Szerző: Örökbe

Mennyit kell várni? – a megyei lista

Örökbe67 hozzászólás

Az élet nem igazságos. Ezt ma örökbefogadási relációban boncolgatom, miszerint: milyen különbségek vannak az egyes megyékben a gyermekre várakozási idő tekintetében.

Létezik egy frissebb felmérés is: https://orokbe.hu/2024/02/19/mennyit-kell-varni-a-megyei-lista-2020-2022/

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

Az elemzés az elmúlt három év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát, a megyén belül örökbeadott gyerekek számát, és figyelembe vettem azt is, hány gyereket adott az országos listán örökbe az adott megye (azaz, akire a megyén belül nem találtak szülőt). Az elmúlt három év adatait átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Rögtön mondom, hogy őrült nagyok a különbségek, egyes megyékben ez alig 2, máshol 18.

Fehér-Nikolett1

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 18 évet várni sehol, és az sem igaz, hogy Budapesten kilencszer annyit kell várni, mint Szabolcsban. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat. Azaz a többieknek többet kell várni. Pest megyében például az esetek több, mint a felében a nevelőszülő fogadja örökbe a gyereket.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Valamint semmi nem garantálja, hogy a jövőben is ugyanezen mintázat alapján potyognak a gyerekek. A “mezei örökbefogadók”(nem külföldi, nem rokona, nem nevelőszülője a gyereknek) 45 százaléka kap a megyei listáról gyereket, a többiek az országos listán vagy nyílt örökbefogadásban kerülnek sorra.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. A felsorolás mindig növekvő sorrendben történik. → olvasásának folytatása

A legnépszerűbb bejegyzések 2.

Örökbe1 hozzászólás

Hamarosan másfél éves lesz a blog. Az első kilenc hónap legolvasottabb cikkeit itt találjátok. Most összeszedtem azt a tíz legnépszerűbb írást, amely a második kilenc hónap során jelent meg.

Tóth Krisztina: “Akkor tudok ideális anya lenni, ha a saját életemet élem”

A blog eddigi legeslegolvasottabb interjúja, 30 ezer feletti kattintással. Tóth Krisztina író, költő először nekem mesélt az örökbefogadásáról. Másfél éves kisgyerek érkezése, durva kezdeti krízisek, az anyasággal kapcsolatos sztereotípiák felülírása.

Tóth K

 

“Nem akarom veszteségből indítani a közös történetünket”

Tompa Andrea író, színikritikus és az ötéves Elemér. A nevelőszülő fotója szemmagasságban, identitás a vitrinben, és miért nem a meddőséggel kezdi a családdá válás történetét.

SONY DSC

 

Kisrigók

Oláh-Paulon Viki vendégposztja. Összeszokás egy intézetből érkező 5 és 6 éves testvérpárral. A gyerekek felmásznak az ablakba, és a szülők elkapják őket, pedig ez még csak a barátkozás harmadik napja.

Kisrigó1

→ olvasásának folytatása

„Ha vér szerintiek lennének, sem hasonlíthatnának ránk jobban”

Örökbe97 hozzászólás

Ma egy különleges történet következik. Örökbefogadott és donor hímivarsejtes gyerekek egy családban. Zsófi és férje előbb örökbe fogadtak egy újszülött kisfiút, majd belevágtak egy „utolsó utáni” inszeminációba, spermadonor segítségével, ami sikerült. Zsófi a sajátos kis ötösfogat létrejöttéről és a mindennapokról mesélt. Magánutas örökbefogadás, ismeretlen genetikai apától szült gyerekek, a vér szerinti nagynéni felbukkanása és egy maradi védőnő szerepel az interjúban. (A szereplők nevét megváltoztattam.)

– Mesélj magadról és a családodról!

– A férjemmel tizenöt éve ismerjük egymást, tíz éve vagyunk házasok, egy kis faluban élünk. Három gyerekünk van. Attila nyolcéves, az ikerfiaink, Bence és Csanád négyévesek. Attilát örökbe fogadtuk, az ikreket én szültem, donoros megtermékenyítés segítségével. A családunk szűken véve ötfős, de szoros a kapcsolatunk a nagyszülőkkel, testvéreinkkel is.

– Milyen út vezetett az örökbefogadásig? Mennyi próbálkozás után döntöttetek így?

