„Örökbe fogadni nem kötelező és nem is állampolgári jog”

Kántor Neddával, a Fővárosi Tegyesz örökbefogadási pszichológusával beszélgetek. Miért kaphat alkalmasságot egy rákos beteg? Jó-e az örökbefogadásra várva lombikozni? Túl enyhe-e a hazai alkalmassági vizsgálat? Van, aki kap határozatot, de gyereket nem? Mennyi esélye van az egyedülállóknak? Az alkalmasság, a szülők kiválasztásának módja, a juttatások diszkriminatív volta kerül szóba az interjúban.

– Mondj pár szót magadról!

– A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál dolgozom, klinikai szakpszichológus és családterapeuta vagyok. Vizsgálom az örökbefogadásra jelentkezők alkalmasságát, segítek a barátkozásban, foglalkozom krízistanácsadással, utánkövetéssel, és bármivel, ami felmerül. Közel tíz éve kerültem a Tegyeszhez. Emellett magánpraxisban egyéni, család- és párterápiát is tartok. Pszichodráma asszisztens is vagyok, s egy igen tapasztalt gyermekdráma vezető kolléganőmmel épp pszichodráma csoportot tervezünk indítani örökbefogadott gyermekeknek a Mózeskosár Egyesület keretében, ahol elnökségi tag vagyok.

Kántor Nedda

– Korábban az üzleti szférában dolgoztál, hogyan kerültél a gyermekvédelembe?

– Stratégiával és marketinggel foglalkoztam. Szerettem, de hosszú távon pszichológusként inkább láttam magam, mint az üzleti életben. A gyermekvédelembe – ha lehet ezt mondani – véletlenül kerültem. Amikor a pszichodráma képzésre jártam, akkor javasolta az egyik csoporttársam. Elsőre meglepett, de aztán rájöttem, itt is lehet családokkal foglalkozni. Itt is van stressz, de sokkal kevesebb, mint a versenyszférában, emberibb a lépték.

– Csapjunk a közepébe! A közhiedelemmel ellentétben meglepően kevés jelentkező bukik meg az örökbefogadási alkalmassági vizsgálaton. A statisztikai adatok szerint az alkalmassági kérelmek alig 1-2 százalékát utasítják el. (Ebben nincs benne az, aki menet közben magától kiszáll a folyamatból.)

– A számokba nem mennék bele, de az biztos, hogy a hazai alkalmassági eljárás lehetne szigorúbb.

– Úgy érted, hogy felpuhított az alkalmasság?

– A nyugati gyakorlatokhoz képest mindenképpen. Közben a média azzal van tele, hogy Magyarországon nehéz örökbe fogadni. Holott Európában az egyik legkönnyebb. A várakozás kétségtelenül hosszú, de az alkalmasság megszerzése banálisan egyszerű. És sokszor még ez a banalitás is fáj az ügyfeleknek. olvasásának folytatása

Roma gyerek nem roma családban

Nem először, nem utoljára. A téma nemrég a Mózeskosár Klubban is szerepelt, az ott elhangzottakból idézek.

Az örökbefogadásra jelentkezők, amikor felmerül a cigány származású gyerek vállalása, általában két félelemre hivatkoznak: Hogy fogom megvédeni majd a támadásoktól? Hogy adhatok neki roma identitást, ha én nem vagyok az?

Varga-Sandor-facere-e1655816001609

Néhány szempont a kérdésekhez:

  • Fontos, hogy a gyerek tisztában legyen a saját származásával. Erről is kell beszélgetni, ahogy az örökbefogadásról.
  • A környezet egész másképp kezeli a gyereket, amíg a (szőke, középosztálybeli) szülő társaságában van. Amikor kikerül a szülő védőburka alól, és egyedül közlekedik, magának kell megvédenie magát.
  • Ehhez a bázist a kisgyerekkorban megszerzett önbizalom adja.
  • Ha a gyerek látványosan másképp néz ki, mint a szülő, akkor a környezet folyamatosan érdeklődni fog a családi “felállásról”, ezt kezelni kell.
  • Nem kell lováriul tanulni a szülőnek, nem kötelező cigány táncházba járni, ha magától nem tenné ezt.
  • Nagyon hasznos viszont az identitás kialakulásához, ha a gyereknek módja van cigány családokkal barátkozni, lehetőleg az örökbefogadók társadalmi környezetéből, baráti köréből.
  • Ha a gyereket a külseje miatt cigánynak csúfolhatják, akkor nagyon fontos, hogy először a szülőtől hallja ezt a szót, és legyen pozitív töltete a számára.
  • Ha a gyereken nem látszik a származása, akkor viszont olyan helyzetbe kerülhet, hogy a füle hallatára “cigányoznak”.
  • A rasszista beszédet ne tűrje el a szülő. Nem muszáj felfedni ilyenkor a gyerek származását, jól működik az “engem személyes érintettségem miatt zavar az ilyen beszéd” formula.
  • A szülő példát mutat a gyereknek az ilyen helyzetek kezelésére.
  • Ha a gyereken nem látszik a származása, vagy épp bizonytalan, akkor is meg kell őt ismertetni ennek lehetőségével.

