Film: béranyaság Indiában

Örökbe49 hozzászólás

Beszámoló Az anyák álma című dokumentumfilmről.

Az Örökbe.hu által meghirdetett mozizásra négy olvasó jött el (Angéla, Manuela, Bakó Judit, Anybaby), a meglepetésvendég Budavári Zita volt:-) A Verzió Emberijogi Dokumentumfilm-fesztiválon néztük meg Valerie Gudenus svájci filmes alkotását.

manasapna

Az anyák álma (Ma na sapna) hat indiai béranya történetét követi nyomon. A film szigorúan az egészségügyi rendszerben töltött időre koncentrál: a béranya-klinikára való bekerüléstől az onnan való távozásig követi a nők sorsát. A rokonszenves, fiatal indiai nők mind mélyszegénységben élnek egy gettóban, férjük elhagyta őket, meghalt, vagy nincs sok haszna, egyedül nevelik gyerekeiket. A béranyaságot a család megélhetéséért vállalják el. A gyerekeiket fájó szívvel otthon hagyják, a kilenc hónapot a sokágyas kórteremben töltik (az otthoni körülményeikhez képest luxusszínvonalon). Ha végigcsinálják a kilenc hónapot, talán sikerül a másképp elérhetetlen álom: egy házat (inkább viskót) tudnak venni a nyomornegyedben.

→ olvasásának folytatása

Goldenblog, új fórumok, Pécs

Örökbe11 hozzászólás

A Goldenblog közönségszavazásán az Örökbe.hu 7. helyezett lett a Gyerek kategóriában (72 indulóból). Mivel rétegtémáról van szó, ez szép eredmény. Köszönöm mindenkinek, aki szavazott a blogra!

Új fórumokkal gazdagodott a fejléc. Közkívánatra elindult a Pörgős gyerekek szülei, ahol a “nem sarokbanülős” gyerekek neveléséről lehet eszmét cserélni a sorstársakkal. Az Örökbeadók fórumában pedig olyan szülők beszélgethetnek egymással, akik örökbe adták a gyermeküket, vagy erre készülnek. Ez a fórum jelszóval védett, csak az érintettek láthatják, jelszót tőlem lehet kérni az oldalsávban látható e-mail címen.

Spulnyik-Patrícia-8-éves-Igazgyöngy-AMI

Úgy néz ki, december első hétvégéjén Pécsett leszek, a helyi Tegyesz Mikulás ünnepélyén. Kik olvasnak a környékről? Lenne igény még egy külön felnőtt helyi találkozóra?

Kiszállunk

Örökbe101 hozzászólás

Limi májusban írt arról, hogy elbizonytalanodtak az örökbefogadási szándékukban. Azóta végleges döntésre jutottak a férjével. A vendégposztban leírja a történet folytatását.

Hisztek a jelekben? Apró történésekben, utalásokban, amikre érdemes odafigyelni? Egy istenhívő ismerősöm mondta nekünk, hogy ő már a három vetélést is annak vette volna. Hogy nem kell továbbmenni, mert mi egy gyerekkel vagyunk kerek család. Most kaptunk jeleket bőven.

Júniusban, két héttel a blogbejegyzés megjelenése után, megcsörrent a telefonom. Az ügyintézőnk volt a vonal másik végén, és elmondta, hogy van egy három és fél éves kislány az országos listán, elküldhetik-e az iratanyagunkat. Akkor igent mondtunk. Három hét múlva telefonáltam, de még semmit nem tudott mondani, még az iratunk megérkezéséről sem kaptak visszajelzést. Azalatt a három hét alatt viszont nálunk sok minden történt. Ezek közül csak hármat emelnék ki.

Elmentünk két hétre nyaralni (később lesz jelentősége). A főnököm beleegyezett, hogy részmunkaidőben dolgozhassak (ami, valljuk be, ritkaság, főleg, hogy tisztában van vele, hogy az egészet azért kezdeményeztem, mert a fiam kezdi az iskolát, és nem akartam este 7 után hazaérni, hanem szerettem volna én ott lenni az iskola kapujában, amikor kijön fél 4-kor). Egyikünknél autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Mindeközben természetesen téma volt az a bizonyos kislány.