– A házasságkötésünk után viszonylag hamar kiderült, hogy nem lesz csak úgy, hipp-hopp gyerekünk. Először engem vizsgáltak ki, természetesen találtak ezt-azt, de nem egetverő problémákat. Sajnos a férjemnek egy gyerekkori betegség miatt komolyabb gondjai vannak. Elkezdtük a lombikot, de ezzel egy időben az örökbefogadásról is beszélgettünk. A harmadik sikertelen próbálkozás után indítottuk meg a folyamatot és kerestük fel a Tegyeszt, az átlagnál jóval fiatalabban, alig huszonhat évesen. Segített a döntésben, hogy a férjem főiskolai évei alatt nevelőszülőknél lakott albérletben és foglalkozott a nevelt gyerekekkel, segített nekik a házi feladat elkészítésében, vigyázott rájuk.

Mezei-Flóra-8-éves-Igazgyöngy-AMI-Tanára-L.Ritók-Nóra-másolata

– Milyen gyereket szerettetek volna?

– Egy év alatti csecsemőt, a neme mindegy volt, elfogadtunk kisebb betegségeket is (asztma, táplálékallergia, koraszülöttség). Származási megkötésünk volt, félve a beilleszkedésétől, nagyon különbözött volna tőlünk egy roma gyerek.

– Mennyit vártatok?

– Tíz hónap után kaptuk az első telefonhívást, egy súlyosan fogyatékos, ráadásul már másfél éves gyermekről. Őt nem fogadtuk el, nem mertünk huszonévesen felvállalni egy ekkora feladatot. Két év után szólt egy ismerősünk, aki családgondozóban dolgozott, hogy bement egy hölgy, aki örökbe adná a gyermekét, megadhatja-e neki az elérhetőségünket és viszont. Beleegyeztünk és így jutottunk el a kisfiunkhoz. → olvasásának folytatása

Film: Anya és gyermeke

Örökbe14 hozzászólás

Ebben a filmben az örökbefogadás nemcsak egy motívum, ez a film elejétől végéig az örökbefogadásról szól, mindenféle irányokból. A három főszereplő rögtön a háromszög három csúcsáról való: örökbefogadó, örökbefogadott és örökbeadó. Érdemes megnézni.

MotherandChildposter

 

Az Anya és gyermeke (Mother And Child) című amerikai filmdráma több történetszálat kever. Karen (Annette Bening játssza) 14 évesen terhes lett és örökbe adta a gyereket, és nem tudott ezen túllépni. Még ötvenes éveiben is ennek hatása alatt áll, folyamatosan a sosem látott gyermekre gondol, leveleket ír neki, amiket nem küld el, a mindennapokban zárkózott, morcos, képtelen az emberi kapcsolatokra.

Az örökbeadott gyerek, Elizabeth (Naomi Watts) is méltó rá, hogy kiszálljon hozzá a kötődésrendőrség. A harmincas nő sikeres ügyvéd, de mintha nem lennének érzései. Az örökbefogadó szüleivel rossz a kapcsolata, a vér szerinti anyját nem kereste soha, nem akar sem tartós kapcsolatot, sem gyereket, fűvel-fával lefekszik, még a városokat, munkahelyeket is hűtlenül cserélgeti. A függetlenségre esküszik, de inkább durván magányos. → olvasásának folytatása

„Örökbe fogadni nem kötelező és nem is állampolgári jog”

Örökbe87 hozzászólás

Kántor Neddával, a Fővárosi Tegyesz örökbefogadási pszichológusával beszélgetek. Miért kaphat alkalmasságot egy rákos beteg? Jó-e az örökbefogadásra várva lombikozni? Túl enyhe-e a hazai alkalmassági vizsgálat? Van, aki kap határozatot, de gyereket nem? Mennyi esélye van az egyedülállóknak? Az alkalmasság, a szülők kiválasztásának módja, a juttatások diszkriminatív volta kerül szóba az interjúban.

– Mondj pár szót magadról!

– A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál dolgozom, klinikai szakpszichológus és családterapeuta vagyok. Vizsgálom az örökbefogadásra jelentkezők alkalmasságát, segítek a barátkozásban, foglalkozom krízistanácsadással, utánkövetéssel, és bármivel, ami felmerül. Közel tíz éve kerültem a Tegyeszhez. Emellett magánpraxisban egyéni, család- és párterápiát is tartok. Pszichodráma asszisztens is vagyok, s egy igen tapasztalt gyermekdráma vezető kolléganőmmel épp pszichodráma csoportot tervezünk indítani örökbefogadott gyermekeknek a Mózeskosár Egyesület keretében, ahol elnökségi tag vagyok.

