örökbeadó

Egy örökbeadós mese

Örökbe9 hozzászólás

Sok szó esett már a blogon az örökbefogadást a gyerekeknek konkrétan vagy szimbolikusan bemutató mesékről. Most egy olyan könyv akadt a kezembe, amely a másik oldalt világítja meg. Menyhért Anna Tengerimalacom története című kis elbeszélése egy örökbeadásról szól.

A főhősnek, egy 8-10 év körüli gyereknek meg kell válnia a tengerimalacától, mert az apukája allergiás rá. A könyv leírja a tengerimalac érkezését, az apa egyre súlyosbodó allergiáját, s ahogy a család lépésről lépésre kitalálja a megoldást. Végül a gyerek (talán inkább fiú, de ez nem hangsúlyos a szövegben) maga mondja ki, hogy elajándékozza Gömbit, akit nagyon szeret. Az anya segít új, jó gazdit találni. Az is kiderül, hogy az állatka jól érzi magát az új helyen. A kisfiú szomorú, de a szülei mellette állnak, és ez sokat segít.

tengerimalacom-tortenete1

Ezt a mesét elő lehet venni akkor, ha a már kicsit nagyobb gyerekben felmerülnek azok a kérdések, hogy: Miért mondott le rólam? Miért adtak örökbe? Hogy válhat meg valaki a gyerekétől? A tengerimalacom története a gyerekek nyelvén és szemszögéből meséli el, hogy lehet a körülmények nyomására, mégis önként megválni valakitől, akit nagyon szeretünk, további sorsát is elrendezve. A könyv harmadik osztályosoknak ajánlja magát, önálló olvasásra, de én felolvastam az ötéves lányomnak és nagyon érdekelte.

Ahol meg nincs ilyen érintettség, ott ez simán egy állatos-gyerekes történet, sok információval a tengerimalacokról. Általában is példát ad a veszteség, a gyász kezelésére gyerekkorban. A kisfiú elbúcsúzik a malactól, lefényképezi, naplót ír róla. Nekem nagyon tetszik, hogy mikor a szomorú a malacka távozása után, a szülei megnézik vele a kedvenc filmjét. De nem vesznek neki azonnal egy play stationt vagy egy leguánt.

Este sokat beszéltünk Gömbihez. Megint elmondtam neki, hogy sajnálom, hogy el kell mennie. Megnyugtattam, hogy találtunk neki egy remek jó helyet. Egy kislány lesz a gazdája. Megígértem, hogy elkísérem, és berendezzük a ketrecét.

„Ma már szitokszónak tartom, ha engem csak magzatvédőnek neveznek”

Örökbe209 hozzászólás

Téglásy Imrével, az Alfa Szövetség főtitkárával beszélgetek a civil szervezeteket bemutató sorozat újabb részeként. Az Alfa egyike a nyílt örökbeadásokat közvetítő hazai szervezeteknek. Szó esik élet- és magzatvédelem különbségéről, abortuszról, a nagy vihart kavart dávodi ügyről, Imre személyes indíttatásáról. Az is kiderül, hogy lehet gyereket kapni az Alfánál. Provokatív interjú következik!

– Mondj pár szót magadról!

– Magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát szereztem, verseskötetem jelent meg, irodalomtörténészként kutattam és publikáltam, nyelv- és irodalomelméletről tettem közzé akadémiai kisdoktori értekezést, majd egy könyvkiadónál dolgoztam. Három éve mentem nyugdíjba, hogy aztán a szívemhez legközelebb álló munkaként az életvédő tevékenységet folytató Human Life International szervezet magyarországi képviselője lehessek. Hívő katolikus vagyok. Igazi „életműnek” azt tekintem, hogy tíz, három és harminchét év közötti gyermeknek lehetek édesapja.

– Ez hogy sikerült?