A kisfiam továbbra is tiltakozott a tesó ellen. Az oviban imádták őt a kisebbek, neki viszont egy idő után nyűg volt, hogy folyamatosan lógnak rajta a kicsik. Nem akarta otthon is ugyanezt. Plusz élvezi az egyeduralmát, ami érthető egy ennyi idős gyereknél. És neki hiába mondtuk, hogy mi lesz jó abban, ha tesója lesz, ezek rá még nem hatnak.

Én azon kezdtem parázni, hogy a jó fej főnököm mennyire fogja kitolásnak érezni, ha elmegyek most gyesre… Itt jön be a két hét szabadság, mert azután visszajönni, majd újra eltűnni nem lett volna fair. Utána nem várhattam volna el, hogy simán visszavegyenek a kiharcolt kedvezményeimmel együtt.

1313084809267 copy 1

→ olvasásának folytatása

Cigány identitás-nevelés örökbefogadott gyereknél

Örökbe108 hozzászólás

Beszámoló Bakó Judit cigány gyereket örökbefogadó szülőklubjának legutóbbi programjáról. Dr. Szamosi Éva klinikai szakpszichológus, gyermek és felnőtt szakpszichoterapeuta volt a vendég, aki saját zsidósága kapcsán is megtapasztalta a kisebbségi identitás megélésének és felvállalásának dilemmáit, az ő gondolatait idézem.

A klubot új helyszínen, egy református lelkészi hivatal termében tartották, az egyik résztvevő kedves felajánlására, színvonalas gyerekmegőrzéssel. Összesen 45 felnőtt és 10 gyerek vett részt az eseményen (karonülőtől kisiskolásig), remek hangulatban. Sokszínű társaság jött össze: örökbefogadók mindenféle korú gyerekkel, várakozók, felkészülők, aktív és leendő nagyszülők, felnőtt örökbefogadottak, szakemberek, és a téma iránt más okból érdeklődők. Sokan érkeztek más városokból, különösen Pécsről. A program végén készítettük el a csoportképet az örökbefogadás világnapjára, de addigra már sokan hazamentek.

Szamosi Éva

Az előadásban Szamosi Éva arra kereste a választ, mit jelent az identitás, és kell-e foglalkozni az örökbefogadott gyerek cigány identitásával. Kifejezetten örökbefogadással kapcsolatban kevés gyakorlata van, viszont saját zsidó identitásának feldolgozásán és felvállalásán keresztül, és a hozzá fordulók identitás-problémáinak kezeléséből kialakított a szakmain túl egy tapasztalatokon alapuló képet a kisebbségi identitás kezeléséről. Természetesen zsidónak és cigánynak lenni nem ugyanaz ma Magyarországon, de közös lehet az előítéletek, az elutasítás élménye.

Az identitás önazonosság-érzés. Akinek ez nincs rendben, az nem érzi magát biztonságban. Az identitás tükrözi a személy egyediségének tudatát, saját közegéhez, kultúrájához, ideológiájához való viszonyát. Realisztikus testképet, kompetenciaérzetet ad, magatartást és attitűdöt is jelent. Az identitással rendelkező egyén képes stabilan elköteleződni értékek és ideológiák mellett, ugyanakkor képes az ideológia túlkapásainak megfékezésére.

Aki félelemben él, aki nem békült ki a saját identitásával, az többféleképpen próbálja ezt kezelni, két stratégiát részletezett is Éva:

Az elfogadási stratégia tudatosítja az egyénben a fenyegetettséget, ezért igyekszik leplezni saját identitását. Nem beszél róla, szorong, és generációkon át örökíti a félelmet. Éva tapasztalatai szerint immár a Holokauszt-túlélők negyedik generációja jár terápiába. Ilyen tünet lehet, ha a paciens a pszichológusnál is csak a sokadik ülésen, szégyenkezve meri bevallani, hogy zsidó származású.

→ olvasásának folytatása

Menjünk moziba!