olvasásának folytatása

20 tévhit az örökbefogadásról

A leggyakoribb sztereotípiák és cáfolatuk. Újaknak és régieknek, kérdezősködő ismerősöknek…

Az összeállítás egyik fele már megjelent a Bezzeganyán, ezt kiegészítettem még tíz tévhittel.

  1. Csak meddő (gyermektelen) párok fogadhatnak örökbe.

Nem igaz. Magyarországon az örökbefogadók többsége valóban meddőségi problémák miatt jelentkezik, de ez nem feltétel, és önmagában nem is tesz alkalmassá az örökbefogadásra. A jelentkezésnél azt vizsgálják, felkészült-e a jelentkező, el tudja-e fogadni az örökbefogadással járó komplex csomagot. A meglevő gyerekek száma sem akadály. Vannak, akik 1-2-3 vér szerinti gyerek után jelentkeznek és sorra is kerülnek. Ilyenkor is azt vizsgálják, a család fel tud-e vállalni egy újabb gyereket. Ha egy gyerek elhelyezéséről döntenek, akkor sem sorolják feltétlenül előre azt a párt, aki gyerek nélkül várakozik. A gyereknek keresnek családot, nem a szülőknek gyereket, hangzik a gyermekvédelem mantrája. Egyébként Magyarországon nemcsak házaspárok fogadhatnak örökbe, hanem egyedülállók is.

  1. Aki örökbe akar fogadni, az bemehet egy intézetbe válogatni.

Nem igaz. Aki örökbe akar fogadni, az először is alkalmasságot szerez, majd vár a sorára. Ha sorra kerül, egy gyereket fognak neki felajánlani, és arról kell döntenie. Ha nemet mond, akkor a várakozó vár a következő gyerekre, a gyereket pedig felajánlják a következő várakozónak. Intézetbe bemenni válogatni azért sem lehetne, mert a 12 év alatti gyerekeket fokozatosan nevelőszülőkhöz helyezik át a gyermekotthonokból.

Tölcsér-Andrea-Sütő-Szandra

  1. Az intézetek tele vannak gyerekkel, mégis éveket kell várni az örökbefogadásra.

Ez nem egészen így van. Mintegy húszezer gyermek él állami gondoskodásban, de csak minden tizedik örökbe adható. A többiekkel a vér szerinti család tartja a kapcsolatot, és megvan a remény, hogy visszakerülhetnek a családjukba. Az örökbe adható gyerekek közül is sok a tíz évnél idősebb, vagy fogyatékos. Az örökbefogadók viszont többnyire 3 év alatti, nagyjából egészséges gyereket szeretnének. Természetesen, minél elfogadóbb az örökbefogadó, annál kevesebbet kell várnia.

  1. Az örökbefogadók válogatnak, pedig van elég gyerek.

olvasásának folytatása

Az örökbefogadás feltételei 2025-ben

Ezt még nem tekintettük át, lássuk egyben a hazai szabályokat! Mik az örökbefogadás feltételei Magyarországon?

Ki fogadhat örökbe?

  • cselekvőképes személy
  • legalább 25 éves (házaspárnál elég, ha az egyik fél betöltötte. Jelentkezni, sorban állni előbb is lehet)
  • a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb (házaspárnál elég az egyik félnek) ÚJ: 3 évnél idősebb gyerek esetén akár 50 év is lehet a korkülönbség (2020-tól).
  • házaspárok és egyedülállók (az élettársi viszonyban élőket az örökbefogadásnál egyedülállónak tekintik, csak az egyikük fogadhatja örökbe a gyermeket)
  • személyisége, körülményei alkalmasak az örökbefogadásra
  • elvégezte az örökbefogadásra felkészítő tanfolyamot ÚJ: 2020-tól a tanfolyam nem kötelező
  • érvényes alkalmassági határozattal rendelkezik.