– Kétszer elváltam, az előző két házasságomból született egy és három, a mostaniból hat gyermek. Az első kisfiunk meghalt gyomorrákban. Kínnal és örömmel egyaránt megéltem, milyen apává válni, magzatkoromtól pedig megtapasztaltam, milyen a nem kívánt kisgyermek sorsa. Ezek a tapasztalatok indítottak arra, hogy a gyakorlati bioetika pályájára térve kutassam azt, miért működnek egészségesen vagy beteges fogyatékossággal a családok. Ez a munka tulajdonképpen közösségi terhesgondozással végzett korai gyermekvédelem, életvédelem.

Téglásy Imre

– Nem kívánt gyerek vagy?

– Tizenegy éves koromban egy véletlenül meghallott családi beszélgetésből tudtam meg, hogy az anyám magzatgyermek koromban meg akart ölni. Az interneten fellelhető egy rólam készült film, melyből megismerhető a fogantatásom és születésem körüli történet. (Az angol nyelvű kisfilmben Imre elmeséli, hogy osztályellenséggé nyilvánított a szüleit az ötvenes években kitelepítették egy Békés megyei tanyára, anyja ott házilagos abortuszkísérletekkel próbálkozott. A családnak erről a korszakáról szól a Soha, sehol, senkinek című 1988-as játékfilm is, melyet Imre Ferenc nevű bátyja írt és rendezett. A nyolc nemzetközi fődíjjal jutalmazott filmdráma a terhességet és az abortuszpróbálkozásokat is bemutatja – a szerkesztő megjegyzése.) Ez az én személyes motivációm, az elutasítottság, a visszautasítottság, az elrekkentés szándéka, egy olyan családban, amely másra lett volna hívatott.

– Szörnyű lehet így megszületni. → olvasásának folytatása

Testvérek, kérdezz-felelek

Örökbe29 hozzászólás

Ma az örökbefogadott gyerek testvérével kapcsolatos mindenféle kérdéseket próbálom összeszedni és megválaszolni.

1. Már van két gyerekem, örökbe fogadhatok egy harmadikat? 

Igen, ez önmagában nem kizáró ok. A két legnagyobb civil szervezet már nem foglalkozik veletek, de a kisebbek igen, és a Tegyesz is ad gyereket.

2. Hány gyereket lehet örökbe fogadni? Van felső korlát?

Leírva nem találtam ilyet, empirikusan ez valahol 4-5 gyereknél húzódik. Ismerek családokat, akik négy gyereket örökbe fogadtak, és olyat is, akik négy vér szerinti gyerek után kaptak egy ötödiket. Az alkalmassági vizsgálat konkrétan bírálja el a jelentkező családot. Más a helyzet, ha a meglevő gyerekek már kamaszok vagy felnőttek, vagy ha még picik.

berki_zsanett_11_eves_igazgyongy_ami

3. Lehet testvéreket is örökbe fogadni egyszerre?

Igen. Sőt, vér szerinti testvéreket, ha mindegyik örökbe adható, igyekeznek együtt családba helyezni. Ez nehézséget is jelent, hiszen 3-4-5 testvér együttes örökbefogadására már nem nagyon van belföldi jelentkező. A jelentkezéskor kell nyilatkozni, vállal-e testvéreket az örökbe fogadni szándékozó. Általában egy határozattal egy gyereket lehet kapni, kivétel ezalól, ha testvéreket fogad örökbe egyszerre valaki. Testvérpárt Magyarországon a várakozók 40 százaléka elfogadna, azonban többnyire úgy képzelik, hogy a kisebb még egy év alatt legyen, vagy az idősebb se legyen több három évesnél. Elég ritka, hogy pont így váljanak örökbe adhatóvá, de előfordul. Vannak ikrek is, de az általában gondozatlan terhesség kockázatait az ikerszülés fokozza.

4. Van egy gyerekem, fogadhatok örökbe nála idősebbet?

Nem. A fölékihelyezés szakmailag nem ajánlott, és nem is hallottam még ellenpéldát. Ha már van – akár vér szerinti, akár örökbefogadott – gyerek a családban, csak nála fiatalabbat lehet örökbe fogadni.