Örökbe6 hozzászólás

Holnap kezdődik a Verzió Emberijogi Dokumentumfilm-fesztivál. Örökbefogadással kapcsolatos alkotás nem szerepel, viszont bemutatnak egy filmet a béranyaságról. Ezt én péntek este meg fogom nézni, akinek van kedve, csatlakozzon. Biztosan nem lesz vidám.

Mikor: november 14. péntek, 20:30

Hol: Toldi Mozi, Budapest, Bajcsy-Zsiliniszky út 36-38. (Arany János utcai metrómegállónál)

Hogyan: jegyet mindenki vegyen magának, online lehet előre rendelni a mozi weboldalán.

Aki szeretne beszélgetni, 19:30-tól a mozi kávézójában leszünk. (Ehhez jelentkezzetek mailben.)

Mit nézünk:

Anyák álma, svájci dokumentumfilm az indiai béranya-bizniszről

béranya

“A legnagyobb termékenységi klinika az északnyugat-indiai Anandban tárt karokkal várja a nőket, akik hajlandók más gyerekét kihordani. A béranyaságért kapott fizetség nem nagy, de döntő jövedelemforrás a szegénységből érkezőknek – elégséges ahhoz, hogy otthont, élelmet vagy oktatást biztosítsanak saját gyerekeiknek. Ám a környezetük gyakran megbélyegzi őket, amiért vállalták a béranyaságot. A film hat nőt követ a folyamat különböző stádiumában. Megismerjük reményeiket, örömeiket és egymás közötti konfliktusaikat, amíg el nem jön az újszülött világra hozásának pillanata. Megszólaltatva azokat, akiknek ritkán halljuk a hangját, a film fontos kérdéseket vet fel az emberi boldogságüzlet etikai oldaláról.” (Részlet az ismertetőből)

Visszakérik a babákat? – az első fél év mérlege

Örökbe101 hozzászólás

Újdonság a hazai örökbefogadásban, hogy nyílt örökbefogadásnál a lemondó szülő a gyerek hat hetes koráig meggondolhatja magát, és visszakérheti gyereket. Ez a lehetőség március közepétől él az új Polgári Törvénykönyv alapján. (Titkos lemondásnál korábban is megvolt ez a lehetőség.) Utánajártam, hogy hatott ez a változás a nyílt örökbefogadásokra az első fél évben. (A bevezetés óta eltelt fél év szeptember közepén járt le, és az erre rászámított hat hét is letelt nemrég).

Kis háttér: nyílt örökbeadásnál a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymást. Eddig kétféle típusa létezett. Az egyik a civil szervezet által közvetített. Ezek a szervezetek gondozzák a hozzájuk forduló krízisterheseket, és ha nincs más megoldás, akkor a náluk várakozóknak örökbe adják a babát. A másik a magánutas megoldás volt: ilyenkor az örökbeadó és örökbefogadó már ismerik egymást máshonnan. Március óta ilyen esetekben is kötelező közvetítő szervezetet bevonni, ami a Tegyesz lehet, vagy valamely civil szervezet. Tavaly összesen 200 nyílt (nem rokoni) örökbefogadás történt az országban, ebből számításaim szerint 60-70 magánutas volt, a többi alapítványon vagy egyesületen keresztül zajlott.

2d

Most megkerestem az összes szervezetet, ami nyílt örökbeadást közvetíthet, és nekik szegeztem a kérdést: hány visszalépés történt az első fél évben? A hét civil szervezet és a húsz megyei Tegyesz kapta meg a kérdést.

Az eredmények:

A hét civil szervezet mind válaszolt, náluk nem fordult elő visszalépés az első fél évben.

A húsz megyei Tegyesz közül sajnos nem mindenki felelt, akik válaszoltak, azoknál szintén nem volt ilyen eset. → olvasásának folytatása

Mennyit tudsz az örökbefogadásról?

Örökbe45 hozzászólás

Ma van az örökbefogadás világnapja! Kellemes ünneplést mindenkinek! Ezen alkalomból egy kis kvízt készítettem, amellyel az olvasók tesztelhetik a tudásukat a témáról.  Könnyű és nehéz kérdések egyaránt lesznek, a legtöbb már szóba került itt a blogon.

