja el a jelentkező családot. Más a helyzet, ha a meglevő gyerekek már kamaszok vagy felnőttek, vagy ha még picik.

berki_zsanett_11_eves_igazgyongy_ami

3. Lehet testvéreket is örökbe fogadni egyszerre?

Igen. Sőt, vér szerinti testvéreket, ha mindegyik örökbe adható, igyekeznek együtt családba helyezni. Ez nehézséget is jelent, hiszen 3-4-5 testvér együttes örökbefogadására már nem nagyon van belföldi jelentkező. A jelentkezéskor kell nyilatkozni, vállal-e testvéreket az örökbe fogadni szándékozó. Általában egy határozattal egy gyereket lehet kapni, kivétel ezalól, ha testvéreket fogad örökbe egyszerre valaki. Testvérpárt Magyarországon a várakozók 40 százaléka elfogadna, azonban többnyire úgy képzelik, hogy a kisebb még egy év alatt legyen, vagy az idősebb se legyen több három évesnél. Elég ritka, hogy pont így váljanak örökbe adhatóvá, de előfordul. Vannak ikrek is, de az általában gondozatlan terhesség kockázatait az ikerszülés fokozza.

4. Van egy gyerekem, fogadhatok örökbe nála idősebbet?

Nem. A fölékihelyezés szakmailag nem ajánlott, és nem is hallottam még ellenpéldát. Ha már van – akár vér szerinti, akár örökbefogadott – gyerek a családban, csak nála fiatalabbat lehet örökbe fogadni.

5. Mennyi korkülönbségnek kell lennie a gyerekek között?

A Tegyesz ismereteim szerint többnyire ragaszkodik a legalább két év korkülönbséghez. Ami néha, indokolt esetben csak 20 vagy 22 hónap, de ez alá nem nagyon mennek. Kivétel, ha a gyereknek ennél kisebb korkülönbséggel érkezik vér szerinti testvére. Civil szervezetek nem feltétlenül ragaszkodnak a két évhez, de ott meg nem nagyon kerül sorra kétszer ilyen gyorsan egymás után a várakozó.

6. Mennyi időnek kell eltelni a gyerekeknél a családba kerülés között?

Általában 2 évhez ragaszkodnak, hogy kicsit “megmelegedjen” a gyerek, mielőtt tesója érkezik. Megyéje és pszichológusa válogatja, hogy egy örökbefogadás után mennyi idővel engednek újra határozatot szerezni.

7. Az egyik civil szervezettől fogadtam örökbe az első gyereket, kaphatok gyereket egy másiktól? Hány gyerekig segítenek a civilek? 

A két nagynál ez probléma.
A Bölcső Alapítvány csak első gyereket ad, olyan családok jelentkezését nem fogadja, ahol már van (akár vér szerinti, akár örökbefogadott) gyerek. 
A Gólyahír két gyerekig segít. Ha az első gyerek vér szerinti vagy titkosan örökbefogadott, az nem akadály, de ha másik civil szervezettől érkezett, azt szokták javasolni, hogy testvért is ugyanott kérjenek. Ha az első baba “gólyás”, és a család szeretne másodikat, akkor a gyerek nagyjából három éves koráig kapnak is, persze ha újabb határozatot szereznek.
A kisebb civil szervezeteknél nem kizáró ok, ha korábban másik szervezettől adoptált a jelentkező, és nincs elvi korlát a gyerekek számára sem. Érdemes felhívni a kiszemelt alapítványt, egyesületet a konkrét részletekkel.

8. Ha az örökbefogadott gyerekemnek később születik vér szerinti testvére, megkaphatom?

Elvileg igen, soron kívül, hisz a gyermekvédelem egyik alapelve a testvérek együtt tartása. De az örökbefogadás szokásos feltételeinek meg kell felelni (alkalmassági vizsgálat, korhatár). Alesetek:

  • Lehet, hogy megtartja a vér szerinti család, vagy állami gondozott lesz, de látogatják. Ekkor az örökbefogadónak nincs dolga.
  • Civil szervezetek esetleg akkor is szólnak a korábbi tesó örökbefogadójának, ha az nem is jelentkezett újra (már persze ha a vér szerinti anya megint ugyanahhoz a szervezethez fordul, és hajlandó ugyanannak a családnak adni).
  • Titkos örökbefogadásnál akkor szólnak, ha van érvényes határozata újból a szülőnek. Aki ezt forgatja a fejében, mindenképpen írassa rá a határozatra, hogy vállalja a gyermeke vér szerinti testvérét, és szóljon minden érintett hivatalnak!
  • Ha vér szerinti anya titkosnál másik megyében szül, nyíltnál másik alapítványhoz fordul, vagy az egyiket titkosan adta örökbe, a másikat nyíltan… akkor nem sok esély van rá.
9. Ha a gyerekem vér szerinti testvére is örökbefogadókhoz kerül, megtudhatom, hol él?

Abban az esetben, ha ugyanaz a civil szervezet adta örökbe, akkor ez előfordulhat. A Gólyahír például támogatja, hogy a vér szerinti testvérek örökbefogadó családjai kapcsolatot tartsanak. Ha másik civil szervezetnél vagy titkosan adták örökbe, akkor nem fog eljutni hozzád az információ.

10. Ha a várakozás alatt teherbe esem/gyerekem születik, még fogadhatok örökbe?

Ha továbbra is ragaszkodsz az örökbefogadási szándékhoz, akkor be kell jelenteni a terhességet a családgondozónak. Ezalatt nem fogtok kiajánlást kapni. Ha megszületett a gyerek, akkor új környezettanulmány, új pszichológiai vizsgálat kell, hisz lényegesen változtak a családi körülmények. Nem kerülsz a sor végére, viszont két évre kimaradsz a dobásból, lásd 5. pont.

Van még kérdésetek a témában?

Mennyit kell várni? Most megtudjuk!

Kerek számokat ünneplünk a blogon: tegnap futott be az ezredik lájkoló és az 5000. hozzászólás. Köszönöm az olvasók figyelmét! Lesz majd buli is, de ennek örömére csapjunk egy kis kutatást.

Mennyit kell várni egy gyermek örökbefogadására? Ez a várakozók örök kérdése. Most megtudjuk! Az elmúlt öt évben sikeresen örökbefogadó szülők válaszát várom ebben a kis kérdőívben. Két perc alatt ki lehet tölteni, igyekeztem a várakozást befolyásoló tényezőket összeszedni, de van egy szöveges rész is a végén.

Az eredményeket profi statisztikus fogja kiértékelni, szóval jó kezekben vagytok. (Természetesen nem lesz reprezentatív a felmérés, tekintsétek játéknak.)

Köszönöm a választ, azt külön, ha szólsz az érintett ismerőseidnek is. Eredmény szeptember végén.

Magyar gyerekek amerikai örökbefogadóknál

Blogajánló! Amerikai családok, akik Magyarországról fogadtak örökbe gyereket, és blogot írnak róla.

A múltkori poszt kapcsán felmerült a téma, és elkezdtem ilyeneket keresgélni. Meglepően sok blogot találtam, mindet az elmúlt két évből. Tavaly és tavalyelőtt 23-24 magyar gyerek került az USA-ba (ez nagy fellendülés a megelőző évekhez képest) és úgy tűnik, a szülők jelentős része blogol.

IMG_3543

Sok közös vonást találtam a családokban. A tipikus történet: mélyen vallásos házaspár, akinek nincs meddőségi problémája, karitatív megfontolásból fogad örökbe idősebb testvéreket vagy beteg kisgyereket, többnyire romákat, nevelőszülőtől. Vagy idősebb vér szerinti gyerekek mellé, vagy rögtön házasságkötés után, a családalapítás kezdeteként. A blogok beszámolnak az adminisztratív folyamatról, a magyarországi barátkozásról és az első hónapokról otthon. Az örökbefogadás költségét (30-40 ezer dollár) adománygyűjtésből fedezik, ennek reklámozására is szolgál a blog. A hangvétel általában amerikaiasan lelkes, pozitív, gyakran az olvasót is imára buzdítják. Nagyon vicces az amerikai úti beszámolókat olvasni Miskolc vagy Nyíregyháza szépségeiről. Amazing. A gyerekek gyorsan beilleszkednek és hamar megtanulnak angolul. A gyerekprogramokról, ünnepekről, az első hónapok családi eseményeiről is beszámolnak. olvasásának folytatása