5. Mennyi korkülönbségnek kell lennie a gyerekek között?

A Tegyesz ismereteim szerint többnyire ragaszkodik a legalább két év korkülönbséghez. Ami néha, indokolt esetben csak 20 vagy 22 hónap, de ez alá nem nagyon mennek. Kivétel, ha a gyereknek ennél kisebb korkülönbséggel érkezik vér szerinti testvére. Civil szervezetek nem feltétlenül ragaszkodnak a két évhez, de ott meg nem nagyon kerül sorra kétszer ilyen gyorsan egymás után a várakozó.

6. Mennyi időnek kell eltelni a gyerekeknél a családba kerülés között?

Általában 2 évhez ragaszkodnak, hogy kicsit “megmelegedjen” a gyerek, mielőtt tesója érkezik. Megyéje és pszichológusa válogatja, hogy egy örökbefogadás után mennyi idővel engednek újra határozatot szerezni.

7. Az egyik civil szervezettől fogadtam örökbe az első gyereket, kaphatok gyereket egy másiktól? Hány gyerekig segítenek a civilek? 

A két nagynál ez probléma.
A Bölcső Alapítvány csak első gyereket ad, olyan családok jelentkezését nem fogadja, ahol már van (akár vér szerinti, akár örökbefogadott) gyerek. 
A Gólyahír két gyerekig segít. Ha az első gyerek vér szerinti vagy titkosan örökbefogadott, az nem akadály, de ha másik civil szervezettől érkezett, azt szokták javasolni, hogy testvért is ugyanott kérjenek. Ha az első baba “gólyás”, és a család szeretne másodikat, akkor a gyerek nagyjából három éves koráig kapnak is, persze ha újabb határozatot szereznek.
A kisebb civil szervezeteknél nem kizáró ok, ha korábban másik szervezettől adoptált a jelentkező, és nincs elvi korlát a gyerekek számára sem. Érdemes felhívni a kiszemelt alapítványt, egyesületet a konkrét részletekkel.

8. Ha az örökbefogadott gyerekemnek később születik vér szerinti testvére, megkaphatom?

Elvileg igen, soron kívül, hisz a gyermekvédelem egyik alapelve a testvérek együtt tartása. De az örökbefogadás szokásos feltételeinek meg kell felelni (alkalmassági vizsgálat, korhatár). Alesetek:

  • Lehet, hogy megtartja a vér szerinti család, vagy állami gondozott lesz, de látogatják. Ekkor az örökbefogadónak nincs dolga.
  • Civil szervezetek esetleg akkor is szólnak a korábbi tesó örökbefogadójának, ha az nem is jelentkezett újra (már persze ha a vér szerinti anya megint ugyanahhoz a szervezethez fordul, és hajlandó ugyanannak a családnak adni).
  • Titkos örökbefogadásnál akkor szólnak, ha van érvényes határozata újból a szülőnek. Aki ezt forgatja a fejében, mindenképpen írassa rá a határozatra, hogy vállalja a gyermeke vér szerinti testvérét, és szóljon minden érintett hivatalnak!
  • Ha vér szerinti anya titkosnál másik megyében szül, nyíltnál másik alapítványhoz fordul, vagy az egyiket titkosan adta örökbe, a másikat nyíltan… akkor nem sok esély van rá.
9. Ha a gyerekem vér szerinti testvére is örökbefogadókhoz kerül, megtudhatom, hol él?

Abban az esetben, ha ugyanaz a civil szervezet adta örökbe, akkor ez előfordulhat. A Gólyahír például támogatja, hogy a vér szerinti testvérek örökbefogadó családjai kapcsolatot tartsanak. Ha másik civil szervezetnél vagy titkosan adták örökbe, akkor nem fog eljutni hozzád az információ.

10. Ha a várakozás alatt teherbe esem/gyerekem születik, még fogadhatok örökbe?

Ha továbbra is ragaszkodsz az örökbefogadási szándékhoz, akkor be kell jelenteni a terhességet a családgondozónak. Ezalatt nem fogtok kiajánlást kapni. Ha megszületett a gyerek, akkor új környezettanulmány, új pszichológiai vizsgálat kell, hisz lényegesen változtak a családi körülmények. Nem kerülsz a sor végére, viszont két évre kimaradsz a dobásból, lásd 5. pont.

