szakkérdés

Örökbefogadás más népcsoportból

Örökbe43 hozzászólás

Ma amerikai forrásokból válogatok, amelyek a rasszok közti örökbefogadáshoz nyújtanak segítséget. Jellemzően arra gondolnak, ha amerikai fehér családba fekete baba kerül, illetve ha nemzetközi örökbefogadással érkezik valamely fejlődő országból a gyerek. Ott ez nagy téma, minden örökbefogadással foglalkozó weboldalon létezik egy szekció a más rasszból való örökbefogadásról, és több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. Az amerikai szak- és ismeretterjesztő cikkek nem mondják, hogy mindenki képes és alkalmas más rasszból való gyermek felnevelésére. Viszont nem helyeslik, ha az örökbefogadó „színvaknak” tetteti magát, azaz egy fehér család úgy nevel fel egy fekete gyereket, hogy semmilyen módon nem reflektál az eltérő származására. Lehet, hogy a többségi társadalomhoz tartozó fehér szülő úgy érzi, a rasszizmus ma már “nem téma”, a színes bőrű gyermekek azonban beszámolnak előítéletekről, akár sértő megjegyzések, akár pozitív sztereotípiák formájában érték őket. Az sem kellemes, ha a gyerek az egyetlen fekete egy fehér osztályban, és minden mozdulatát mint a népcsoport szimbolikus megnyilvánulását figyeli a környezet.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Magyarországon a más rasszból, vagy fejlődő országból való örökbefogadás igen-igen ritka, bár meglepően sok jelentkező nyitott lenne ázsiai, afrikai babára. Komoly téma viszont a cigány gyerek vállalása a nem cigány örökbefogadók számára. A hazai örökbefogadási rendszer felemás: a keresleti oldalon a szülőjelöltek megfogalmazhatnak származási, etnikai elképzeléseket, kínálati oldalon ugyanakkor ezeket tilos számon tartani a gyermekekről.

Talán a szempontok a hazai várakozóknak is segítenek körüljárni a témát. Lássuk az amerikai tanácsokat!

→ olvasásának folytatása

Juttatások örökbefogadóknak

Örökbe113 hozzászólás

Mi jár az örökbefogadott gyerek után? – ezt a kérdést gyakran felteszik a várakozók. A vendégposztban Angéla kommentelőnk összeszedte a juttatásokat. A nagyon speciális eseteket (őstermelők, hármasikrek örökbefogadása) nem részletezzük, de a megadott linkeken lehet böngészni.

Két alapelv:

  1. Mindig ugyanaz jár, ami egy azonos korú vér szerinti gyerek után járna.
  2. A juttatások a gondozásba vétel napjától járnak, azaz amikor hazavitte a szülő a gyereket (és nem az örökbefogadás anyakönyvezésétől).

Tolvaj-Petra1

Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások

  1. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)

Mikor? A gondozásba vételtől legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. → olvasásának folytatása

Milyen lakás kell az örökbefogadáshoz?

Örökbe55 hozzászólás

Az örökbefogadásra jelentkezőknél az alkalmassági vizsgálat része a környezettanulmány, amikor megnézik, a lakás alkalmas-e gyereknevelésre. Összegyűjtöttem néhány tipikus kérdést ezzel kapcsolatban, és konzuláltam a Tegyesz szakembereivel.

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre!

Az alapok: a lakást a Tegyesz nézi meg az alkalmassági vizsgálatnál szerzésénél. Korábban helyenként még egyszer kiment a gyámhivatal is, ezt már megszüntették. És még egyszer meg fogja nézni a Tegyesz munkatársa a lakást közvetlenül a gyerek érkezése előtt. Ha a várakozás alatt költözik a sorban álló, akkor ezt be kell jelenteni, ilyenkor új környezettanulmány készül, módosítják a határozatot is.

A környezettanulmány nemcsak a lakásról szól, hanem a jelentkezők anyagi helyzetéről, életkörülményeiről is. Felmerülhetnek a következő témák: nevükön lévő egyéb ingatlan, telek, autó, szabadidő, barátok, hobbi, szórakozás, nyaralás, szülők, testvérek, fontos személyekkel való kapcsolatok, várható segítség a gyereknevelésben, előző kapcsolatból való gyerekek, óvoda, iskola a közelben. Az együtt élő családtagoknak is otthon kell lenni.