Ha kész vagy, itt egy kis útmutató, hol találsz információt az egyes kérdésekhez a blogon:

→ olvasásának folytatása

Örökbefogadott baba szoptatása

Örökbe63 hozzászólás

Az örökbefogadó anya is képes lehet szoptatni a csecsemőt. W. Ungváry Renáta szoptatási tanácsadó komoly tanulmányt írt a blog számára a témáról. 

Az örökbefogadó ugyanúgy szoptathat, mint bárki más, már ami a gyakorlati kivitelezést illeti! Az esetek többségében több erőfeszítést igényel, mint annak, akinél a várandósság, a szülés és a szülést követő időszak hormonális és élettani változásai indítják meg a tejtermelést. A tej termelődése szempontjából a legfontosabb tényező a mellbimbót érő, kellő gyakoriságú és időtartamú szopási, fejési inger. Számos fejlődő országban, természeti népeknél ismert és szükség esetén alkalmazott módszer, hogy az elárvult vagy örökbefogadott csecsemőt rokon vagy idegen nő szoptatja. Az örökbefogadó szoptató anyának nagyjából ugyanazokkal az örömökkel és nehézségekkel kell számolnia, mint bárki másnak, aki gyermeke születését követően szoptatni szeretne.

ARK_0199

Az indukált laktáció és a relaktáció

A szakirodalomban indukált laktációnak nevezik azt a folyamatot, amikor terhességtől, szüléstől függetlenül rendszeres fejési vagy szopási inger hatására megindul a tejtermelődés. Nem tévesztendő össze azokkal az állapotokkal, amikor bizonyos gyógyszerek (például metoclopramid, domperidon, egyes antipszichotikumok, növekedési hormon) vagy kórállapotok (hiperprolaktinémia) mellékhatásaként illetve tüneteként, a prolaktin tartósan magas szintje miatt indul meg a tejtermelődés. A szoptatás azonban egyáltalán nem csak a termelődő anyatej mennyiségéről és a táplálásról szól, és talán ez a legfontosabb szempont, amit mérlegelni kell akkor, amikor valaki azon tűnődik, megéri-e belevágni a tejtermelés megindításába vagy fokozásába.

→ olvasásának folytatása

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Itt a válasz!

Örökbe70 hozzászólás

Tudtátok, hogy az Örökbe.hu blog olvasói sokkal hamarabb sorra kerülnek? 🙂 A kérdőívre adott válaszokat Sugár András statisztikussal közösen értékeljük ki.

Ha örökbefogadásra vársz, és úgy érzed, hamarosan sorra kerülsz, gyere a Finisben online csoportba, ahol sorstársakkal együtt készülünk fel a várható helyzetekre!

A blog olvasóinak segítségével készítettünk egy felmérést a hazai várakozási időről. Összesen 134 válasz érkezett be, s bár a 2009 óta történt örökbefogadásokat vizsgáltam, közülük négyen 2009 előtt fogadtak örökbe, az ő válaszaikat nem vettem figyelembe az eredményekben. A válaszolók összetétele (internetes, önkéntes válaszolók 2014. augusztusában) természetesen nem tükrözi semmilyen szempontból az örökbefogadókat, de kellően nagy elemszám ahhoz, hogy néhány hasznos következtetést levonjunk az örökbefogadással kapcsolatosan. Elsősorban az a kérdéskör érdekelt, hogy a várakozási idő (a jogerős határozattól addig, amíg hazavihette a gyermeket) hogyan alakult, és milyen tényezők befolyásolták. A belföldi, nem rokoni örökbefogadásokat vizsgáltam, szintén nem kértem azok válaszait, akik nevelőszülőként fogadták örökbe a náluk élő gyereket. Az érdekelt, mire számíthat egy földi halandó, ha besétál a Tegyeszhez. Engem is értek meglepetések, és több közkeletű sztereotípia megcáfolódik a várakozásról. Fontos, hogy a kérdőív az egyes örökbefogadásokat vizsgálta, tehát férj és feleség nem töltötte ki kétszer ugyanarra a gyerekre, viszont ha több gyereket fogadtak örökbe, akkor többször szerepelnek. → olvasásának folytatása