Van még kérdésetek a témában?

Híres örökbefogadottak: Steve Jobs

Örökbe33 hozzászólás

Új sorozat indul a blogon: örökbefogadós celebek! Ma Steve Jobsról (1955-2011) lesz szó. Az Apple számítógépcég legendás alapítója egyszerre volt feltaláló, üzletember és a design megszállottja. Forradalmasította az informatikát és a szórakoztató elektronikát, neki köszönhető a Macintosh számítógép, az iPod zenelejátszó, az iPhone telefon. Jobs a halála évében a világ 110. leggazdagabb embere volt, és örökbefogadottként nőtt fel.

Steve Jobs
Steve Jobs

A vér szerinti szülei huszonhárom évesek voltak a születésekor. A vér szerinti anya, Joanne Schieble végzős egyetemista volt, az apa, Abdulfattah Jandali tanársegéd a wisconsini egyetemen. A lány svájci gyökerű amerikai volt, a fiú pedig szíriai. Joanne apja ezért nem egyezett bele a házasságba, azzal fenyegetőzött, hogy kitagadja a lányát, ha hozzámegy. Joanne ezért döntött az örökbeadás mellett, de nehezen mondott le a gyerekről, több hónapig halogatta a papírok aláírását, hátha mégis ő tudja felnevelni a babát. Titkos örökbefogadás történt, ám Joanne kikötötte, hogy az örökbefogadóknak egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie. A jelentkező Paul Jobs és felesége, Clara azonban munkásemberek voltak, a férfi gépész, aki a középiskolából is kimaradt, a nő könyvelő. Joanne végül azzal a feltétellel egyezett bele az örökbefogadásba, hogy a szülők megígérték, bankszámlát nyitnak a fiú későbbi egyetemi tanulmányaira. → olvasásának folytatása

Film: Juno

Örökbe16 hozzászólás

Maradunk az örökbefogadás napos oldalán. Íme egy vidám film! A Juno amerikai filmvígjáték, egy terhes tinédzser története, aki örökbe adja a gyerekét. Spoiler!

A Juno kedves, vicces, szeretetteli, életigenlő alkotás. A tinédzserkori terhességet nem tragédiának ábrázolja, a 16 éves lány benne autonóm, nagyon határozott egyéniség, aki maga dönt a magzat sorsáról.

juno-poster2-big

Juno (Ellen Page alakításában) vagány, nagyszájú, önálló, humoros tizenéves lány.  Nagyon szimpi. Azt hiszem, mindenki örökbe fogadná itt a gyerekét. Rendes középosztálybeli háttere van, család, tesó, kertes ház, autó, gimi. Lenne lehetősége az abortuszra, de végül maga dönt az örökbeadásról, ő választja ki a leendő szülőket (a helyi újságból, ahol fényképes apróhirdetésben keresnek babát az örökbefogadók). Szülei azonnal mellé állnak. Bár apukája száján először kicsúszik: “Reméltem, hogy csak drogozol vagy kicsaptak a suliból”. Pompomlány külsejű barátnője is segít neki (Juno inkább alteros). A tinilány a terhességből leginkább a testi változásokat fogja fel, a hányingert, a bálna méretűre dagadást. A gyermek apja, szintén gimis srác, persze semmit sem tud kezdeni az apasággal. Az iskolában, baráti körben nem okoz problémát a terhesség, Juno növekvő pocakkal látogatja az órákat. Az örökbefogadó pár simára polírozott elit élete ehhez képest sterilnek tűnik. Aztán a terhesség kilenc hónapja alatt mindenféle történik, amit a nagyon szeretnivaló Juno tolmácsolásában tudunk meg.

Ez tényleg nagyon vicces film, jó kedve lesz tőle az embernek. Folyamatosan zseniálisak a szereplők, főleg Juno szövegei. Finom képi humora is van a filmnek: ahogy Juno féltestvéreit csak a fogsorukkal mutatja be, vagy mikor Juno és a papája elautóznak a jómódú örökbefogadó párhoz, és hét egyforma kacsalábon forgó palota mellett gurulnak el. A film zenéje magában is sikeres lett.