Sándor-Nelli

Ki nem fogadhat örökbe? olvasásának folytatása

„Én legjobban annak örülök, ha a saját család vállalja a gyereket”

Folytatódik a nyílt örökbefogadást közvetítő hazai civil szervezetek bemutatása. Az Együtt az Életért egy kisebb egyesület, akik büszkék rá, hogy náluk több krízisterhes viszi haza a babát, mint amennyien örökbe adják. Varnyú Ildikóval, az egyesület szakmai vezetőjével a krízisterhesek segítéséről, az életvezetési táborról, az egyesület filozófiájáról beszélgetek, és kiderülnek az örökbe fogadni szándékozókat érdeklő részletek is.

– Mondj pár szót magadról!

– Védőnőként dolgozom, Pécsett élünk a férjemmel, három felnőtt gyerekünk van.

Varnyú Ildi képe a cikkhez

– Miért hoztátok létre az egyesületet?

– Előzőleg az Alfa Szövetségnél dolgoztam, közel húsz éves múltra tekint vissza a tevékenységem. A hivatásom egy része a krízisbe jutott kismamákkal való foglalkozás, így ez a téma közel áll hozzám.

– Milyen a viszonyod az Alfához? Nézetkülönbség miatt váltál ki?

– Az Alfa az életem egy fontos szakasza, ezer szállal kötődöm oda, sok jó emberi kapcsolatom, emlékem fűz hozzájuk. Azért léptem ki, mert úgy éreztem, nem egyformán gondolkozunk Téglásy Imrével (az Alfa Szövetség főtitkára, vele is készült interjú). Ő egy elméleti jellegű munkára gondolt, én inkább a gyakorlatra szavaztam. Nekem nem az a hivatásom, hogy a világot váltsam meg, hanem hogy 1-2-10-20 embert segítsek tevőlegesen.

– Akkor nem a dávodi ügy kapcsán távoztál? (1998-ban az Alfa egy 13 éves lány abortuszát akarta megakadályozni, az esetet megbeszéltük Téglásy Imrével az interjúban.)

– Nem, utána még sok évig dolgoztam ott.

– Mi a filozófiátok?

– A nehéz helyzetbe került kismamák mellett állunk segítőtársként. Megkeressük neki az összes lehetséges utat, aminek ismeretében ő tud dönteni, a gyermeke és maga számára a legjobbat választani.

– Ez az út nálatok nem mindig az örökbeadás. olvasásának folytatása

A nagy betegséglista

Az örökbefogadásra jelentkezőknek nyilatkozni kell róla, milyen elvárásaik vannak a gyermek egészségi állapotáról, milyen betegségeket tudnak elfogadni. Erre létezik egy hosszú lista, amin ikszelgetni kell. Régebben csak bizonyos megyékben kellett ezt kitölteni, máshol elég volt az egészséges- korrigálható- nem korrigálható jelzőkből választani. Az Elektronikus Örökbefogadási Nyilvántartási Rendszer bevezetésével a várakozók adatait is egységesítik, így a jövőben minden örökbefogadásra jelentkező találkozni fog ezzel a listával. Általában már a jelentkezésnél. Aki most várakozik, és még nem töltötte ki a listát, az is számítson rá, akár határozathosszabbításkor, akár úgy, hogy postán kiküldik neki.

untitled

Íme a lista. Mindegyiknél három válaszból lehet ikszelni: Elfogadható – Bővebb tájékoztatás után döntünk – Kizáró ok.

Update: 2020. júliusától új, némileg módosult lista van forgalomban: A gyermek egészségi állapotára vonatkozó elvárások – adatlap

A családi háttérben előforduló betegségek, állapotok

Értelmi fogyatékos szülők, testvérek

Örökletes betegségben szenvedő szülők, testvérek

Alkoholbeteg szülők olvasásának folytatása

A nevelőszülő fogadhat örökbe?

Érdemes örökbefogadási szándékkal nevelőszülőnek jelentkezni?

„Jelentkeztünk nevelőszülőnek, de majd szeretnénk örökbe is fogadni a nálunk nevelkedő gyereket.”

„Örökbefogadásra várunk. Valaki azt tanácsolta, hogy legyünk nevelőszülők, mert úgy gyorsabban kapunk gyereket.”

1a

A nevelőszülőség vagy örökbefogadás kérdésköre sok várakozóban felmerül. Egy kis felületi áttekintéssel próbálok segíteni. Először nézzük át a hasonlóságokat és eltéréseket a két műfaj közt.