8

Frissítés (2023): az utóbbi időben egyre inkább elvárás lett a külön gyerekszoba, vagy legalább annak kialakitási lehetősége a lakásban. Egyszobás lakással már nem nagyon lehet alkalmasságot szerezni.

Fontos hangsúlyozni, hogy az alkalmassághoz csak a gyerek nevelésére megfelelő környezetet kötik ki, nincs számszerűsítve, hogy ez szobaszámban, négyzetméterben, komfortfokozatban mit jelent, a külön gyerekszoba sem feltétel. A konkrét döntés megyénként eltérő lehet. Lássuk a kérdéseket, a válaszokat Tegyeszes szakemberek adják.

„Albérletben lakunk, ez nem probléma a jelentkezésnél?”

Nem, ha megfelelő jövedelemmel rendelkeznek. A stabil egzisztencia a fontos, legyen miből fizetni. → olvasásának folytatása

Visszakérik a babákat? – az első fél év mérlege

Örökbe101 hozzászólás

Újdonság a hazai örökbefogadásban, hogy nyílt örökbefogadásnál a lemondó szülő a gyerek hat hetes koráig meggondolhatja magát, és visszakérheti gyereket. Ez a lehetőség március közepétől él az új Polgári Törvénykönyv alapján. (Titkos lemondásnál korábban is megvolt ez a lehetőség.) Utánajártam, hogy hatott ez a változás a nyílt örökbefogadásokra az első fél évben. (A bevezetés óta eltelt fél év szeptember közepén járt le, és az erre rászámított hat hét is letelt nemrég).

Kis háttér: nyílt örökbeadásnál a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymást. Eddig kétféle típusa létezett. Az egyik a civil szervezet által közvetített. Ezek a szervezetek gondozzák a hozzájuk forduló krízisterheseket, és ha nincs más megoldás, akkor a náluk várakozóknak örökbe adják a babát. A másik a magánutas megoldás volt: ilyenkor az örökbeadó és örökbefogadó már ismerik egymást máshonnan. Március óta ilyen esetekben is kötelező közvetítő szervezetet bevonni, ami a Tegyesz lehet, vagy valamely civil szervezet. Tavaly összesen 200 nyílt (nem rokoni) örökbefogadás történt az országban, ebből számításaim szerint 60-70 magánutas volt, a többi alapítványon vagy egyesületen keresztül zajlott.

2d

Most megkerestem az összes szervezetet, ami nyílt örökbeadást közvetíthet, és nekik szegeztem a kérdést: hány visszalépés történt az első fél évben? A hét civil szervezet és a húsz megyei Tegyesz kapta meg a kérdést.

Az eredmények:

A hét civil szervezet mind válaszolt, náluk nem fordult elő visszalépés az első fél évben.

A húsz megyei Tegyesz közül sajnos nem mindenki felelt, akik válaszoltak, azoknál szintén nem volt ilyen eset. → olvasásának folytatása

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Itt a válasz!

Örökbe70 hozzászólás

Tudtátok, hogy az Örökbe.hu blog olvasói sokkal hamarabb sorra kerülnek? 🙂 A kérdőívre adott válaszokat Sugár András statisztikussal közösen értékeljük ki.

Ha örökbefogadásra vársz, és úgy érzed, hamarosan sorra kerülsz, gyere a Finisben online csoportba, ahol sorstársakkal együtt készülünk fel a várható helyzetekre!

A blog olvasóinak segítségével készítettünk egy felmérést a hazai várakozási időről. Összesen 134 válasz érkezett be, s bár a 2009 óta történt örökbefogadásokat vizsgáltam, közülük négyen 2009 előtt fogadtak örökbe, az ő válaszaikat nem vettem figyelembe az eredményekben. A válaszolók összetétele (internetes, önkéntes válaszolók 2014. augusztusában) természetesen nem tükrözi semmilyen szempontból az örökbefogadókat, de kellően nagy elemszám ahhoz, hogy néhány hasznos következtetést levonjunk az örökbefogadással kapcsolatosan. Elsősorban az a kérdéskör érdekelt, hogy a várakozási idő (a jogerős határozattól addig, amíg hazavihette a gyermeket) hogyan alakult, és milyen tényezők befolyásolták. A belföldi, nem rokoni örökbefogadásokat vizsgáltam, szintén nem kértem azok válaszait, akik nevelőszülőként fogadták örökbe a náluk élő gyereket. Az érdekelt, mire számíthat egy földi halandó, ha besétál a Tegyeszhez. Engem is értek meglepetések, és több közkeletű sztereotípia megcáfolódik a várakozásról. Fontos, hogy a kérdőív az egyes örökbefogadásokat vizsgálta, tehát férj és feleség nem töltötte ki kétszer ugyanarra a gyerekre, viszont ha több gyereket fogadtak örökbe, akkor többször szerepelnek. → olvasásának folytatása