Kántor Nedda

– Korábban az üzleti szférában dolgoztál, hogyan kerültél a gyermekvédelembe?

– Stratégiával és marketinggel foglalkoztam. Szerettem, de hosszú távon pszichológusként inkább láttam magam, mint az üzleti életben. A gyermekvédelembe – ha lehet ezt mondani – véletlenül kerültem. Amikor a pszichodráma képzésre jártam, akkor javasolta az egyik csoporttársam. Elsőre meglepett, de aztán rájöttem, itt is lehet családokkal foglalkozni. Itt is van stressz, de sokkal kevesebb, mint a versenyszférában, emberibb a lépték.

– Csapjunk a közepébe! A közhiedelemmel ellentétben meglepően kevés jelentkező bukik meg az örökbefogadási alkalmassági vizsgálaton. A statisztikai adatok szerint az alkalmassági kérelmek alig 1-2 százalékát utasítják el. (Ebben nincs benne az, aki menet közben magától kiszáll a folyamatból.)

– A számokba nem mennék bele, de az biztos, hogy a hazai alkalmassági eljárás lehetne szigorúbb.

– Úgy érted, hogy felpuhított az alkalmasság?

– A nyugati gyakorlatokhoz képest mindenképpen. Közben a média azzal van tele, hogy Magyarországon nehéz örökbe fogadni. Holott Európában az egyik legkönnyebb. A várakozás kétségtelenül hosszú, de az alkalmasság megszerzése banálisan egyszerű. És sokszor még ez a banalitás is fáj az ügyfeleknek. → olvasásának folytatása

Terhesség alatt megismerkedni

Örökbe8 hozzászólás

Nyílt örökbefogadásnál merül fel a kérdés, megismerkedjen-e még a szülés előtt az örökbeadó és a leendő örökbefogadó. A közvetítő civil szervezeteket bemutató sorozatban mindenkinek fel is tettem a kérdést, lehetséges-e ez náluk. A Bölcső Alapítvány nem pártolja, a többi szervezetnél van rá mód, általában a terhesség vége felé, és persze csak ha mindkét fél kéri ezt.

A terhesség alatti megismerkedés előnyöket és kockázatokat is rejt mindkét fél számára.

Az előnyök:

  • Kialakul egy bizalmi kapcsolat örökbefogadó és örökbeadó között.
  • Az örökbefogadók részt vehetnek a terhesség élményében, segít nekik a rákészülésben.
  • Az örökbeadó jobban megismeri a leendő családot, megnyugszik, hogy jó helyre kerül a baba.
  • Az örökbefogadóknak is több lehetőségük van kérdezni, megismerni a szülőanyát, a családi hátteret.
  • Az örökbefogadók tudják segíteni az örökbeadót olyan orvosi helyzetekben, ahol ő esetleg kiszolgáltatott lenne.

→ olvasásának folytatása

Családon belüli örökbefogadás

Örökbe20 hozzászólás

Ma a rokoni, házastársi örökbefogadás sajátosságait foglalom össze. Eddig ez a téma nem szerepelt a blogon, a leírtak általában nem erre az esetre vonatkoznak, hanem arra, mikor egy közvetítő szervezettől vár egy “idegen” gyermeket a szülőjelölt. A rokoni, házastársi örökbefogadásnál ezzel szemben “megvan” a gyerek, egy már fennálló viszonyt tesznek hivatalossá. A leggyakoribb a házastársi, ilyenkor például az anya új férje fogadja örökbe annak a korábbi partnertől való gyerekét, akit ugye már előtte is ismert, már egy ideje közösen nevelgettek. Erre természetesen akkor van mód, ha a fenti esetben az apa meghalt, lemondott a jogairól, vagy soha nem is volt apának bejegyezve.

Mohácsi-Jázmin

A rokoni, házastársi örökbefogadás nyílt örökbefogadásnak számít, ám engedélyezés néhány ponton eltér a “külső” örökbefogadástól. Ezek:

  • nem nézik a korkülönbséget (azaz lehet 45 évnél több is a szülő és gyerek között),
  • nem kell felkészítő tanfolyamot végezni,
  • nem kötelező közvetítő szervezetet bevonni.
  • 2021-es frissítés: a családon belüli örökbefogadásra az a jogszabály sem vonatkozik, hogy csak házaspárok fogadhatnak örökbe. 