A tinédzserkori teherbeesés a valóságban feltehetően nem ennyire vicces és flott, de ez egy film, abból is vígjáték. Online itt látható.

„Sok ellenséget szereztem, mert a gyermek érdekét nézem”

Örökbe295 hozzászólás

Interjú Budavári Zitával! 

Hazánkban hét civil szervezet foglalkozik a krízishelyzetben levő terhesek segítésével és nyílt örökbeadással. Közülük a Bölcső Alapítvány a legrégebbi. Az alapítás ötlete húsz éve fogant meg Budavári Zita fejében. A Bölcső és a nyomában létrejövő alapítványok, egyesületek forradalmasították a magyar örökbefogadási gyakorlatot: az újszülöttek az állami gondozás kiiktatásával rögtön családba kerültek. Zita az interjúban mesél a kezdetekről, a Bölcsőhöz való jelentkezésről, saját lánya gyökérkereséséről, és emellett tisztába tesszük az alapítvánnyal kapcsolatos híreszteléseket. Az irodájában négy órán át beszélgettünk, közben Zita fel-felpattant, fényképeket, albumokat, iratokat mutatott. Minden gyerek nevére emlékszik a két évtized óta.

– Mesélj magadról!

– Örökbefogadó szülő vagyok. Esküvői fotósként dolgoztam korábban. Nem tartom magam szakembernek, csak némi tapasztalattal rendelkező civilnek az örökbefogadásban. 24 éve, tizensok éves próbálkozás és négy és fél éves várakozás után fogadtuk örökbe első kislányunkat egy budapesti csecsemőotthonból a GYIVI-n keresztül (a Tegyesz elődje). 17 éve pedig a második kislányomat már a Bölcső Alapítványnál született babaként fogadtuk örökbe, akit a zűrös jogi háttértörténet miatt más nem mert felvállalni.

zita2

 

– Mikor és miért hoztad létre a Bölcső Alapítványt?

– 1994 februárjában volt egy hét, amikor öt újszülött-gyilkosságra derült fény, az egyiknél az anya is belehalt a szülésbe. Felkaptam a vizet. Én tizenöt éven át jártam az ország három neves klinikájára, még az akkor újnak számító lombikprogramban is részt vettem. Mindent megtettem, amit Magyarországon meg lehetett tenni a gyermekért. Nem ismerve még a lemondó anyák lelki állapotát, felháborított, hogy más meg csak úgy eldobja magától. Persze akkor még keveset tudtam. Teljesen blőd elképzelésem volt, hogy meghirdetem a lépcsőmet, tegyék le oda a nem kívánt újszülötteket. Elmentem a szekszárdi rendőrfőkapitányhoz, a gyámhivatalhoz, hogy mi történik, ha tényleg leteszik a gyereket… Lépésről lépésre haladtam. Teljes naivitással vágtam vele.

– Leteheti a gyereket, de ha az anya nem mond le, akkor állami gondozott lesz… → olvasásának folytatása

Habóka meséje

Örökbe36 hozzászólás

Ma egy örökbefogadós mesét közlök. Vidáné Csiba Magdolna vendégposztja. 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kistündér, Habóka. Egy napon kijárta a tündériskola minden osztályát, s a főtündértől megkapta első feladatát. Mivel okos tündér volt, felelősségteljes munkával bízták meg. Cseppentsen fiókákat a madarakhoz, kölyköket az oroszlánokhoz, s kicsinyeket minden állathoz, akiket csak ismer.

Habóka nagyon örült ennek a feladatnak, büszkén nézegette, próbálgatta a szárnyait, majd elindult a világba, s szórta cseppjeit mindenfelé, ahol csak állatokat látott. Telt-múlt az idő, s egy idő után a főtündér magához kérette Habókát.