A származáskutatás hivatalos útja

Örökbe103 hozzászólás

Az örökbefogadottnak joga van a származása megismerésére. Ma ennek hivatalos útját ismertetem. Tényleg nagyon hivatalos lesz. A tudnivalók a Mózeskosár Klubon hangzottak el, ahol az V. Kerületi Gyámhivataltól Kunszt Róbert vezető és Albert Sándorné Nóra ügyintéző tartott előadást. A fontos részeket vastagítva jelzem.

A gyámhivatalok feladatkörét nemrég átalakították. A lakóhely szerinti gyámhivatal csak az ott élők örökbefogadási alkalmasságát állapítja meg. A megyeszékhely gyámhivatala intézi viszont a tényleges örökbefogadást, az anyakönyvezést és a származás kutatását is. Budapesten az V. kerületet, Pest megyében Szentendrét jelölték ki erre, minden más megyében a megyeszékhely az illetékes.

Fontos változás: 2015-től Budapesten a XI. kerületi gyámhivatal az illetékes származáskutatási ügyekben! A folyamatban levő illetve lezárt ügyek is ide kerülnek át.

Azóta (2023.) a III. kerületbe kerültek át a budapesti ügyek!

5
Felnőtt örökbefogadott rajza: eddigi életem

A származáskutatásról: csak az örökbefogadott gyerek indíthatja el az eljárást. Tehát az örökbeadó nem keresheti a gyermeket, és például a vér szerinti családban vagy állami gondozásban felnőtt testvér sem érdeklődhet örökbeadott testvére sorsáról.

Csak a vér szerinti szülőt és a testvért lehet keresni, más rokont nem.  → olvasásának folytatása

A vér szerinti gyökerek

Örökbe18 hozzászólás

A téma a közelmúltban többször szerepelt örökbefogadói rendezvényeken, próbálom összefoglalni, amit az ott elhangzottakból leszűrtem.

Teljesen természetes, hogy az örökbefogadott gyerek érdeklődik a vér szerinti szülei iránt, hogy gondol rájuk, és idővel szeretné őket megkeresni. Ez nem azt jelenti, hogy az örökbefogadó szülő bármit rosszul csinált, vagy a gyerek őt nem szereti. Ha a gyerek erről nem kérdez, nem beszél, annak inkább az lehet az oka, hogy úgy érzi: a szüleit megbántaná a témával. Néha mondják a szülők: “az én gyerekemet ez nem érdekli”. Ilyen a szakemberek szerint nincs, legfeljebb a gyerek ösztönösen érzi, hogy a szülő nem szeretne erről beszélni, azért nem hozakodik elő a kérdéssel. Néha egy meglepő kérdés, vagy megjegyzés jelzi a tapogatózást. Elhangzott egy eset, mikor egy gyerek azt kérdezte a szülőktől: felnőve ő majd a vér szerinti vezetéknevét is felveheti? Ezek óvatos próbálkozások, hogy reagál a szülő, szabad-e erről beszélni.

1
Felnőtt örökbefogadott rajza: eddigi életem

A vér szerinti szülővel kapcsolatos információkat is az örökbefogadó közvetíti. A gyerek kérdéseire mindig az életkorának megfelelően, de őszintén kell felelni. Ha ő nem kérdez, időnként a szülő is felvetheti a témát. A cél az, hogy ez is olyan téma lehessen, amiről szabad beszélni a családban. Nagyon eltérő helyzetek lehetnek a háttérben. Egész mást fog kérdezni az a gyerek, aki esetleg pontosan emlékszik a vér szerinti családra, mint akit újszülöttként adoptáltak. Más helyzet, ha az örökbefogadó találkozott, esetleg azóta is kapcsolatban van az örökbeadókkal, és más, ha szinte semmit nem tud róluk. Különösen nehéz az a helyzet, ha a gyermek vér szerinti családjáról nem sok jót lehet mondani, esetleg elhanyagolták, bántalmazták a gyereket. Mivel a gyerek a vér szerinti családról elhangzottakat is beépíti az énképébe, szidni, leszólni őket nem érdemes. Azt lehet ilyen esetekben is mondani, hogy a vér szerinti szülők megpróbálták, de nem volt előttük minta, nem tudták, hogy kell gyereket nevelni. Ha nincs információ, ha valamiben bizonytalan a szülő, azt is át lehet adni, és beszélhet a saját érzéseiről is. → olvasásának folytatása