→ olvasásának folytatása

Hogy töltsem hasznosan az időt az örökbefogadásig?

Örökbe46 hozzászólás

Megvan a határozat, már csak várni kell a gyerekre. Hogy töltsem a várakozási időt, hogy készüljek fel az érkező gyerekre? – merül fel sok szülőjelöltben a kérdés. Összeszedtem pár ötletet, végülis én is átmentem ezen az időszakon. Semmi sem kötelező, ezek csak lehetőségek. Temperamentumtól, és a kinéző várakozási időtől is függ, hogy izgatottan vagy nyugodtan vár-e valaki, folyton erre gondol, vagy félre tudja tenni a témát. A tippek inkább azoknak szólnak, akiknek még nincs gyerekük, második-sokadik gyerekre várva nyilván gyorsabban repül az idő, és többet is tud már a jelölt a gyereknevelésről. A “csinálj karriert-utazz-bulizz-aludd ki magad előre” típusú ötleteket mellőztem. Lássuk, hogy lehet eltölteni a várakozást! Tóth-Letícia → olvasásának folytatása

„Mégsem ültetjük be az embriókat, mert tegnap örökbe fogadtunk”

Örökbe84 hozzászólás

Kinga és férje, Csaba több sikertelen lombik után két éve örökbe fogadtak egy újszülött kisfiút, Ádámot a Bölcső Alapítványtól. Kingával a párhuzamosan futó lombikról és örökbefogadásról, a hirtelen szülővé válás sokkjáról, a fagyasztott embriók sorsáról beszélgettünk. Mélyen őszinte interjú következik, Kinga a vívódásait, megbánt döntéseit is megosztotta velünk. (Az interjú korábban az Index/Divány oldalon jelent meg.)

– Mióta akartok gyereket?

– Tizenhárom éve vagyunk együtt a férjemmel. Mikor megismertem a Csabát, még aznap mondtam a barátnőmnek: ilyen embernek érdemes gyereket szülni. Összejöttünk, és viszonylag hamar kiderült, hogy Csaba korábbi hererákja miatt csak lombikkal lehet gyerekünk. Először én akartam gyereket, aztán ő, végül 2008-ban kezdtünk el lombikozni. Az evidens volt, hogy mindenképpen akarunk gyereket.

Emlékszem, egyszer álltunk az udvaron és beszélgettünk róla, hogy öt alkalmat támogat a társadalombiztosítás, és én rögtön mondtam, hogy ha nem sikerül, akkor ugye örökbe fogadunk. A férjem meg rávágta, hogy dehogy fogadunk örökbe.

Az első lombik nem sikerült. Mivel fagyasztott spermiumot használtak, én minden vizsgálaton nagyon hamar átestem, amin később szoktak, volt petevezeték-átfújás, laparoszkópia, hiszteroszkópia, találtak endometriózist, megműtöttek. Sosem történt semmi, a negyedik lombiknál mintha valami elindult volna, kicsit megemelkedett a hormonszint, előtte semmilyen reakciót nem mutatott a szervezetem.

Rostás-Vivien

– Hogy bírtátok a kudarcot?

– Nehezen. Volt, hogy kihagytunk egy évet, mert nem tudtam magamat összeszedni, azt éreztem, én nem akarom ezt végigcsinálni. Aztán, mikor odakerültünk, megint fellelkesedtünk.

– A donor spermium lehetősége felmerült?

– Nem, mert én azt gondoltam, hogy akkor már egyikünknek se legyen vér szerinti gyereke. Sokan elítélnek, hogy miért nem akartam minden áron szülni, de bennem ez nem volt kérdés.

– És a férjedben? → olvasásának folytatása

Találkozó július 4-én a Margit utca 9-ben

Örökbe43 hozzászólás

A múltkori igényekre tekintettel lesz egy ismerkedős játék (nem kötelező), amit 6:25-kor elkezdünk. Hozzatok tollat!

Találkozzunk! Kötetlen beszélgetést hirdetek:

július 4-én szombat este 6-kor (de később is lehet érkezni)

a már ismert Margit utca 9. alatti kerthelyiségben (a Margithíd budai hídfőjénél, már kétszer voltunk, a Bookta mellett).

14

Térkép itt.

Mindenkit szeretettel várunk, örökbefogadókat, várakozókat, érdeklődőket, örökbefogadottakat és bárkit, aki szívesen beszélget ezzel a társasággal.

Foglaltam asztalt, kérlek, jelentkezzetek e-mailben.