Hasonlóságok:

A nevelőszülő és az örökbefogadó szülő is olyan gyereket nevel, akit nem ő szült/nemzett.

A gyerek veszteségekkel, traumákkal érkezik a családba.

Meg kell mondani a gyereknek, hogy nem a vér szerinti szülei nevelik.

A külvilág kérdéseire válaszolni kell, mérlegelni, mikor, kinek, mit mondjanak el. olvasásának folytatása

„Azt álmodtam, hogy verik az ablakot, elviszik a babát”

Kanyarok egy nyílt örökbefogadásban. Andrea és férje, József nemrég vitték haza az újszülött Csongort a Gólyahír Egyesület segítségével. Tíz év várakozás, roma származás, kacskaringós sztori a vér szerinti anyával, koraszülés, az első hat hét izgalmai. Főleg a dinamikus Andi mesélt, a csendesen mosolygó József csak néha szólt közbe.

– Hogy jutottatok el az örökbefogadáshoz?

– Tizenegy éve vagyunk házasok. Az elindulás az örökbefogadáshoz sokkal hosszabb volt, mint a várakozás a babára. Nyolc évig nem estem teherbe, lombikkal nem próbálkoztunk, nem szerettem volna. Nyolc év után először én vetettem fel, hogy fogadjunk örökbe, de akkor Józsi elzárkózott. Nem akartam rábeszélni, mert ezt közösen kell akarni. Nem jó, ha csak miattam egyezik bele. Aztán egy év múlva ő javasolta, hogy mégis próbálkozzunk. Akkor jelentkeztünk. Elég gyorsan meglett a határozatunk. Először nem értettük, miért kell tanfolyamra járni, de utólag látom, hogy szenzációs volt, utat mutatott, akkor világosodott meg minden.

DSC_2523 – Milyen gyereket képzeltetek el?

– Mikor elindítottuk az örökbefogadást, azt gondoltam, egy egy-másfél éves kisgyereket szeretnék örökbe fogadni. Először a nyílt örökbefogadástól el is zárkóztunk. A tanfolyam ebben is változást hozott, ott motoszkált, hogy ezen az úton kéne mennünk, jelentkeztünk a Gólyahírhez. Amikor a jelentkezésnél kitöltöttük az egészségügyi kérdőívet, sok betegségnél bővebb tájékoztatást kértünk, de mindenképpen magyar gyereket szerettünk volna. Aztán belekerültünk a folyamatba, eljöttünk a Gólyahírhez találkozóra, láttuk a gyönyörű gyerekeket, és elkezdtem olvasni a blogodat, ahol szintén szerepelnek családok roma gyerekkel. Egy év múlva mondtam Józsinak, hogy nincs miről beszélni, nem az a lényeg, hogy egy gyerek roma vagy nem, minden gyerek ugyanazzal az ártatlansággal születik.

Közben a Tegyesztől volt két kiajánlásunk, először egy nagyon beteg, szellemileg is visszamaradott másfél éves kisfiú miatt hívtak, mert ugye mi sokféle betegséget elfogadtunk. Rá nemet mondtunk. Aztán egy kétéves kisfiút ajánlottak a megyében, akinek szintén különböző problémái voltak, egy részük szerintem azért, mert több nevelőszülőnél élt már akkor.

– Megnéztétek a gyerekeket?

Egyik gyereket sem mentünk el megnézni, féltem, hogy ha meglátom, a szívem összeszalad, és nem fogok tudni külön gondolkodni a szívemtől meg az eszemtől, akármilyen betegségei is vannak. De ekkor láttam, hogy nagyon kicsi az esélye, hogy a Tegyesztől egy teljesen egészséges gyereket hozzon el az ember…

– Inkább, hogy azért hívtak titeket hamar, mert beteg gyereket is elfogadtatok.

– Egy belső sugallat akkor azt mondta, nem ez a mi utunk. Mielőtt megnéztük volna a gyereket, felhívtam Gabikát (Mórucz Lajosné, a nyílt örökbeadással foglalkozó Gólyahír Egyesület vezetője), hogy állunk. A 268. helyen álltunk, azaz egy év alatt durván száz helyet léptünk előre. Akkor ez még 2-3 év várakozás. Mondtam Józsinak, hogy miért is akarunk mi különbséget tenni. Nincs különbség.

– Mikor elkezdtétek az örökbefogadást, miért kértetek magyar gyereket?