Lifebook

Örökbe48 hozzászólás

Ez egy album, ami az örökbefogadott gyerek életét meséli el, kezdve a vér szerinti szülőkkel, folytatva a nevelőszülőkkel vagy intézettel, és bemutatva az örökbefogadást. Magyarul talán élettörténetnek lehet mondani. Az erre vonatkozó információkat amerikai weblapokról gyűjtöttem, ahol számos anyag található a témáról.

Azóta lett magyar neve is: élettörténeti napló vagy élettörténeti könyv. 

Amerikai lifebook: miért adtak örökbe. A kis képek mutatják, mire van szüksége egy kisbabának
Amerikai lifebook: miért adtak örökbe. A kis képek mutatják, mire van szüksége egy kisbabának

Ott nagyon ajánlják, hogy az örökbefogadó készítsen egy lifebookot a gyermeknek, ezzel segítve feldolgozni a származását, történetét, útját az új családig. A kis kötet minden lényegi és elérhető információt tartalmazzon: a származási családról tudható dolgokat, ha van fotó, azt is, az örökbeadás okait, a gyermek életének állomásait. A magyar tanfolyamon is elmondták, hogy feldolgozni valamit annyit tesz, mint egy elmesélhető történetbe rendezni. Nem kell magyarázni, mennyire segíti az elbeszélést, ha van egy kis könyv a gyermek életéről.

→ olvasásának folytatása

Testvérek, kérdezz-felelek

Örökbe29 hozzászólás

Ma az örökbefogadott gyerek testvérével kapcsolatos mindenféle kérdéseket próbálom összeszedni és megválaszolni.

1. Már van két gyerekem, örökbe fogadhatok egy harmadikat? 

Igen, ez önmagában nem kizáró ok. A két legnagyobb civil szervezet már nem foglalkozik veletek, de a kisebbek igen, és a Tegyesz is ad gyereket.

2. Hány gyereket lehet örökbe fogadni? Van felső korlát?

Leírva nem találtam ilyet, empirikusan ez valahol 4-5 gyereknél húzódik. Ismerek családokat, akik négy gyereket örökbe fogadtak, és olyat is, akik négy vér szerinti gyerek után kaptak egy ötödiket. Az alkalmassági vizsgálat konkrétan bírálja el a jelentkező családot. Más a helyzet, ha a meglevő gyerekek már kamaszok vagy felnőttek, vagy ha még picik.

berki_zsanett_11_eves_igazgyongy_ami

3. Lehet testvéreket is örökbe fogadni egyszerre?

Igen. Sőt, vér szerinti testvéreket, ha mindegyik örökbe adható, igyekeznek együtt családba helyezni. Ez nehézséget is jelent, hiszen 3-4-5 testvér együttes örökbefogadására már nem nagyon van belföldi jelentkező. A jelentkezéskor kell nyilatkozni, vállal-e testvéreket az örökbe fogadni szándékozó. Általában egy határozattal egy gyereket lehet kapni, kivétel ezalól, ha testvéreket fogad örökbe egyszerre valaki. Testvérpárt Magyarországon a várakozók 40 százaléka elfogadna, azonban többnyire úgy képzelik, hogy a kisebb még egy év alatt legyen, vagy az idősebb se legyen több három évesnél. Elég ritka, hogy pont így váljanak örökbe adhatóvá, de előfordul. Vannak ikrek is, de az általában gondozatlan terhesség kockázatait az ikerszülés fokozza.

4. Van egy gyerekem, fogadhatok örökbe nála idősebbet?

Nem. A fölékihelyezés szakmailag nem ajánlott, és nem is hallottam még ellenpéldát. Ha már van – akár vér szerinti, akár örökbefogadott – gyerek a családban, csak nála fiatalabbat lehet örökbe fogadni.