– Habóka – kezdte gondterhelten. – Panasz érkezett a munkádra! Hogy a csudába lehet, hogy az elefántnak vízilókölyke született, a zsiráfkölyöknek oroszlánsörénye van, a tyúkanyó pedig kutyakölyköt kerget a tyúkudvarban? Csak nem összekeverted a cseppjeidet?

Gondolkozik Habóka, hogyan is tévedhetett ekkorákat, de csak nem bírt rájönni, hol történhetett a hiba. Hiszen olyan gondosan járt el…

– Jól van, Habóka, lehet, hogy egy kicsit még nagy falat volt ez neked. Ezután a virágok sokasodásában fogsz segédkezni. Ott nem nagy gond, ha megkutyulod egy kicsit a színeket, hisz pont attól olyan szépek, hogy ezerszínűek.

36

Habóka boldogan indult az útjára, és úgy gondolta, hogy ez a feladata sokkal érdekesebb, mint a másik volt. Hiszen annyi színnel, formával, illattal találkozhatott, amennyiről álmodni se mert. Időnként a méhecskével is találkozott, aki elárulta neki, hol találja meg a legszebb hársfát, amely épp a virágait ontja, s hol lapul a legillatosabb gyöngyvirág, a harangvirágok társaságában. Szórta a cseppecskéit, hogy a virágos rétek még virágosabbak és színesebbek legyenek, a cseresznyefák millió virágot bontsanak, hogy aztán… ó jaj… piros körtéket teremjenek! → olvasásának folytatása

Három anya a 39. héten

Örökbe70 hozzászólás

Ma egy különleges háromszögbe pillanthatunk bele. A történetben szerepel egy örökbeadó, aki még a szülés előtt áll, és két örökbe fogadni szándékozó család. Az alanyok nevét megváltoztattam.

Margó (40)

Húsz éve élünk házasságban a férjemmel, van két kamaszfiunk, és sorozatos orvosi műhibák miatt nem lehet több gyerekem. Nagyon vágyom egy lányra. Húsz éve kislányhiányom van, a fiaimnál is mindig reménykedtem, hogy majd lány lesz. Másfél éve kaptunk örökbefogadási határozatot, 4 év alatti kislányra várunk, származási kikötés nélkül. Több alapítványhoz is jelentkeztünk, eddig nem kaptunk kiajánlást.

Lénát úgy ismertük meg, hogy ő tavaly nyáron együtt dolgozott a keresztlányunkkal. Mi nem csinálunk titkot az örökbefogadásból, és köztük is ez szóba került. Mikor Léna terhes lett, minket keresett meg. Ez egy hónappal ezelőtt történt, akkor ideköltözött hozzánk. Az ultrahang szerint lányt várt. Velünk madarat lehetett volna fogatni. Mikor először megláttam Lénát, kételkedtem abban, hogy már nyolc hónapos terhes. Ez nem létezik! Ha jól bekajálok, nekem is nagyobb hasam van. Mondta is a nőgyógyász, hogy ezek a babák bujkálnak az anyjuk hasában. De mióta itt lakik nálunk Léna, ötszáz grammot hízott a baba. Nagyon büszke vagyok magamra.

Kertész-Emőke

Hirtelen nem tudtam, hova tegyünk egy ismeretlen, terhes nőt, hogy döntsük pillanatok alatt. Végül a közelben egy panzióban béreltem neki szobát, hisz akkor még idegenek voltunk, el kellett nyernünk egymás bizalmát. Közben nagyon összebarátkoztunk, a férjemmel is remek a kapcsolata, most már csak aludni megy oda. A napot velünk tölti, elkísér a munkahelyemre, segítő foglalkozásom van. Most már bármikor beindulhat a szülés, ezért mondtam Lénának, holnap már költözzön át hozzánk. Azt mondta, ő képes húsz perc alatt megszülni.

A húszhetes ultrahang még kislányt mutatott, közben kiderült, hogy kisfiú. Léna nagyon csalódott volt, sírt. Sajnáltam. Én a magam bajával is el voltam foglalva, mert csalódás volt, hogy mégsem kislány, de láttam, hogy szenved szegény Léna. Mondtam neki, nem gondolod, hogy kidoblak ezek után az utcára. Az a lényeg, hogy a baba egészséges legyen, a többit megoldjuk.