Mikor elkezdtük, úgy álltunk hozzá, hogy tökmindegy, honnan, de jöjjön egy gyerek. Aztán egy év múlva már szűkült az út, jobban láttuk, hogy működik.

– Akkor nektek kezdetben sem volt problémátok a roma származással? olvasásának folytatása

Milyen lakás kell az örökbefogadáshoz?

Az örökbefogadásra jelentkezőknél az alkalmassági vizsgálat része a környezettanulmány, amikor megnézik, a lakás alkalmas-e gyereknevelésre. Összegyűjtöttem néhány tipikus kérdést ezzel kapcsolatban, és konzuláltam a Tegyesz szakembereivel.

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre!

Az alapok: a lakást a Tegyesz nézi meg az alkalmassági vizsgálatnál szerzésénél. Korábban helyenként még egyszer kiment a gyámhivatal is, ezt már megszüntették. És még egyszer meg fogja nézni a Tegyesz munkatársa a lakást közvetlenül a gyerek érkezése előtt. Ha a várakozás alatt költözik a sorban álló, akkor ezt be kell jelenteni, ilyenkor új környezettanulmány készül, módosítják a határozatot is.

A környezettanulmány nemcsak a lakásról szól, hanem a jelentkezők anyagi helyzetéről, életkörülményeiről is. Felmerülhetnek a következő témák: nevükön lévő egyéb ingatlan, telek, autó, szabadidő, barátok, hobbi, szórakozás, nyaralás, szülők, testvérek, fontos személyekkel való kapcsolatok, várható segítség a gyereknevelésben, előző kapcsolatból való gyerekek, óvoda, iskola a közelben. Az együtt élő családtagoknak is otthon kell lenni.

8

Frissítés (2023): az utóbbi időben egyre inkább elvárás lett a külön gyerekszoba, vagy legalább annak kialakitási lehetősége a lakásban. Egyszobás lakással már nem nagyon lehet alkalmasságot szerezni.

Fontos hangsúlyozni, hogy az alkalmassághoz csak a gyerek nevelésére megfelelő környezetet kötik ki, nincs számszerűsítve, hogy ez szobaszámban, négyzetméterben, komfortfokozatban mit jelent, a külön gyerekszoba sem feltétel. A konkrét döntés megyénként eltérő lehet. Lássuk a kérdéseket, a válaszokat Tegyeszes szakemberek adják.

„Albérletben lakunk, ez nem probléma a jelentkezésnél?”

Nem, ha megfelelő jövedelemmel rendelkeznek. A stabil egzisztencia a fontos, legyen miből fizetni. olvasásának folytatása

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Itt a válasz!

Tudtátok, hogy az Örökbe.hu blog olvasói sokkal hamarabb sorra kerülnek? 🙂 A kérdőívre adott válaszokat Sugár András statisztikussal közösen értékeljük ki.

Ha örökbefogadásra vársz, és úgy érzed, hamarosan sorra kerülsz, gyere a Finisben online csoportba, ahol sorstársakkal együtt készülünk fel a várható helyzetekre!

A blog olvasóinak segítségével készítettünk egy felmérést a hazai várakozási időről. Összesen 134 válasz érkezett be, s bár a 2009 óta történt örökbefogadásokat vizsgáltam, közülük négyen 2009 előtt fogadtak örökbe, az ő válaszaikat nem vettem figyelembe az eredményekben. A válaszolók összetétele (internetes, önkéntes válaszolók 2014. augusztusában) természetesen nem tükrözi semmilyen szempontból az örökbefogadókat, de kellően nagy elemszám ahhoz, hogy néhány hasznos következtetést levonjunk az örökbefogadással kapcsolatosan. Elsősorban az a kérdéskör érdekelt, hogy a várakozási idő (a jogerős határozattól addig, amíg hazavihette a gyermeket) hogyan alakult, és milyen tényezők befolyásolták. A belföldi, nem rokoni örökbefogadásokat vizsgáltam, szintén nem kértem azok válaszait, akik nevelőszülőként fogadták örökbe a náluk élő gyereket. Az érdekelt, mire számíthat egy földi halandó, ha besétál a Tegyeszhez. Engem is értek meglepetések, és több közkeletű sztereotípia megcáfolódik a várakozásról. Fontos, hogy a kérdőív az egyes örökbefogadásokat vizsgálta, tehát férj és feleség nem töltötte ki kétszer ugyanarra a gyerekre, viszont ha több gyereket fogadtak örökbe, akkor többször szerepelnek. olvasásának folytatása