5. Mennyi korkülönbségnek kell lennie a gyerekek között?

A Tegyesz ismereteim szerint többnyire ragaszkodik a legalább két év korkülönbséghez. Ami néha, indokolt esetben csak 20 vagy 22 hónap, de ez alá nem nagyon mennek. Kivétel, ha a gyereknek ennél kisebb korkülönbséggel érkezik vér szerinti testvére. Civil szervezetek nem feltétlenül ragaszkodnak a két évhez, de ott meg nem nagyon kerül sorra kétszer ilyen gyorsan egymás után a várakozó.

6. Mennyi időnek kell eltelni a gyerekeknél a családba kerülés között?

Általában 2 évhez ragaszkodnak, hogy kicsit “megmelegedjen” a gyerek, mielőtt tesója érkezik. Megyéje és pszichológusa válogatja, hogy egy örökbefogadás után mennyi idővel engednek újra határozatot szerezni.

7. Az egyik civil szervezettől fogadtam örökbe az első gyereket, kaphatok gyereket egy másiktól? Hány gyerekig segítenek a civilek? 

A két nagynál ez probléma.
A Bölcső Alapítvány csak első gyereket ad, olyan családok jelentkezését nem fogadja, ahol már van (akár vér szerinti, akár örökbefogadott) gyerek. 
A Gólyahír két gyerekig segít. Ha az első gyerek vér szerinti vagy titkosan örökbefogadott, az nem akadály, de ha másik civil szervezettől érkezett, azt szokták javasolni, hogy testvért is ugyanott kérjenek. Ha az első baba “gólyás”, és a család szeretne másodikat, akkor a gyerek nagyjából három éves koráig kapnak is, persze ha újabb határozatot szereznek.
A kisebb civil szervezeteknél nem kizáró ok, ha korábban másik szervezettől adoptált a jelentkező, és nincs elvi korlát a gyerekek számára sem. Érdemes felhívni a kiszemelt alapítványt, egyesületet a konkrét részletekkel.

8. Ha az örökbefogadott gyerekemnek később születik vér szerinti testvére, megkaphatom?

Elvileg igen, soron kívül, hisz a gyermekvédelem egyik alapelve a testvérek együtt tartása. De az örökbefogadás szokásos feltételeinek meg kell felelni (alkalmassági vizsgálat, korhatár). Alesetek:

  • Lehet, hogy megtartja a vér szerinti család, vagy állami gondozott lesz, de látogatják. Ekkor az örökbefogadónak nincs dolga.
  • Civil szervezetek esetleg akkor is szólnak a korábbi tesó örökbefogadójának, ha az nem is jelentkezett újra (már persze ha a vér szerinti anya megint ugyanahhoz a szervezethez fordul, és hajlandó ugyanannak a családnak adni).
  • Titkos örökbefogadásnál akkor szólnak, ha van érvényes határozata újból a szülőnek. Aki ezt forgatja a fejében, mindenképpen írassa rá a határozatra, hogy vállalja a gyermeke vér szerinti testvérét, és szóljon minden érintett hivatalnak!
  • Ha vér szerinti anya titkosnál másik megyében szül, nyíltnál másik alapítványhoz fordul, vagy az egyiket titkosan adta örökbe, a másikat nyíltan… akkor nem sok esély van rá.
9. Ha a gyerekem vér szerinti testvére is örökbefogadókhoz kerül, megtudhatom, hol él?

Abban az esetben, ha ugyanaz a civil szervezet adta örökbe, akkor ez előfordulhat. A Gólyahír például támogatja, hogy a vér szerinti testvérek örökbefogadó családjai kapcsolatot tartsanak. Ha másik civil szervezetnél vagy titkosan adták örökbe, akkor nem fog eljutni hozzád az információ.

10. Ha a várakozás alatt teherbe esem/gyerekem születik, még fogadhatok örökbe?

Ha továbbra is ragaszkodsz az örökbefogadási szándékhoz, akkor be kell jelenteni a terhességet a családgondozónak. Ezalatt nem fogtok kiajánlást kapni. Ha megszületett a gyerek, akkor új környezettanulmány, új pszichológiai vizsgálat kell, hisz lényegesen változtak a családi körülmények. Nem kerülsz a sor végére, viszont két évre kimaradsz a dobásból, lásd 5. pont.

Van még kérdésetek a témában?

Külföldön élő magyarok

Örökbe54 hozzászólás

“Külföldön élő magyar állampolgár vagyok. Hogy tudnék Magyarországról örökbe fogadni gyermeket?” – ez a kérdés mostanában többször felmerült fórumokon.