Akkor nagyon elbizonytalanodtunk. → olvasásának folytatása

Mercy, mercy: örökbefogadós horrorfilm

Örökbe57 hozzászólás

 

Meglepően sok olyan emberrel futok össze itt a Kárpát-medencében, aki segítő szándéktól vezérelve szeretne afrikai vagy más színes bőrű babát örökbe fogadni valamely fejlődő országból. Nekik és mindenki másnak ajánlom a Mercy mercy című dán dokumentumfilmet, ami egy sikertelen nemzetközi örökbefogadást mutat be. A rendező, Katrine Kjaer (jé, ismét egy nő) négy éven át követte egy Etiópiából Dániába adoptált testvérpár sorsát, és nemcsak az örökbefogadó család, de az örökbeadó szülőpár szemszögből is. Sokkoló, felkavaró alkotás. Spoilerezek. Aki meg akar lepődni, a bejegyzés végén talál linket a filmhez.

Az ötgyerekes etióp pár – szegények és HIV-fertőzöttek – önszántából dönt úgy, hogy két legkisebb gyerekét örökbe adja Dániába. Az örökbefogadók – középkorú dán házaspár – kiutaznak Etiópiába a testvérpárért. Aztán a kamera követi az új család összeszokását Dániában, és párhuzamosan az etiópiai szülők további életét is.

Minden teljesen legálisan zajlik, hatóságok, ügynökség közvetítésével.

Senki sem lesz boldog. → olvasásának folytatása

Csecsemőotthonban dolgoztam

Örökbe84 hozzászólás

Vendégposzt. Olvasónk, Maggie csecsemőotthoni tapasztalatait osztja meg, ahol gondozónőként dolgozott.

Ott kisbabák vannak? Nagyon szomorúak? Hogy bírtad elviselni?

Standard kérdések, és a semmiből felénk ereszkedő fekete felhő minden alkalommal, ha a régi munkám kerül szóba. Majdnem mindig menteg hosszasan taglalom a részleteket.

A csecsemőotthonban élő gyerekek nem azzal töltik a napjaikat, hogy egy sarokban siratják az elveszett paradicsomot. Szomorúak, kacagnak, csintalankodnak, hangulataik vannak. Persze mindenkit, aki nem a kórházból érkezik, néhány kilós kis csomagként,  látványosan megvisel a bekerülés. Közben mennek a napok, zsolozsmaszerűen ismétlődő monoton eseménysorral, és ez végül minden gyereket megnyugtat. Ha ismert mást ezelőtt, akkor azért, ha pedig nem, akkor azért. A keretek nagyon szigorúak, pontosan azzal a céllal, hogy a kicsik mindig tisztában legyenek vele, mi mi után következik. (Igen, még a fürdetés mozdulatai is szabályozottak.)

Átyim-Noémi8-éves

A nyolcfős csoport életének színtere egy nagyobbacska szoba terasszal. Kicsit kopott, de barátságos vacok. És ez az első másfél-két évre elég is, ha váratlanul bekukkantasz, elégedett, szép kis porontyokat látsz, a játékaikkal otthonosan bíbelődve, csicseregve. Ha rajtakapnak a bekukkantáson, akkor nagy valószínűséggel megijednek, ha pedig férfi vagy, hisztériás pánikrohamban menekülnek szokatlan látványodtól. Ez egy nőies szakma. Másfél éves kor után kertkapcsolatos szobába kerülnek, és menetrend szerint akad, akiből sírással szakad ki az ijedtség, mikor a szandálos lábujjakat először érintik fűszálak. Vagy ha a napos délutánon váratlanul feltámad a szél. Ha elmész egy csecsemőotthon mellett, egyfolytában sírást hallasz. Ez a nagy számok törvénye, sokan vannak, és ha mindig csak egy gyerek, akkor is folyton valaki. Bent egy idő után meg sem hallani. Csak azt, ha hirtelen másképp sír, akkor azonnal. → olvasásának folytatása