Magyarország tagja a Hágai egyezménynek. Örökbefogadásnál ezért nem az számít, milyen állampolgár a szülőjelölt, hanem melyik országban fog élni a gyerek. Ha a magyar állampolgár mondjuk Franciaországban él, akkor külföldi jelentkezőnek minősül.

Magyarországról évi 150-200 gyerek kerül külföldi örökbefogadókhoz. Ezen országokkal van hivatalos kapcsolata hazánknak:

·    Amerikai Egyesült Államok
·    Franciaország
·    Hollandia
·    Norvégia
·    Olaszország
·    Spanyolország
·    Svédország

berki_-anasztazia_10_eves_igazgyongy_ami

A külföldön élő magyarnak először az adott országban kell alkalmasságot szereznie, s azzal részt vehet az ott szokásos örökbefogadásban. Ha a hét partneri állam valamelyikében él, és kifejezetten magyar gyereket szeretne, akkor az adott ország alkalmassági határozatával jelentkeznie kell nemzetközi örökbefogadás keretében Magyarországra az ottani hivatalos közvetítő szervezethez.

Update: Ha más országban él, amely csatlakozott a Hágai Egyezményhez, és a házaspár legalább egyik tagja tud magyarul, akkor közvetlenül fordulhatnak az országuk központi hatóságához és fogadhatnak örökbe szintén nemzetközi eljárás keretében Magyarországról. Ritkán fordul elő, hogy magyar állampolgár ezen végigmegy, de  a külföldi örökbefogadók között vélhetően előnyben részesül. Egyedülállókat nem fogadnak.

Nemzetközi örökbefogadásba olyan gyerekek kerülnek be, akik idehaza nem találnak szülőket. Ezek általában hat év felettiek, romák, gyakran 2-3-4 testvér együtt. A táblázat szerint a gyerekek több, mint fele testvérével együtt hagyta el az országot. Az ennél fiatalabb gyerekek súlyos magatartási vagy egészségi gondokkal küzdenek, vagy többes testvérsorok fiatalabb tagjai. Itt egy részletes tájékoztató a menetrendről.

A 2012-ben külföldre örökbeadott gyermekek. A kisebb gyermekek vagy testvérsorok ifjabb tagjai, vagy a korábban leírt problémákkal rendelkeztek. (Forrás: Kormany.hu)
Update:
Ha valaki külföldről magyar gyereket fogadna örökbe, az alábbiaknak kell megfelelnie (állampolgárságától függetlenül):
  • országa csatlakozott a Hágai Egyezményhez (a legtöbb civilizált ország igen)
  • alkalmassági határozatot kell szereznie az országban, ahol él
  • a magyar alkalmassági szabályoknak is meg kell felelnie (például a fiatalabb szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél, ha van gyerek a családban, nála csak fiatalabbat adnak)
  • jelentkezik az adott országban annál az ügynökségnél, szervezetnél, ami a magyar hatósággal kapcsolatban áll, ennek hiányában a nemzetközi örökbefogadásokért felelős központi hatóságnál
  • elfogadja az idősebb, roma vagy sérült gyereket, vagy több testvért
  • 45-50 napot Magyarországon tud tölteni
  • van 5-8 millió forintja, amennyibe az eljárás kerül.
A fentieknél lényegesen jobb feltételekkel indul a magyar állampolgár, ha meg tudja oldani, hogy hazaköltözik, idehaza szerez alkalmasságot és kivárja a gyereket. Akinek nincs származási kikötése, két év alatt jó eséllyel sorra kerül. (De külföldiként is roma gyereket kapna, csak sokkal idősebbet.) Kell itthoni lakás és munkahely a jelentkezéshez. Ha megvan a gyerek, utána már lehet menni vele bárhova. Most már van kötelező utánkövetés, ez a gyakorlatban egyszer hat hónappal, egyszer másfél évvel az örökbefogadás után jelent egy elbeszélgetést. De ha közben külföldre költözne a család, meg lehet ejteni egy hazalátogatáson.

Ha a jelentkezés során megemlíti a szülőjelölt, hogy örökbefogadás után külföldre költözik a gyerekkel, akkor külföldi várakozónak minősül. Határeseteket egyedileg bírálnak el, például ha a feleség itthon él, a férj külföldön.

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, ajánlom a Start csoportot, ahol a döntés előtt állók összes kérdését átvesszük. Ha már várakozol, és nemsokára sorra kerülsz, akkor a Finis csoportban  készülhetsz a gyerek érkezésére.